Hírek Elszakított területi hirek Visszakaphatják‑e a kár­pát­al­jai magya­rok a 2015 után elvett jogaikat?

Visszakaphatják‑e a kár­pát­al­jai magya­rok a 2015 után elvett jogaikat?

Mit hozott a hét­fői ukrán-magyar kül­ügy­mi­nisz­te­ri talál­ko­zó? Kit tart fele­lős­nek az ukrán tár­sa­da­lom a kato­nai kudar­co­kért? Leváltja‑e Zelensz­kij elnök Zaluzs­nij vezér­ka­ri főnö­köt? Demog­rá­fi­ai kataszt­ró­fa fenye­ge­ti Ukraj­nát? A magyar-ukrán kap­cso­la­tok­ról, a kár­pát­al­jai magyar­ság hely­ze­té­ről és a kije­vi veze­tést meg­osz­tó egy­re éle­sebb viták­ról kér­dez­tük Dun­da Györ­gyöt, a Kár­pá­ti Igaz Szó lapigazgatóját.

kárpátalja

Kár­pát­al­jai magyar gye­re­kek. Képünk illusztráció.

Fotó: kiszo​.net

Múlt év feb­ru­ár 24‑e óta elő­ször került sor hiva­ta­los két­ol­da­lú talál­ko­zó­ra a magyar és az ukrán dip­lo­má­cia veze­tő­je között. Hogyan érté­ke­li Szij­jár­tó Péter és Dmit­ro Kule­ba hét­fői ung­vá­ri tár­gya­lá­sát? Lát biz­ta­tó jeleket?

A leg­na­gyobb ered­mény­nek azt látom, hogy nem mélyült tovább az a sza­ka­dék, amely­ben a magyar-ukrán kap­cso­la­tok van­nak. Min­den­kép­pen biz­ta­tó, hogy mind­két fél konst­ruk­tív­nak, elő­re­mu­ta­tó­nak nevez­te a talál­ko­zót, de az is tény, hogy konk­ré­tu­mok nem történtek.

A magyar fél követ­ke­ze­te­sen kiáll amel­lett, hogy a kár­pát­al­jai magya­rok mara­dék­ta­la­nul vissza­kap­ják a 2015 után elvett jogaikat.

Ahogy Szij­jár­tó Péter fogal­ma­zott, a tavaly decem­ber­ben elfo­ga­dott kisebb­sé­gi keret­tör­vény meg­ál­lí­tot­ta ezt a nega­tív spi­rált, de nem oldot­ta meg tel­jes egé­szé­ben a fenn­ál­ló prob­lé­má­kat. A magyar fél 11 pont­ban fog­lal­ta össze, miben vár elő­re­lé­pést a kisebb­sé­gi jogok tekin­te­té­ben Kijev­től. A talál­ko­zón arról dön­töt­tek, egy kor­mány­kö­zi bizott­sá­got állí­ta­nak fel, amely­nek tíz napos határ­időt szab­tak a vitás kér­dé­sek ren­de­zé­sé­re. Meg­jegy­zem, ha pesszi­mis­ta len­nék, fel­idéz­ném, hogy az elmúlt évek­ben már több ilyen mun­ka­bi­zott­ság dol­go­zott a prob­lé­mák meg­ol­dá­sán, és nem jutot­tak eredményre.

Ha jól értem, a kisebb­sé­gi keret­tör­vény nem garan­tál­ja önma­gá­ban, hogy a kár­pát­al­jai magya­rok vissza­kap­ják a koráb­bi szer­zett joga­i­kat. Ez a leg­főbb probléma?

A keret­tör­vény fél­éves határ­időt sza­bott meg, hogy módo­sít­sák a nem­ze­ti kisebb­sé­gek jog­ál­lá­sát befo­lyá­so­ló tör­vé­nye­ket. Vagy­is miköz­ben az ukrán fél állás­pont­ja sze­rint ők már ren­dez­ték a kér­dést, való­já­ban a konk­rét jog­sza­bá­lyok elfo­ga­dá­sa még várat magára.

Ugyan­ak­kor még ha a vonat­ko­zó tör­vé­nyek meg is szü­let­nek, akkor sem állít­ják vissza mara­dék­ta­la­nul a 2015 előt­ti álla­po­to­kat. Nem ren­de­zik a magyar nyel­vű érett­sé­gi kér­dé­sét és a fel­ső­ok­ta­tás nyel­vét, miköz­ben a jog­szű­kí­tés előtt a kár­pát­al­jai magyar­ság az óvo­dá­tól az egye­te­mig az anya­nyel­vén tanul­ha­tott. Bár a magyar fél által össze­ál­lí­tott 11 pont nem került nyil­vá­nos­ság­ra, fel­té­te­lez­he­tő, hogy a nyi­tott kér­dé­sek között van egy magyar több­sé­gű válasz­tó­ke­rü­let fel­ál­lí­tá­sa is, amely koráb­ban lehe­tő­vé tet­te, hogy a magyar kép­vi­se­lő­je­lölt saját erő­ből is bejut­has­son a kije­vi par­la­ment­be, ne kell­jen ukrán párt lis­tá­ján indulnia.

