Vál­to­zó olva­sá­si szo­ká­sok a karan­tén idején

Az olva­sás egy­re kevés­bé tar­to­zik a nép­sze­rű elfog­lalt­sá­gok közé, de vajon a bezárt­ság visszavezette‑e az embe­re­ket a köny­vek világába?

Külön­bö­ző olva­sá­si fel­mé­ré­sek alap­ján az embe­rek egy­re bát­rab­ban bevall­ják, hogy nem sze­ret­nek olvas­ni. Azok azon­ban, akik igen, még­sem tud­nak annyi időt for­dí­ta­ni rá, mint amennyit sze­ret­né­nek. A világ pörög, futunk vele, estén­ként sok­szor csak arra van ener­gi­ánk, hogy csor­gas­suk a nyá­lun­kat egy-egy soro­zat vagy film előtt. Ami­kor viszont a világ lelas­sult, bezárt, és meg­szűnt az idő­hi­ány, mint kifo­gás, akkor vajon több­ször vet­tünk köny­vet a kezünk­be? Néhány olva­són­kat arról kér­dez­tük, hogy befolyásolta‑e az olva­sá­si szo­ká­sa­i­kat a bezártság.

Az ipa­ri fogyasztó

A mis­kol­ci Ven­c­zel-Tóth Eve­lin mond­hat­ni nagy­ipa­ri könyv­fo­gyasz­tó, egy köny­vek­kel fog­lal­ko­zó vide­ob­log, a Per­ga­men­re hányt sza­vak tulaj­do­no­sa, emel­lett kor­rek­tor­ként dol­go­zik egy kiadó­nál. Elké­pesz­tő mennyi­sé­gű kiad­ványt olvas és mutat be köve­tő­i­nek, You­Tu­be csa­tor­ná­já­nak 6 – 7 ezer köve­tő­je van hetente.

– Igen, befo­lyá­sol­ta a karan­tén az én olva­sá­si szo­ká­sa­i­mat is, még­pe­dig úgy, hogy vég­re még több időm lett, amit bűn­tu­dat nél­kül a köny­vek­nek szen­tel­het­tem. Több mint száz köny­vet olvas­tam el 2020-ban, ez a vírus nél­kül nem sike­rült vol­na. Emel­lett kerül­ni kezd­tem a beteg­sé­gek­ről szó­ló köny­ve­ket, pró­bál­tam keve­sebb komoly témá­jú és lelom­bo­zó köte­tet a kezem­be ven­ni, mert sze­ret­tem vol­na kikap­cso­lód­ni. Éle­tem­ben elő­ször elkezd­tem han­gos­köny­ve­ket hall­gat­ni, és így az új kre­a­tív hob­bi­ja­im köz­ben is „olvas­hat­tam”. A kiadók több kiáru­sí­tást is tar­tot­tak ebben az idő­szak­ban, én pedig igye­kez­tem támo­gat­ni a ked­ven­ce­i­met egy-egy ren­de­lés­sel. A könnyed olvas­má­nyok mel­lett újra a klasszi­ku­sok felé for­dul­tam, mert több időm és türel­mem volt a szép­iro­da­lom­ra, nem kel­lett fél­be­hagy­nom és később vissza­rá­zód­nom ezek­be a tör­té­ne­tek­be. Úgy­hogy azt mond­ha­tom, hogy szá­mom­ra ezen a téren csak pozi­tív vál­to­zást idé­zett elő a karan­tén­idő­szak – árul­ta el a betűk sze­rel­me­se, aki egyéb­ként báb­szí­nész a mis­kol­ci Cso­da­ma­lom Bábszínházban.

A Covid19-jár­vány miat­ti bezárt­ság növel­te az olva­sá­si ked­vet, a világ népes­sé­gé­nek 33 szá­za­lé­ka több köny­vet olva­sott tavaly, mint az elő­ző évben. A Magyar Könyv­ki­adók és Könyv­ter­jesz­tők Egye­sü­lé­se (MKKE) és a Tár­ki közös fel­mé­ré­se alap­ján a meg­kér­de­zett magya­rok 31 szá­za­lé­ka több időt szánt olva­sás­ra 2020-ban, mint a pan­dé­mi­át meg­elő­ző évben, adta hírül a KSH sajtóközleménye.

Eve­lin tapasz­ta­la­ta, hogy az elmúlt egy évben sok­kal töb­ben for­dul­tak hoz­zá, hogy ajánl­jon nekik vala­mi­lyen köte­tet, a karan­tén­ban az addig nem olva­só embe­rek is a köny­vek felé fordultak.

