Hírek Elszakított területi hirek Vég­te­len bohózat

Vég­te­len bohózat

Meg­kö­tött és fel­bon­tott szer­ző­dé­sek sora, óvá­sok és peres­ke­dé­sek, átadott és vissza­bon­tott sza­ka­szok, elter­ve­zett és meg­vál­toz­ta­tott nyom­vo­nal, sehon­nan seho­vá veze­tő tor­zók a táj­ban – a bal­li­be­rá­lis bez­ze­g­or­szág­nak szá­mí­tó Romá­ni­á­ban a sztrá­da­épí­tés is az álla­mi impo­ten­cia iskolapéldája. 

Menet­rend­sze­rű­en érke­zett a hír már­ci­us ele­jén: a román Nem­ze­ti Köz­úti Inf­ra­struk­tú­ra-keze­lő Tár­sa­ság (Com­pa­nia Naţi­o­nală de Admi­nist­ra­re a Inf­ra­struc­tu­rii Ruti­e­re, CNAIR) szer­ző­dést bon­tott az észak-erdé­lyi A3-as autó­pá­lya Maros­ke­ce és Ara­nyos­gyé­res közöt­ti 15,7 kilo­mé­te­res sza­ka­szát épí­tő Stra­co cég­gel. A buka­res­ti ille­tő­sé­gű vál­la­lat mélyen pia­ci ár alatt, 280 mil­lió lejért (vala­mi­vel több mint 21 mil­li­árd forin­tért), az ere­de­ti­leg becsült beke­rü­lé­si ár 45 szá­za­lé­ká­ért vál­lal­ta a kivi­te­le­zést. Olcsó hús­nak híg a leve, a 2016-ban kez­dő­dő mun­ká­la­tok mind­má­ig mind­össze 40 szá­za­lé­kig jutot­tak, az elmúlt öt hónap­ban pedig egy­szá­za­lé­kos hala­dást tudott csak fel­mu­tat­ni a Stra­co, a már elké­szült léte­sít­mé­nyek álla­ga ellen­ben rom­lás­nak indult.

Bár rövid sza­kasz­ról van szó, ez pont elég ahhoz, hogy ismét évek­kel tolód­jon ki a Kolozs­vár – Maros­vá­sár­hely közöt­ti autó­pá­lya-össze­köt­te­tés lét­re­jöt­te. A köte­le­ző­en kiíran­dó újabb ver­seny­tár­gya­lás is idő­be telik, így meg­jó­sol­ha­tat­lan, hogy a maj­da­ni győz­tes egy­ál­ta­lán mikor fog­hat neki a foly­ta­tás­nak – és ahogy a dol­gok áll­nak, a már meg­va­ló­sult épít­mé­nyek felújításának.

Bár a bal­li­be­rá­lis Gyur­csány-koa­lí­ció vissza­té­rő szo­ká­sa, hogy Romá­ni­á­ra olyan bez­ze­g­or­szág­ként hivat­ko­zik, amely tel­je­sít­mé­nyé­vel lekö­rö­zi Magyar­or­szá­got, nem ez volt az első kínos bla­mázs. Az észak-erdé­lyi autó­pá­lya meg­épí­té­sé­ről 2003-ban, vagy­is immár 18 éve dön­tött az azóta kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nye­kért bör­tön­bün­te­té­sét töl­tő Adri­an Năs­ta­se vezet­te akko­ri bal­ol­da­li kor­mány. A tri­a­no­ni demar­ká­ci­ós vona­lon fek­vő Bors­tól Zilah, Kolozs­vár, Maros­vá­sár­hely, Seges­vár, Bras­só, Plo­i­eș­ti érin­té­sé­vel Buka­res­tig meg­ál­mo­dott gyors­for­gal­mi út kivi­te­le­zé­sé­vel ver­seny­tár­gya­lás nél­kül az ame­ri­kai Bech­telt bíz­ták meg, az épít­ke­zés azon­ban csú­szott és las­san haladt, 2013-ig mind­össze 52 kilo­mé­ter épült meg Gya­lu és Ara­nyos­gyé­res között, jelen­leg pedig több, nem egy­be­füg­gő sza­ka­szon 98 kilo­mé­te­ren lehet autózni.