Szijjarto-Jermak

Hogyan lát­ja, a kül­ügy­mi­nisz­te­ri talál­ko­zó köze­lebb hoz­ta Orbán Vik­tor és Zelensz­kij elnök két­ol­da­lú eszmerecseréjét?

Az ukrán fél rész­eről két fon­tos vára­ko­zás fogal­ma­zó­dott meg Szij­jár­tó Péter ung­vá­ri láto­ga­tá­sa kap­csán. Az egyik, hogy tető alá hoz­zák az Orbán-Zelensz­kij vizi­tet Kijev­ben, a másik pedig, hogy Magyar­or­szág igent mond az EU‑s támo­ga­tás­ra, ahogy azt egy hét­tel koráb­ban a meg­lé­vő nézet­el­té­ré­sek elle­né­re Robert Fico szlo­vák kor­mány­fő meg­tet­te. Ebben az ügy­ben elmoz­du­lás nem tör­tént. Szij­jár­tó Péter az Ukraj­ná­nak szánt uni­ós támo­ga­tás kap­csán újság­írói kér­dés­re meg­je­gyez­te, ez a fel­ve­tés nem ennél az asz­tal­nál dől el, hanem közös uni­ós kér­dés, amely­ről Brüsszel­ben kell dön­te­ni. Az ukrán elnö­ki hiva­tal veze­tő­je hét­főn  az Orbán-Zelensz­kij talál­ko­zó kap­csán úgy fogal­ma­zott, egy lépés­sel köze­lebb kerül­tek annak megvalósulásához.

A magyar fél reak­ci­ó­i­ból ugyan­ak­kor arra lehet követ­kez­tet­ni, hogy Orbán Vik­tor kije­vi láto­ga­tá­sá­ra reá­li­san azt köve­tő­en kerül­het sor, ha a kár­pát­al­jai magyar közös­ség mara­dék­ta­la­nul vissza­kap­ja a 2015 után elvett jogait. 

Az elmúlt hetek­ben az ukrán bel­po­li­ti­ká­ban is egy­re több viszály került fel­szín­re. Hét­főn este az ukrán saj­tó­ban olyan hírek kap­tak szárny­ra, hogy Zelensz­kij elnök menesz­tet­te Vale­rij Zaluzs­nij vezér­ka­ri főnö­köt. A hírt azután gyor­san cáfol­ták. Mivel magya­ráz­ha­tó az egy­re nyil­ván­va­lóbb konf­lik­tus Zelensz­kij és Zaluzs­nij között?

Miu­tán a közös­sé­gi médi­á­ban elter­jedt Zaluzs­nij levál­tá­sá­nak híre, való­sá­gos nép­ha­rag tört ki. Ezért az ukrán védel­mi minisz­té­ri­um azon­nal cáfol­ta a hírt. A saj­tó­ban arról szól­nak a talál­ga­tá­sok, hogy való­ban sor került egy talál­ko­zó­ra az elnök és a vezér­ka­ri főnök között, s ezen Zelensz­kij fel­kí­nál­ha­tott egy nagy­kö­ve­ti állást vagy egy tiszt­sé­get a Nem­zet­biz­ton­sá­gi Tanács­ban a vezér­ka­ri főnö­ki szék­ből távo­zó Zaluzs­nij­nak, aki azon­ban ezt nem fogad­ta el. A konf­lik­tus való­já­ban már hóna­pok óta húzó­dik az elnök és a vezér­ka­ri főnök között, bár ele­in­te még a médi­á­ra fog­ták a feszült­ség fel­na­gyí­tá­sát. Van­nak olyan hírek, ha Zaluzs­nijt még­is menesz­tik, a tel­jes vezér­ka­ri főnök­ség szo­li­da­ri­tás­ból fel­áll, és ez komoly irá­nyí­tá­si prob­lé­má­kat idéz­ne elő az ukrán hadseregben.

Zaluzs­nij támo­ga­tott­sá­ga nem­csak a fegy­ve­res erők köte­lé­ké­ben jelen­tős, poli­ti­ka­i­lag is ő jele­nik meg az állam­fő leg­ko­mo­lyabb vetély­tár­sa­ként, igaz még lebeg­te­ti, hogy poli­ti­kai pályá­ra készülne.

Zaluzs­nij pozí­ci­ó­ját erő­sí­tik a jó washing­to­ni kap­cso­la­tai is, de ha az Ukraj­ná­ba irá­nyu­ló ame­ri­kai támo­ga­tás vég­le­ge­sen elapad, az elnök és köre hatá­ro­zot­tab­ban lép­het vele szemben.dunda

Dun­da György, a Kár­pá­ti Igaz Szó lapigazgatója

Fotó:  Dun­da György archívuma

A had­szín­té­ren nyár óta elszen­ve­dett kudar­cok nem ásták alá a Zaluzs­nij­ba vetett bizal­mat a had­se­reg­ben és a lakos­ság körében?

