Var­ga Judit sze­rint: ‑Euró­pa veszé­lyes vize­ken hajózik

Bár a béke part­ja­i­ról indult útnak Euró­pa, jelen­leg veszé­lyes vize­ken hajó­zik – jelen­tet­te ki az igaz­ság­ügyi minisz­ter egy hét­fői, a kon­ti­nens jövő­jé­ről szó­ló webináriumon. 

Var­ga Judit nyi­tot­ta meg az Ország­ház­ban tar­tott, rész­ben azon­ban online Dia­lo­gue on the futu­re of Euro­pe: How to build a more effec­tive and genu­in­ely strong Union? (Pár­be­széd Euró­pa jövő­jé­ről: hogyan épít­sünk haté­ko­nyabb és való­ban erős uni­ót?) című, angol és fran­cia nyel­ven meg­hir­de­tett kon­fe­ren­ci­át, ame­lyet az Igaz­ság­ügyi Minisz­té­ri­um és a Mádl Ferenc Össze­ha­son­lí­tó Jogi Inté­zet szervezett.

A tár­ca­ve­ze­tő azt mond­ta: bár lehe­tett tud­ni, hogy jön­nek majd kihí­vá­sok, sen­ki nem volt képes fel­mér­ni azok­nak a nehéz­sé­gek­nek a nagy­sá­gát, ame­lye­ket az utób­bi tizen­öt évben tapasz­talt meg a közös­ség. Elő­ször a gaz­da­sá­gi világ­vál­ság, majd a mig­rá­ci­ós krí­zis és a bri­tek kilé­pé­se (Bre­xit) oko­zott gon­dot, jelen­leg pedig a koro­na­ví­rus-jár­vánnyal kell szem­be­néz­ni – sorol­ta a kihívásokat.

„A múlt hege­it tovább­ra is hor­doz­zuk. De tanul­ha­tunk is a tapasz­ta­la­ta­ink­ból. A ref­le­xió egy gyak­ran elfe­le­dett össze­te­vő­je a siker­nek” – fogal­ma­zott a minisz­ter. Bár a koro­na­ví­rus-jár­vány átren­dez­te a fon­tos­sá­gi sor­ren­de­ket, nem sza­bad elha­nya­gol­ni az erő­sebb Euró­pa lét­re­ho­zá­sá­nak ter­vét. „Köte­le­zett­sé­günk van az állam­pol­gá­ra­ink­kal és köte­le­zett­sé­günk a gyer­me­ke­ink­kel szem­ben. Nem enged­het­jük meg magunk­nak, hogy még tovább vár­junk, pár­be­szé­det kell foly­tat­nunk Euró­pa jövő­jé­ről” – hangoztatta.

A magya­rok min­dig nyi­tot­tak vol­tak a közös elmél­ke­dés­re az „egy­ség a sok­fé­le­ség­ben” mot­tó jegyé­ben. A magyar állás­pont az, hogy miköz­ben azo­no­sít­juk az együtt­mű­kö­dés köl­csö­nö­sen elő­nyös terü­le­te­it, tisz­te­let­ben kell tar­ta­nunk a hagyo­má­nyos külön­bö­ző­sé­get és a szel­le­mi füg­get­len­sé­get is. A külön­bö­ző­ség nem prob­lé­ma, hanem érték, ezért hűnek kell marad­ni az Euró­pai Unió (EU) ere­de­ti jel­le­gé­hez. Az unió csak akkor lehet erős, ha tag­ál­la­mai erő­sek, és csak egy ilyen, cse­lek­vő­ké­pes EU tud­ja kiáll­ni az idők pró­bá­ját – jelen­tet­te ki Var­ga Judit.

A Bre­xit meg­mu­tat­ta, hogy az állam­pol­gá­rok­nak hatá­ro­zott véle­mé­nyük van, és azt figye­lem­be kell ven­ni. Még­is növek­szik a sza­ka­dék a lakos­ság és az euró­pai intéz­mé­nyek között. A szub­szi­di­a­ri­tás elvét tisz­te­let­ben kell tar­ta­ni. A koro­na­ví­rus-jár­vány meg­mu­tat­ta, hogy a vál­sá­got leg­gyor­sab­ban és leg­ha­té­ko­nyab­ban tag­ál­la­mi szin­ten lehet kezel­ni – véle­ke­dett a tár­ca­ve­ze­tő. Az euró­pai intéz­mé­nyek­nek tanul­ni­uk kell a tag­ál­la­mok­tól. A magyar kor­mány szo­ros kap­cso­la­tot ápol az állam­pol­gá­ra­i­val, rend­sze­re­sen nem­ze­ti kon­zul­tá­ci­ót tart – mondta.