A sze­ren­csét­len­ke­dést szí­ne­sí­tet­te, hogy 2011-ben az Emil Boc vezet­te akko­ri jobb­ol­da­li kor­mány, drá­gáll­va a mun­ká­la­tok árát, nem fize­tett a Bech­tel­nek, míg az ame­ri­kai cég az alvál­lal­ko­zó­i­nak maradt adós. 2013-ban végül fel­bon­tot­ták a szer­ző­dést, új köz­be­szer­zé­sek követ­kez­tek, a Bech­tel pedig 37,2 mil­lió eurós kár­té­rí­tést kapott a román állam­tól. A sztrá­da­épí­tés finan­szí­ro­zó­ja 2014 óta az Euró­pai Unió, ám azóta sem sokat moz­dult elő­re a beru­há­zás. Sőt, bizony­ta­lan­ná vált, mivel fel­me­rült az elter­ve­zett nyom­vo­nal módo­sí­tá­sa Maros­vá­sár­hely­től nem déli, hanem kele­ti irány­ba, Jász­vá­sár végponttal.

Az észak-erdé­lyi autó­pá­lya már meg­épült, illet­ve jelen­leg épü­lő etap­jai sem vol­tak men­te­sek a tra­gi­ko­mi­kus for­du­la­tok­tól. A Maros­vá­sár­hely és az eddig átadott rész leg­ke­le­tibb vég­pont­ja, Nyá­rád­tő közöt­ti 9,2 kilo­mé­te­res sza­kasz­ra 2015 ele­jén írt alá szer­ző­dést egy román kon­zor­ci­um, ám fel­bon­tot­ta a meg­ál­la­po­dást, miu­tán a meg­ren­de­lő román álla­mot kép­vi­se­lő CNAIR több mint egy évig nem adta át a mun­ka­te­rü­le­tet. A meg­is­mé­telt köz­be­szer­zést 2017 őszén az oszt­rák Stra­bag nyer­te, ám a vesz­tes pályá­zók meg­óv­ták az eljá­rást. Az újabb ten­de­ren egy olasz – román cég­ket­tős lett a győz­tes, ami után a Stra­bag óvott és peres­ke­dett. 2017 és 2020 között a 9,2 kilo­mé­te­res sza­kasz kivi­te­le­zé­sé­ért folyó harc­ban tíz eset­ben emel­tek óvást a sze­rep­lők, a jogi bir­kó­zás végén még­is­csak a Stra­bag örül­he­tett, tavaly május­ban vég­le­ges­sé vált, hogy az oszt­rák vál­la­lat lesz az épí­tő, így ötéves késés­sel meg­kez­dőd­het­nek a mun­ká­la­tok. Nem érdek­te­len, hogy ere­de­ti­leg 2012-ben ter­vez­ték átad­ni a tel­jes A3-as sztrá­dát, majd 2020-ra módo­sí­tot­ták az idő­pon­tot. Ehhez képest most, 2021 ele­jén még a vég­le­ges nyom­vo­nal sem biz­tos, és ki tud­ja, mi lesz az erdé­lyi táj­ban időn­ként fel­buk­ka­nó, sehon­nan seho­vá sem veze­tő, évek alatt por­la­dás­nak indult autó­pá­lya-épít­mé­nyek sorsa.

Nem jobb a hely­zet a dél-erdé­lyi A1-es sztrá­da ese­té­ben sem. A Nagy­lak­tól Arad, Temes­vár, Lugos, Déva, Nagy­sze­ben és a romá­ni­ai Piteș­ti érin­té­sé­vel Buka­res­tig ter­ve­zett autó­pá­lyá­nak már a Nagy­lak és Arad köz­ti 39 kilo­mé­te­res sza­ka­szán is 2015-re csú­szott a tel­jes átadás 2013 helyett, a kivi­te­le­zés­sel meg­bí­zott két román cég­gel ugyan­is szer­ző­dést bon­tot­tak, miu­tán egyi­kük, az Alpi­ne csőd­be ment, a másik, a Rom­strade nevű cég tulaj­do­no­sa, Nelu Ior­da­che ell­len pedig eljá­rás indult, mert a cége által meg­va­ló­sí­tan­dó sza­kasz finan­szí­ro­zá­sát fede­ző uni­ós for­rás­ból útépí­tés helyett inkább egy Boe­ing 737-es repü­lő­gé­pet vásá­rolt saját hasz­ná­la­tá­ra. Nagy­lak és Arad között végül az olasz Alsta­di és a német Max Bögl cég fejez­te be a munkálatokat.

