Utol­só nagy dobá­sá­ra készül Donald Trump és a republikánusok

Texas állam kere­se­tet nyúj­tott be az ame­ri­kai leg­fel­sőbb bíró­ság­hoz, hogy érvény­te­le­nít­se Joe Biden demok­ra­ta pár­ti jelölt győ­zel­mét a novem­ber 3‑i elnök­vá­lasz­tá­son, mert szerinte

több állam­ban is töme­ges csa­lást követ­tek el.

A kere­set­hez csü­tör­tö­kig 17 másik állam igaz­ság­ügyi minisz­te­re és a washing­to­ni kong­resszus 106 repub­li­ká­nus pár­ti tag­ja csatlakozott.

A bead­vány sze­rint Michi­gan, Geor­gia, Penn­syl­va­nia és Wis­con­sin álla­mok­ban – ame­lyek­ben Joe Biden győ­zött – tör­tént töme­ges csa­lás, ezért a leg­fel­sőbb bíró­ság­nak érvény­te­le­ní­te­nie kell a négy állam által dele­gált 62 elek­tor sza­va­za­tát, ami meg­for­dít­hat­ja az ered­ményt. A texa­si igaz­ság­ügyi minisz­ter mint fel­pe­res az AP ame­ri­kai hír­ügy­nök­ség érte­sü­lé­se sze­rint nem támaszt­ja alá vád­ja­it bizo­nyí­té­kok­kal. A 17 – repub­li­ká­nus veze­té­sű – állam­ból hat fel­pe­res­ként csat­la­ko­zott a kere­set­hez, a töb­bi támogatóként.

A 106 repub­li­ká­nus kong­resszu­si tag a kere­set­hez csa­tolt indok­lá­sá­ban azt írta:

alkot­mány­el­le­nes sza­bály­ta­lan­sá­gok két­sé­ges­sé teszik az ame­ri­kai válasz­tá­si rend­szer tisz­tes­sé­ges­sé­gét és a válasz­tás eredményét.

Donald Trump elnök is beje­len­tet­te csü­tör­tö­kön, hogy fel­pe­res­ként csat­la­ko­zik a texa­si kere­set­hez. Azt írta a Twit­te­ren: „A leg­fel­sőbb bíró­ság most lehe­tő­sé­get kap arra, hogy meg­ment­se az orszá­got az Egye­sült Álla­mok tör­té­ne­té­nek leg­na­gyobb válasz­tá­si csalásától.

Texas kere­se­te előtt eddig egy pert vit­tek el a szö­vet­sé­gi leg­fel­sőbb bíró­sá­gig: ebben a penn­syl­va­ni­ai ered­mé­nyek hite­le­sí­té­sé­nek leál­lí­tá­sát kér­ték, és ez még füg­gő­ben van.

Az AP által idé­zett jogi szak­ér­tők sze­rint a kere­set pél­da nél­kü­li az ame­ri­kai tör­té­ne­lem­ben, és nincs esé­lye, mert azt köve­te­li, hogy a leg­fel­sőbb bíró­ság érvény­te­le­nít­se több tíz­mil­lió sza­va­zó voksát.

A támo­ga­tó tag­ál­la­mi igaz­ság­ügyi minisz­te­rek között is van néhány, aki elis­me­ri, hogy alap­ta­lan az elnök vád­ja, misze­rint töme­ges csa­lás tör­tént. Way­ne Ste­neh­jem észak-dako­tai igaz­ság­ügyi minisz­ter pél­dá­ul azt mond­ta: álla­ma nem vádol­ja azzal a szó­ban for­gó négy álla­mot, hogy töme­ges csa­lás szín­he­lye volt, de a kere­set­nek annyi hasz­na lehet, hogy

a leg­fel­sőbb bíró­ság egy­szer és min­den­kor­ra pon­tot tesz a vádak végére.

Tim Fox mon­ta­nai igaz­ság­ügyi minisz­ter pedig úgy nyi­lat­ko­zott: a kere­set meg­ké­sett, de fel­vet több fon­tos alkot­mány­ügyi kér­dést a hatal­mi ágak szét­vá­lasz­tá­sá­ról és a levél­sza­va­zás tisztaságáról.

For­rás: Magyar Nemzet