– A másik vég­let­ről is hal­lot­tam, vagy­is hogy sok olvas­ni sze­re­tő ember nem talált meg­nyug­vást a köny­vek­ben, egy­sze­rű­en ebben a világ­vé­ge han­gu­lat­ban nem tud­tak kon­cent­rál­ni az olva­sot­tak­ra. Álta­lá­no­san meg­fi­gyel­he­tő volt, hogy min­den­ki a könnye­debb, kikap­cso­ló­dást nyúj­tó tör­té­ne­te­ket keres­te ebben az idő­szak­ban – osz­tot­ta meg benyomásait.

Drá­gu­ló könyv

– Ugyan­annyit olva­sok, mint a karan­tén előtt, leg­in­kább Leslie L. Law­ren­ce és Rej­tő Jenő klasszi­ku­so­kat for­ga­tok szí­ve­sen. Azt vet­tem ész­re, hogy az isme­rő­se­im közül egy­re töb­ben olvas­nak, azon­ban a strea­ming szol­gál­ta­tók tér­hó­dí­tá­sa az elvárt­nál jelen­tő­sebb mér­ték­ben nőtt – fej­tet­te ki a her­nád­szent­and­rá­si Kava­sánsz­ki Zsolt. – Összes­sé­gé­ben a digi­ta­li­zá­ció miatt egy­re kisebb igény van a köny­vek­re, amit véle­mé­nyem sze­rint a kiadók sem meg­fe­le­lő­en rea­gál­nak le saj­nos. Egy­re töb­be kerül jó minő­sé­gű nyom­ta­tott köny­vet besze­rez­ni. Az elmúlt tíz évben körül­be­lül a más­fél­sze­re­sé­re, de leg­alább a dup­lá­já­ra nőt­tek a köny­ves­bol­ti árak. Amíg ez a fel­fe­lé tar­tó ten­den­cia tart, addig egy­re töb­ben fog­nak olcsóbb szó­ra­ko­zást válasz­ta­ni, ez pedig egy ördö­gi kör – tet­te hozzá.

Terá­pi­ás elfoglaltság

A 31 éves mis­kol­ci Domo­kos Péter­nek, sokak­kal ellen­tét­ben, éppen kapó­ra jött a kény­sze­rű bezárt­ság, ugyan­is két elég csú­nya sza­kí­tás­ban volt része a közel más­fél év alatt. A bezárt­ság és a vele járó kény­sze­rű nyu­ga­lom új hob­bik, idő­töl­té­sek felé for­dí­tot­ták a figyelmét.

– Olvas­ni min­dig is sze­ret­tem, és noha nem tar­tom magam olva­sott ember­nek, azok közé tar­to­zom, akik kevés köny­vet ismer­nek, de azo­kat ala­po­san. Pre­fe­rá­lom a „hogyan jutot­tunk oda, aho­va” jel­le­gű zene­ka­ri olvas­má­nyo­kat, ame­lye­ket a szó­ra­ko­zás­fak­tor­tól elte­kint­ve azzal a cél­lal is fogyasz­tok, hogy tanul­jak más hibá­i­ból, eré­nye­i­ből – mesél­te a web­fej­lesz­tő­ként dol­go­zó fia­tal­em­ber. – Ezen kívül nagyon sze­re­tem a kri­mi­ket, örök ked­venc a Kereszt­apa, ami­nek az olva­sá­sá­val nem bírok betel­ni, eddig úgy tizen­há­rom­szor meg is tet­tem. Step­hen King összes köny­vét is bakancs­lis­tás­nak tar­tom, rajon­gok az írás­mód­já­ért, ami sokak sze­rint von­ta­tott, bár én inkább ala­pos­nak és rész­let­gaz­dag­nak tartom.

Mint mond­ja, saj­nos csak egy-két órát tud napon­ta olva­sás­sal töl­te­ni, pedig ennek a több­szö­rö­sét igé­nyel­né. Arra a kér­dé­sed­re, hogy mi vál­to­zott ez ügy­ben a pan­dé­mia óta, Péter azt vála­szol­ta, hogy a két sza­kí­tás után végül a köny­vek­ben talál­ta meg a lel­ki béké­jét. Min­den nap kiül a Nép­kert­be, ete­ti a mada­ra­kat és olvas, ami vég­te­len nyu­ga­lom­mal töl­ti el.

– A szó­ra­koz­ta­tó­ipa­ri esz­kö­zök elter­je­dé­sé­vel talán a koro­na­ví­rus-jár­vány sem terel­te fel­tét­le­nül az olva­sás irá­nyá­ba az embe­rek nagyob­bik részét. Viszont opti­mis­ta fel­té­te­le­zé­sek sze­rint az erre fogé­ko­nyak elő­sze­re­tet­tel válasz­tot­ták a szó­ra­ko­zás eme for­má­ját a mul­ti­mé­dia vilá­ga helyett – zár­ta gon­do­la­ta­it Péter.

Buko­vensz­ki-Nagy Eszter

For­rás: Boon​.hu