A Déva és Lugos köz­ti etap sem volt prob­lé­ma­men­tes, Mar­zsi­na és Hol­gya között mind­má­ig hiány­zik 15 kilo­mé­ter­nyi sztrá­da, erre 2017-ben új ten­dert írtak ki, mert menet köz­ben meg­vál­toz­tat­ták a ter­ve­ket, a kör­nye­zet­vé­del­mi ható­ság egy alag­utat is bele­ál­mo­dott a doku­men­tá­ci­ó­ba. Ha nem jön köz­be újabb buk­ta­tó, a remé­nyek sze­rint 2023-ban vég­re ezt is átadják.

Ami nem garan­cia a továb­bi kínos fej­le­mé­nyek elke­rü­lé­sé­re. Hiá­ba avat­ták fel nagy csin­nad­rat­tá­val 2014 novem­be­ré­ben a dél-erdé­lyi autó­pá­lya Nagy­sze­ben – Szász­vá­ros sza­ka­szát, 2015 szep­tem­be­ré­ben le kel­lett zár­ni és rész­ben vissza kel­lett bon­ta­ni ennek Sze­lis­tye és Kon­ca közöt­ti 26 kilo­mé­te­rét, mert az elég­te­len minő­sé­gű kivi­te­le­zés miatt alul­ról átázott az alap, és repe­dé­sek kelet­kez­tek a nem egé­szen egy­éves asz­falt­bur­ko­la­ton. Így a Gyur­csány-koa­lí­ció bez­zeg-Romá­ni­á­ja azzal a maga nemé­ben egye­dül­ál­ló mutat­vánnyal büsz­kél­ked­het, hogy akadt év, jele­sül 2015, amely­nek végén keve­sebb autó­pá­lyá­ja volt, mint az ele­jén. Ha vala­ki­nek ez a pél­da, lel­ke rajta.

Meg­kö­tött és fel­bon­tott szer­ző­dé­sek sora, óvá­sok és peres­ke­dé­sek, átadott és vissza­bon­tott sza­ka­szok, elter­ve­zett és meg­vál­toz­ta­tott nyom­vo­nal, sehon­nan seho­vá veze­tő tor­zók a táj­ban – a bal­li­be­rá­lis bez­ze­g­or­szág­nak szá­mí­tó Romá­ni­á­ban a sztrá­da­épí­tés is az álla­mi impo­ten­cia iskolapéldája. 

Menet­rend­sze­rű­en érke­zett a hír már­ci­us ele­jén: a román Nem­ze­ti Köz­úti Inf­ra­struk­tú­ra-keze­lő Tár­sa­ság (Com­pa­nia Naţi­o­nală de Admi­nist­ra­re a Inf­ra­struc­tu­rii Ruti­e­re, CNAIR) szer­ző­dést bon­tott az észak-erdé­lyi A3-as autó­pá­lya Maros­ke­ce és Ara­nyos­gyé­res közöt­ti 15,7 kilo­mé­te­res sza­ka­szát épí­tő Stra­co cég­gel. A buka­res­ti ille­tő­sé­gű vál­la­lat mélyen pia­ci ár alatt, 280 mil­lió lejért (vala­mi­vel több mint 21 mil­li­árd forin­tért), az ere­de­ti­leg becsült beke­rü­lé­si ár 45 szá­za­lé­ká­ért vál­lal­ta a kivi­te­le­zést. Olcsó hús­nak híg a leve, a 2016-ban kez­dő­dő mun­ká­la­tok mind­má­ig mind­össze 40 szá­za­lé­kig jutot­tak, az elmúlt öt hónap­ban pedig egy­szá­za­lé­kos hala­dást tudott csak fel­mu­tat­ni a Stra­co, a már elké­szült léte­sít­mé­nyek álla­ga ellen­ben rom­lás­nak indult.

