Vissza­tér Trump „Maradj Mexikóban!”-politkája

Hábo­rog­nak az embe­ri jogi akti­vis­ták és a civil szer­ve­ze­tek, ami­ért az Egye­sült Álla­mok és a mexi­kói kor­mány csü­tör­tö­kön beje­len­tet­te: jövő hét­től ismét ismét élet­be lép Donald Trump „Maradj Mexi­kó­ban!” néven ismert­té vált beván­dor­lá­si prog­ram­ja. Az elő­ző elnök 2018-ban beve­ze­tett intéz­ke­dés­cso­mag­já­val arra köte­lez­ték a közép-ame­ri­kai mene­dék­ké­rő­ket, hogy Mexi­kó­ban vár­ják meg, amíg az ame­ri­kai ható­sá­gok elbí­rál­ják a kérel­mü­ket, ezzel jelen­tő­sen csök­kent­ve az addig az ame­ri­kai – mexi­kói határ­ra nehe­ze­dő mig­rá­ci­ós nyomást. 

A demok­ra­ták a kez­de­tek­től elle­nez­ték Trump szi­go­rú beván­dor­lás­el­le­nes poli­ti­ká­ját, ezért nem volt meg­le­pő, hogy Joe Biden – kam­pány­ígé­re­tét meg­tart­va – már a hiva­tal­ba lépé­sé­nek első nap­ján fel­füg­gesz­tet­te előd­je kemény­vo­na­las intéz­ke­dé­se­it. Júni­us­ban végül Ale­j­and­ro Mayor­kas bel­biz­ton­sá­gi minisz­ter hatá­lyon kívül helyez­te a prog­ra­mot, csak­hogy augusz­tus végén az ame­ri­kai leg­fel­sőbb bíró­ság arra a meg­ál­la­pí­tás­ra jutott, hogy a Biden-kor­mány­zat fel­te­he­tő­en meg­sér­tet­te a szö­vet­sé­gi tör­vé­nye­ket, ami­kor feb­ru­ár­ban hatá­lyon kívül helyez­te a hiva­ta­lo­san Beván­dor­ló­vé­del­mi Prog­ram (MPP) név­re keresz­telt intéz­ke­dés­cso­ma­got. A Biden-admi­niszt­rá­ció fel­leb­be­zett a dön­tés ellen.

Jen Psa­ki, a Fehér Ház saj­tó­tit­ká­ra csü­tör­tö­kön ezzel kap­cso­lat­ban úgy nyi­lat­ko­zott: Joe Biden kitart koráb­bi állás­pont­ja mel­lett, misze­rint a prog­ram „ember­te­len”, azon­ban azt is sie­tett hoz­zá­ten­ni, hogy a Biden-admi­niszt­rá­ció „hisz a tör­vé­nyek betartásában”.

Az intéz­ke­dés­cso­ma­gon mind­azon­ál­tal módo­sí­tot­tak néhány pon­ton, még­pe­dig Mexi­kó igé­nyei sze­rint, a közép-ame­ri­kai ország ugyan­is aggasz­tó­nak talál­ta, hogy az Egye­sült Álla­mok­ban rend­kí­vül hosszú időt vesz igény­be a mene­dék­ké­rel­mek elbí­rá­lá­sa. Mexi­kó így most „huma­ni­tá­ri­us okok­ból”, kizá­ró­lag „ide­ig­le­nes tar­tóz­ko­dás­ra” fogad­ja vissza a rend­vé­del­mi szer­vek által elfo­gott ille­gá­lis határ­át­lé­pő­ket, Washing­ton pedig nem csak abba egye­zett bele, hogy hat hónap­ra kor­lá­toz­zák a mene­kült­ké­rel­mek fel­dol­go­zá­sá­nak maxi­má­lis ide­jét, de a Biden-admi­niszt­rá­ció arra is rábó­lin­tott, hogy koro­na­ví­rus elle­ni vak­ci­ná­kat ajánl­ja­nak fel a vissza­to­lon­colt migránsoknak.

Az ame­ri­kai kor­mány egyéb­ként még augusz­tus köze­pén tett köz­zé egy jelen­tést, misze­rint meg­ha­lad­ta a 212 ezret az ille­gá­lis határ­át­lé­pé­si kísér­le­tek szá­ma az ame­ri­kai – mexi­kói hatá­ron júli­us­ban, ami a leg­ma­ga­sabb szám az ezred­for­du­ló óta. A mig­rá­ci­ós nyo­más tovább­ra is folya­ma­tos, az első­sor­ban Texast érin­tő huma­ni­tá­ri­us hely­zet pedig rend­kí­vül nehéz hely­zet­be hoz­ta a Biden-admi­niszt­rá­ci­ót. Az elnök Kama­la Har­ris alal­nö­köt bíz­ta meg a krí­zis mene­dzse­lé­sé­vel, aki a nyá­ron több latin-ame­ri­kai orszá­got is fel­ke­re­sett, a kör­út azon­ban nem a vára­ko­zá­sok­nak meg­fe­le­lő­en ala­kult, az embe­ri jogi szer­ve­ze­tek ugyan­is azt is kifo­gá­sol­ták, hogy Har­ris azt üzen­te a mene­kül­tek­nek, hogy ne indul­ja­nak útnak az Egye­sült Államokba.

Az Egye­sült Álla­mok­ba Mexi­kón keresz­tül érke­ző ille­gá­lis beván­dor­lók nagy része az úgy­ne­ve­zett észa­ki három­szög­ből érke­zik, amely Gua­te­ma­lát, Hon­du­rast és El Sal­va­dort fog­lal­ja magában. 

A régi­ó­ból 2014 óta össze­sen nagy­já­ból két­mil­lió ille­gá­lis beván­dor­ló kísé­relt meg bejut­ni az Egye­sült Álla­mok terü­le­té­re. A tér­ség álla­mai egyéb­ként Latin-Ame­ri­ka leg­sze­gé­nyebb orszá­gai közé tar­toz­nak és rend­sze­re­sen az utol­só helye­ken végez­nek az egy főre jutó GDP-rangsorban. 

A sze­gény­ség és a tár­sa­dal­mi egyen­lőt­len­ség ráadá­sul csak növe­ke­dett a koro­na­ví­rus-jár­vány kitö­ré­se óta.

For­rás: magyar​nem​zet​.hu