Érde­kes módon nem. Pedig nem úgy való­sult meg az ukrán ellen­tá­ma­dás, ahogy azt remél­ték. Vagy a vezér­ka­ri főnök fele­lős­sé­gé­nek róhat­nák fel a mun­ká­csi dan­dár pusz­tu­lá­sát, aki­ket a front köze­lé­ben sora­koz­tat­tak fel cere­mó­ni­á­ra. Mint ahogy Zaluzs­nij szám­lá­já­ra írhat­nák a vél­he­tő­en ukrán hadi­fog­lyo­kat szál­lí­tó orosz gép lelö­vé­sét a múlt hét­ről. A leg­fon­to­sab­bat még nem is emlí­tet­tem, a moz­gó­sí­tást, ame­lyet úgy állít be a poli­ti­kai veze­tés, hogy azt Zaluzs­nij köve­te­li a legjobban.

Ehhez képest hiá­ba pró­bál­ják mind­ezt Zelensz­kij kör­nye­ze­té­ből Zaluzs­nij nya­ká­ba varr­ni, a fel­mé­ré­sek azt mutat­ják, a kudar­co­kért a poli­ti­kai veze­tést hibáz­tat­ja az ukrán társadalom.

Ez való­szí­nű­leg azzal magya­ráz­ha­tó, hogy a hábo­rú első évé­nek ukrán sike­rei az egek­be repí­tet­ték Zelensz­kij nép­sze­rű­sé­gét, ezt köve­tő­en most a harc­té­ri kudar­co­kat és az elhú­zó­dó hábo­rú miat­ti nehéz­sé­ge­ket is az ő nevé­hez kötik.

Az imént utalt a moz­gó­sí­tá­si sza­bá­lyok szi­go­rí­tá­sá­ra, ame­lyet kény­te­len volt vissza­von­ni az ukrán veze­tés. Az ukrán tár­sa­da­lom hábo­rús fáradt­sá­ga nem hoz­za köze­lebb a békét?

A poli­ti­kai cél a kije­vi veze­tés részé­ről vál­to­zat­lan, az 1991-es hatá­rok vissza­ál­lí­tá­sa és az orosz csa­pa­tok kivo­ná­sa – hogy mennyi­re reá­lis ez a cél­ki­tű­zés, abban nem sze­ret­nék állást fog­lal­ni, meg­te­szik majd helyet­tem a világ­po­li­ti­ka alakítói.

A hábo­rú kime­ne­te­le szem­pont­já­ból sors­dön­tő év lesz az idei. Nagyon sok függ attól, hogyan ala­kul az euró­pai par­la­men­ti és az ame­ri­kai elnök­vá­lasz­tás. Ami már most is jól érzé­kel­he­tő Ukraj­nán belül, akik kény­te­le­nek vol­tak elszen­ved­ni a hábo­rú pusz­tí­tá­sa­it, elve­szí­tet­ték hoz­zá­tar­to­zó­i­kat, min­den­nél job­ban kíván­ják, hogy béke legyen.

Körük­ben egy­re inkább az a véle­ke­dés, hogy nincs kato­nai meg­ol­dá­sa a konf­lik­tus­nak. Nem mel­les­leg Zaluzs­nij az egyet­len olyan ukrán veze­tő, aki szin­tén arról beszélt, hogy patt­hely­zet ala­kult ki a fron­ton. Ugyan­ak­kor azok köré­ben, akik béké­sebb régi­ók­ban, Nyu­gat-Ukraj­ná­ban élnek, a csa­lád­juk nem szen­ve­dett köz­vet­len vesz­te­sé­get, még min­dig jelen­tős az oro­szok­kal szem­be­ni hábo­rú támo­ga­tott­sá­ga. Ők tovább­ra is azo­no­sul­nak a poli­ti­kai veze­tés cél­ki­tű­zé­se­i­vel. Eköz­ben alig esik szó az Ukraj­nát fenye­ge­tő demog­rá­fi­ai kataszt­ró­fá­ról, a szak­ér­tők azzal szá­mol­nak, a hábo­rút köve­tő­en jó eset­ben is csak 26 mil­lió ember marad az ország­ban. Néhány éve még több mint 40 mil­li­ó­an éltek Ukrajnában.

Az elván­dor­lás és a hábo­rús pusz­tí­tás mel­lett tra­gi­ku­sak a fris­sen pub­li­kált szü­le­té­si szá­mok is, amíg egy évti­ze­de még fél­mil­lió gyer­mek szü­le­tett egy évben Ukraj­ná­ban, tavaly már csak 186 ezer újszü­lött lát­ta meg a napvilágot.

Ne hall­gas­suk el, hogy a sze­mé­lyes sor­sát is beár­nyé­kol­ja a hábo­rú. Néhány nap­ja, miköz­ben önt ked­vez­mény, fel­men­tés ille­ti meg, kato­nai behí­vót kapott.

Miu­tán meg­kap­tam a behí­vót, meg kell jelen­nem egy kato­nai orvo­si vizs­gá­la­ton, ami után újra kérel­mez­he­tem a fel­men­tést. A kérel­me­met egy jogi bizott­ság vizs­gál­ja meg, és dönt róla. Amíg ez a dön­tés nem szü­le­tik meg, nem hagy­ha­tom el Ukrajnát.

For­rás: ma7​.sk