Bár rövid sza­kasz­ról van szó, ez pont elég ahhoz, hogy ismét évek­kel tolód­jon ki a Kolozs­vár – Maros­vá­sár­hely közöt­ti autó­pá­lya-össze­köt­te­tés lét­re­jöt­te. A köte­le­ző­en kiíran­dó újabb ver­seny­tár­gya­lás is idő­be telik, így meg­jó­sol­ha­tat­lan, hogy a maj­da­ni győz­tes egy­ál­ta­lán mikor fog­hat neki a foly­ta­tás­nak – és ahogy a dol­gok áll­nak, a már meg­va­ló­sult épít­mé­nyek felújításának.

Bár a bal­li­be­rá­lis Gyur­csány-koa­lí­ció vissza­té­rő szo­ká­sa, hogy Romá­ni­á­ra olyan bez­ze­g­or­szág­ként hivat­ko­zik, amely tel­je­sít­mé­nyé­vel lekö­rö­zi Magyar­or­szá­got, nem ez volt az első kínos bla­mázs. Az észak-erdé­lyi autó­pá­lya meg­épí­té­sé­ről 2003-ban, vagy­is immár 18 éve dön­tött az azóta kor­rup­ci­ós bűn­cse­lek­mé­nye­kért bör­tön­bün­te­té­sét töl­tő Adri­an Năs­ta­se vezet­te akko­ri bal­ol­da­li kor­mány. A tri­a­no­ni demar­ká­ci­ós vona­lon fek­vő Bors­tól Zilah, Kolozs­vár, Maros­vá­sár­hely, Seges­vár, Bras­só, Plo­i­eș­ti érin­té­sé­vel Buka­res­tig meg­ál­mo­dott gyors­for­gal­mi út kivi­te­le­zé­sé­vel ver­seny­tár­gya­lás nél­kül az ame­ri­kai Bech­telt bíz­ták meg, az épít­ke­zés azon­ban csú­szott és las­san haladt, 2013-ig mind­össze 52 kilo­mé­ter épült meg Gya­lu és Ara­nyos­gyé­res között, jelen­leg pedig több, nem egy­be­füg­gő sza­ka­szon 98 kilo­mé­te­ren lehet autózni.

A sze­ren­csét­len­ke­dést szí­ne­sí­tet­te, hogy 2011-ben az Emil Boc vezet­te akko­ri jobb­ol­da­li kor­mány, drá­gáll­va a mun­ká­la­tok árát, nem fize­tett a Bech­tel­nek, míg az ame­ri­kai cég az alvál­lal­ko­zó­i­nak maradt adós. 2013-ban végül fel­bon­tot­ták a szer­ző­dést, új köz­be­szer­zé­sek követ­kez­tek, a Bech­tel pedig 37,2 mil­lió eurós kár­té­rí­tést kapott a román állam­tól. A sztrá­da­épí­tés finan­szí­ro­zó­ja 2014 óta az Euró­pai Unió, ám azóta sem sokat moz­dult elő­re a beru­há­zás. Sőt, bizony­ta­lan­ná vált, mivel fel­me­rült az elter­ve­zett nyom­vo­nal módo­sí­tá­sa Maros­vá­sár­hely­től nem déli, hanem kele­ti irány­ba, Jász­vá­sár végponttal.

Az észak-erdé­lyi autó­pá­lya már meg­épült, illet­ve jelen­leg épü­lő etap­jai sem vol­tak men­te­sek a tra­gi­ko­mi­kus for­du­la­tok­tól. A Maros­vá­sár­hely és az eddig átadott rész leg­ke­le­tibb vég­pont­ja, Nyá­rád­tő közöt­ti 9,2 kilo­mé­te­res sza­kasz­ra 2015 ele­jén írt alá szer­ző­dést egy román kon­zor­ci­um, ám fel­bon­tot­ta a meg­ál­la­po­dást, miu­tán a meg­ren­de­lő román álla­mot kép­vi­se­lő CNAIR több mint egy évig nem adta át a mun­ka­te­rü­le­tet. A meg­is­mé­telt köz­be­szer­zést 2017 őszén az oszt­rák Stra­bag nyer­te, ám a vesz­tes pályá­zók meg­óv­ták az eljá­rást. Az újabb ten­de­ren egy olasz – román cég­ket­tős lett a győz­tes, ami után a Stra­bag óvott és peres­ke­dett. 2017 és 2020 között a 9,2 kilo­mé­te­res sza­kasz kivi­te­le­zé­sé­ért folyó harc­ban tíz eset­ben emel­tek óvást a sze­rep­lők, a jogi bir­kó­zás végén még­is­csak a Stra­bag örül­he­tett, tavaly május­ban vég­le­ges­sé vált, hogy az oszt­rák vál­la­lat lesz az épí­tő, így ötéves késés­sel meg­kez­dőd­het­nek a mun­ká­la­tok. Nem érdek­te­len, hogy ere­de­ti­leg 2012-ben ter­vez­ték átad­ni a tel­jes A3-as sztrá­dát, majd 2020-ra módo­sí­tot­ták az idő­pon­tot. Ehhez képest most, 2021 ele­jén még a vég­le­ges nyom­vo­nal sem biz­tos, és ki tud­ja, mi lesz az erdé­lyi táj­ban időn­ként fel­buk­ka­nó, sehon­nan seho­vá sem veze­tő, évek alatt por­la­dás­nak indult autó­pá­lya-épít­mé­nyek sorsa.

