Világ­hí­rű művész készí­ti a Szent Ist­ván-terem installációját

Havad­tőy Sámu­el, a világ­hí­rű magyar művész készí­ti a Buda­vá­ri Palo­ta első­ként rekonst­ru­ált ter­mé­hez, a Szent Ist­ván-terem­hez kap­cso­ló­dó külön­le­ges ins­tal­lá­ci­ót – közöl­te a Vár­ka­pi­tány­ság szer­dán az MTI-vel.

A Szent Ist­ván-terem és a hoz­zá kap­cso­ló­dó ins­tal­lá­ció augusz­tus 20-tól vár­ja a nagy­kö­zön­sé­get, az első napok­ban ingye­ne­sen lesz láto­gat­ha­tó – olvas­ha­tó a közleményben.

Mint írják, a készü­lő tár­lat múlt és jelen, tra­dí­ció és érték­men­tés össze­füg­gé­sé­ben idé­zi fel Szent Ist­ván király szel­le­mi örök­sé­gét, állam­ala­pí­tá­sá­nak időt­ál­ló ered­mé­nye­it. A helyi­ség­hez kap­cso­ló­dó művé­szi alko­tás­ban Havad­tőy a kor­társ művé­sze­ten keresz­tül, a kép­ző­mű­vé­szet esz­kö­ze­i­vel mutat­ja be az állam­ala­pí­tó király intel­me­it. A kivé­te­les ins­tal­lá­ció meg­al­ko­tá­sá­hoz a művész hazai éksze­ré­szek és bronz­ön­tők segít­sé­gét kér­te, de meg­je­le­nik ben­ne a csip­ke is.

Havad­tőy Sámu­el, azaz Sam Havad­toy magyar szü­lők gyer­me­ke­ként 1952-ben szü­le­tett Lon­don­ban. Csa­lád­já­val 1956 nya­rán tér­tek haza Magyar­or­szág­ra, az októ­be­ri ese­mé­nyek után azon­ban nem tud­tak vissza­jut­ni Ang­li­á­ba, végül 1971-ben sike­rült emig­rál­nia – idé­zik fel a közleményben.

Volt lakáj, cse­léd és sza­kács is, majd New York­ba került, ahol 1976-ban lét­re­hoz­ta lak­be­ren­de­zés­sel fog­lal­ko­zó üzle­tét. Az 1980-as évek ele­jén bekap­cso­ló­dott a New York‑i művész­élet­be, ahol a leg­ki­vá­lóbb művé­szek­kel dol­go­zott együtt. Szo­ros bará­ti viszony­ba került War­hol­lal, Haring­gel, Geor­ge Con­dó­val, Donald Baech­ler­rel és sok más művésszel, köz­tük Yoko Onó­val is, aki­vel élet­tár­si kap­cso­lat­ban élt több mint 20 éven keresz­tül. Ekkor kezd­te hasz­nál­ni a csip­két, amely­ről úgy gon­dol­ta, hogy a magyar lélek része, hiszen min­den magyar­or­szá­gi ott­hon­ban meg­ta­lál­ha­tó vala­mi­lyen formában.

Az 1980-as évek végén vissza­tért Euró­pá­ba, Magyar­or­szág­ra is több ízben ellá­to­ga­tott, majd 1992-ben meg­ala­kí­tot­ta Buda­pes­ten a Galé­ria 56-ot. Havad­tőy­nek több magyar­or­szá­gi kiál­lí­tá­sa mel­lett fon­tos sze­re­pe volt a rend­szer­vál­tás utá­ni hazai kép­ző­mű­vé­sze­ti élet­ben: ame­ri­kai és magyar művé­sze­ket ismer­te­tett össze.

Műve­i­ből világ­szer­te ren­dez­nek nagy­si­ke­rű kiál­lí­tá­so­kat. Néhány éve Ferenc pápa mon­zai láto­ga­tá­sá­nak alkal­má­ból készí­tett művé­ből a Szent­atya is ren­delt egy máso­la­tot a művész­től. Havad­tőy Sámu­el ide­jé­nek nagy részét Olasz­or­szág­ban, illet­ve Szent­end­rén tölti.

For­rás: Demok​ra​ta​.hu