A minisz­ter arról is beszélt, hogy Euró­pá­nak hosszú távon kell gon­dol­kod­nia, a bőví­tés a sta­bi­li­tás alap­ve­tő esz­kö­ze. Dub­rav­ka Sui­ca demok­rá­ci­á­ért és demog­rá­fi­á­ért fele­lős biz­tos, az Euró­pai Bizott­ság alel­nö­ke sze­rint ez a kon­fe­ren­cia is lehe­tő­sé­get ad arra, hogy kap­cso­lód­ja­nak az állam­pol­gá­rok­hoz. Úgy fogal­ma­zott, hogy a demok­rá­cia nehéz idő­ket él meg manap­ság. Az embe­rek hibáz­tat­ják a rend­szert, pedig az a léte­ző leg­jobb talál­mány. A demok­rá­ci­át ugyan­ak­kor nem sza­bad adott­nak tekinteni.

Az állam­pol­gá­rok job­ban részt akar­nak ven­ni a poli­ti­ká­ban, ezért erre lehe­tő­sé­get kell nekik biz­to­sí­ta­ni. Bevo­ná­suk­nak ugyan­ak­kor együtt kell jár­nia a kri­ti­kus gon­dol­ko­dás ter­jesz­té­sé­vel, mivel az álhí­rek és a popu­liz­mus vilá­gát éljük – mond­ta Dub­rav­ka Sui­ca. Száj­er József fide­szes euró­pai par­la­men­ti (EP-) kép­vi­se­lő egy panel­be­szél­ge­té­sen azt han­goz­tat­ta, hogy vál­sá­gok min­dig van­nak, emi­att azon­ban nem lehet vár­ni Euró­pa jövő­jé­nek meg­tár­gya­lá­sá­val, ha azt akar­juk, hogy haté­kony marad­jon az EU. Az uni­ó­nak a köl­csö­nös tisz­te­let­re, a másik meg­ér­té­sé­re és tisz­te­let­ben tar­tá­sá­ra kell épül­nie. Haté­kony Euró­pa csak az együtt­mű­kö­dés tala­ján működ­het – jelen­tet­te ki. Meg­je­gyez­te, hogy a koro­na­ví­rus-jár­vány egyik tag­ál­la­mi par­la­men­tet sem béní­tot­ta meg, mind­egyik meg­ta­lál­ta a mód­ját, hogy jog­sze­rű­en működ­jön. Az EP azon­ban erre nem volt képes, bár az ülé­sek elma­ra­dá­sát az uni­ós kép­vi­se­lő­kön kívül sen­ki más nem érzé­kel­te iga­zán – tet­te hozzá.

A jog­ál­la­mi­ság­gal kap­cso­lat­ban Száj­er József arról is beszélt, hogy ami­kor az EP Magyar­or­szág­ról tár­gyal, akkor soha nem ad ugyan­annyi időt a másik fél­nek, hogy az meg­véd­je magát. Anto­nio Taja­ni, az EP alkot­mány­ügyi bizott­sá­gá­nak elnö­ke, a par­la­ment koráb­bi elnö­ke úgy véle­ke­dett, erős euró­pai fel­lé­pés szük­sé­ges. Az EP-nek nagyobb hatás­kört kell biz­to­sí­ta­ni – hangoztatta.

A szer­ve­zők az ese­mény fő cél­ja­ként azt tűz­ték ki, hogy pár­be­szé­det kez­de­mé­nyez­ze­nek a jelen­le­gi prob­lé­mák­ról és az állan­dó kér­dé­sek­ről, vala­mint a jövő bizony­ta­lan­sá­ga­i­ról. Az elmúlt évti­zed­ben az EU-ban tapasz­tal­ha­tó folya­ma­tos vál­sá­gok­ból levont tanul­sá­gok alap­ján, a küszö­bön­ál­ló kihí­vá­sok­ra való tekin­tet­tel a tag­ál­la­mok és az uni­ós intéz­mé­nyek együt­te­sen fele­lő­sek a haté­ko­nyabb és való­ban erő­sebb Euró­pa kere­te­i­nek kiala­kí­tá­sá­ért – írták.

For­rás: Demokrata