Hírek Elszakított területi hirek Vég­le­ge­sen a mold­vai Neamț megyé­nek jut­tat­ta a Békás-szo­rost a román igazságszolgáltatás

Vég­le­ge­sen a mold­vai Neamț megyé­nek jut­tat­ta a Békás-szo­rost a román igazságszolgáltatás

A Ploiești‑i Táb­la­bí­ró­ság eluta­sí­tot­ta a Har­gi­ta megye és Gyer­gyó­szent­mik­lós által benyúj­tott per­újí­tá­si kérel­met, és ezzel vég­le­ges­sé vált a Gyer­gyó­szent­mik­lós és Almás­me­ző (Bicaz Chei) határ­pe­ré­ben hozott jog­erős íté­let, mely a Neamț megyei fél­nek jut­tat­ta Romá­nia egyik leg­lát­vá­nyo­sabb szurdokvölgyét.

A szer­dán kimon­dott íté­let kivo­na­tát a romá­ni­ai bíró­sá­gok por­tál­ján tet­ték köz­zé. Ebben a bírák azt is elren­del­ték, hogy Har­gi­ta megye és Gyer­gyó­szent­mik­lós fizes­sen 8000 lej per­költ­sé­get Almásmezőnek. 

A Kár­pá­tok egyik és másik olda­lán fek­vő tele­pü­lé­sek határ­pe­ré­ben tavaly júni­us­ban úgy hozott jog­erős íté­le­tet a Ploiești‑i Táb­la­bí­ró­ság, hogy a per­ből kizár­ták Har­gi­ta megye önkor­mány­za­tát – közöl­te az MTI. Bor­boly Csa­ba, a Har­gi­ta megyei önkor­mány­zat elnö­ke akkor annak a gya­nú­já­nak adott han­got, hogy az álta­la veze­tett intéz­ményt azért zár­ták ki, hogy a bírák­nak ne kell­jen figye­lem­be ven­ni­ük azo­kat a „száz­szá­za­lé­kos bizo­nyí­té­ko­kat”, ame­lye­ket a Har­gi­ta megyei tanács nyúj­tott be a peres­ke­dés során. 

Az RMDSZ-es poli­ti­kus mind­ezt azért tar­tot­ta tör­vény­te­len­nek, mert több jog­sza­bály is elő­ír­ja, hogy a megyék határ­te­le­pü­lé­se­i­nek a határ­vi­tá­it a megyei önkor­mány­za­tok bevo­ná­sá­val kell rendezni. 

KONICA MINOLTA DIGITAL CAMERA

A szé­kely­föl­di önkor­mány­za­tok erre hivat­koz­va kér­ték a per­újí­tást. Ezt uta­sí­tot­ta el szer­dai íté­le­té­ben a Ploiești‑i Táb­la­bí­ró­ság. A hagyo­má­nyo­san Szé­kely­föld­höz tar­to­zó Békás-szo­ros és a körü­löt­te fek­vő 700 hek­tá­ros terü­let hova­tar­to­zá­sa azt köve­tő­en vált kér­dé­ses­sé, hogy az 1996-ban elfo­ga­dott 7‑es szá­mú tör­vény elő­ír­ta a tele­pü­lé­sek hatá­ra­i­nak rög­zí­té­sét a katasz­te­ri iratokban. 

1998-ban a két megye katasz­te­ri hiva­ta­la azt rög­zí­tet­te egy jegy­ző­könyv­ben, hogy a nagy turisz­ti­kai poten­ci­ál­lal ren­del­ke­ző terü­let Almás­me­ző­höz tar­to­zik, és ezt a jegy­ző­köny­vet Gyer­gyó­szent­mik­lós akko­ri alpol­gár­mes­te­re is alá­ír­ta. Ennek a jegy­ző­könyv­nek a meg­sem­mi­sí­té­sé­re és a megye­ha­tár kiiga­zí­tá­sá­ra irá­nyul­tak az ezt köve­tő szé­kely­föl­di kezdeményezések.

2012-ben megye­kö­zi bizott­ság vizs­gál­ta meg az ügyet, meg­ál­la­pít­ván, hogy mind a har­gi­tai, mind a neamți fél ragasz­ko­dik az állás­pont­já­hoz, és magá­nak köve­te­li a vita­tott terü­le­tet, így a bíró­sá­gon foly­ta­tó­dott az ügy. 

A pert több­szö­ri áthe­lye­zés után 2013-tól a Pra­ho­va megyei tör­vény­szék tár­gyal­ta, amely 2019 júni­u­sá­ban Gyer­gyó­szent­mik­lós és Har­gi­ta megye szá­má­ra ked­ve­ző módon jelöl­te ki a megyehatárt. 

Ezt az íté­le­tet vál­toz­tat­ta meg tavaly júni­us­ban kimon­dott jog­erős hatá­ro­za­tá­ban a Ploiești‑i Táb­la­bí­ró­ság, és a tava­lyi íté­le­tet erő­sí­tet­te meg a per­újí­tás elutasítása.

For­rás: kro​ni​ka​on​line​.ro