Nem jobb a hely­zet a dél-erdé­lyi A1-es sztrá­da ese­té­ben sem. A Nagy­lak­tól Arad, Temes­vár, Lugos, Déva, Nagy­sze­ben és a romá­ni­ai Piteș­ti érin­té­sé­vel Buka­res­tig ter­ve­zett autó­pá­lyá­nak már a Nagy­lak és Arad köz­ti 39 kilo­mé­te­res sza­ka­szán is 2015-re csú­szott a tel­jes átadás 2013 helyett, a kivi­te­le­zés­sel meg­bí­zott két román cég­gel ugyan­is szer­ző­dést bon­tot­tak, miu­tán egyi­kük, az Alpi­ne csőd­be ment, a másik, a Rom­strade nevű cég tulaj­do­no­sa, Nelu Ior­da­che ell­len pedig eljá­rás indult, mert a cége által meg­va­ló­sí­tan­dó sza­kasz finan­szí­ro­zá­sát fede­ző uni­ós for­rás­ból útépí­tés helyett inkább egy Boe­ing 737-es repü­lő­gé­pet vásá­rolt saját hasz­ná­la­tá­ra. Nagy­lak és Arad között végül az olasz Alsta­di és a német Max Bögl cég fejez­te be a munkálatokat.

A Déva és Lugos köz­ti etap sem volt prob­lé­ma­men­tes, Mar­zsi­na és Hol­gya között mind­má­ig hiány­zik 15 kilo­mé­ter­nyi sztrá­da, erre 2017-ben új ten­dert írtak ki, mert menet köz­ben meg­vál­toz­tat­ták a ter­ve­ket, a kör­nye­zet­vé­del­mi ható­ság egy alag­utat is bele­ál­mo­dott a doku­men­tá­ci­ó­ba. Ha nem jön köz­be újabb buk­ta­tó, a remé­nyek sze­rint 2023-ban vég­re ezt is átadják.

Ami nem garan­cia a továb­bi kínos fej­le­mé­nyek elke­rü­lé­sé­re. Hiá­ba avat­ták fel nagy csin­nad­rat­tá­val 2014 novem­be­ré­ben a dél-erdé­lyi autó­pá­lya Nagy­sze­ben – Szász­vá­ros sza­ka­szát, 2015 szep­tem­be­ré­ben le kel­lett zár­ni és rész­ben vissza kel­lett bon­ta­ni ennek Sze­lis­tye és Kon­ca közöt­ti 26 kilo­mé­te­rét, mert az elég­te­len minő­sé­gű kivi­te­le­zés miatt alul­ról átázott az alap, és repe­dé­sek kelet­kez­tek a nem egé­szen egy­éves asz­falt­bur­ko­la­ton. Így a Gyur­csány-koa­lí­ció bez­zeg-Romá­ni­á­ja azzal a maga nemé­ben egye­dül­ál­ló mutat­vánnyal büsz­kél­ked­het, hogy akadt év, jele­sül 2015, amely­nek végén keve­sebb autó­pá­lyá­ja volt, mint az ele­jén. Ha vala­ki­nek ez a pél­da, lel­ke rajta.

For­rás: Demok​ra​ta​.hu