Hírek Amerikai hirek Vélemények/Publicisztikák USA: finisében az elnökválasztási kampány

USA: finisében az elnökválasztási kampány

A nyugati világ legfontosabb kampányának utolsó napjaiban járunk. A köztársaság rendszerszintű válságban van, és sokan a választástól remélnek megoldást. Mások arra számítanak, hogy a választás másnapján még súlyosabbá válik a helyzet. Egy biztos: november 3-án éjjel a világ szeme az Egyesült Államokra szegeződik. Lássuk, hogy áll most az elnöki székért folytatott verseny.

Az olvasó bizonyára tudja, hogy az amerikai elnökválasztás kétlépcsős, és az állampolgárok nem közvetlenül választanak elnököt, hanem a tagállamok delegálnak úgynevezett elektorokat az Elektori Kollégiumba, mely testület az, amely megválasztja az USA elnökét. Úgy foghatjuk meg a rendszer lényegét, hogynem a polgárok választják az Egyesült Államok elnökét, hanem az államok.

Természetesen az államok annak alapján döntenek, ahogy a polgáraik szavaznak. Így nem egy választásról van szó, hanem 51 (a tagállamok mellett Washington DC is szavaz) különálló választásról. Azt is érdemes tudni, hogy 49 esetben a „győztes mindent visz” elve érvényesül, tehát a szavazati aránytól függetlenül az állam összes elektorát a győztes viszi. New York állam és Florida ugyanannyi, 29 elektort ad, így hiába fog egész biztosan nagy fölénnyel nyerni Joe Biden New York államban, ha Floridában Donald Trump szoros versenyben pár szavazattal többet szerez, a két államban összesen ugyanannyi elektori szavazat jár majd mindkét jelöltnek.Ezért alakulhat ki az a helyzet, hogy az egyik jelölt kap több szavazatot országosan, és mégis a másik nyeri a választást az elektori szavazatoknak köszönhetően.

Ezzel együtt vizsgálódásunkat kezdjük az országos felméréseknél. Nemcsak azért, mert tájékoztató jellegű adatnak nem érdektelenek, hanem azért is, mert ezekből készül a legtöbb – akár naponta több is. A Real Clear Politics átlagát tekintve azt mondhatjuk, hogya kampány ideje alatt végig Joe Biden vezetett, sokáig jelentős különbséggel, bár az előnye szűkült a kampány utolsó három hetében.

Sokan azonban nem bíznak ezekben a számokban, mondván, hogynégy éve Hillary Clinton is jelentősen vezetett, és mégis Trump nyert.

Azt is meg szokták említeni, hogy a Trump-szavazók rejtőzködő magatartást tanúsítanak. Szánjunk egy kis időt arra, hogy megvizsgáljuk, mennyiben igazak ezek az állítások.

Az elmúlt két hét adatai már jobban hasonlítanak a 2016-os kampányéira, azonban ezt megelőzően Joe Biden jelentősebb előnnyel vezetett, mint Hillary Clinton, és mint lejjebb látni fogjuk, a szavazás már hetek óta tart, és sok millió szavazat olyan időszakban érkezett, amikor a közvélemény-kutatóknál Biden előnye jelentős volt.

Ugyanakkor kevesen kételkednek abban, hogy Trump szavazói bizalmatlanok a kutatásokkal szemben.

Viszont minden kutatás rekordalacsonyra teszi a bizonytalanok arányát, pedig arra számíthatnánk, hogy a titkolódzó Trump-szimpatizánsok jelentős része éppen bizonytalannak vallja magát. Ugyanakkor mivel a Trump-szavazók rejtőzködnek, és kevésbé vállalják preferenciájukat egy-egy közvélemény-kutatás alkalmával, az amerikai kutatócégek egy része újítani próbál a lekérdezés során, és megkérdezi azt is, hogy a kérdőívet kitöltő szerint a szomszédja kire szavazhat. Az ilyen típusú kutatások vagy sokkal szűkebb Biden-előnyt mutatnak, vagy minimális Trump-vezetést.

Persze az is lehet, hogy a rejtőzködő Trump-szimpatizánsok azt állítják: nem mennek el szavazni. Idénrekordmagas, 150 millió fő körüli részvételre számítanak az amerikai közvélemény-kutatók,

azonban ez még mindig kevesebb, mint 70 százaléka az összes potenciális választónak. Ígyha azt látjuk, hogy a részvétel jelentősen meghaladja a várt 150 millió főt, számítsunk arra, hogy Trump nyerheti a választásokat

– annak ellenére, hogy előzetesen az elemzők azt várták, hogy a magas részvétel Joe Bidennek kedvezhet.

Van az idei választásnak egy forradalmian új és a közvélemény-kutatások által modellezhetetlen eleme: a levélszavazatok és a korai szavazatok rekordmagas száma. Az USA-ban bevett gyakorlat a levélben történő szavazás, és több állam a személyes szavazást is megengedi a november 3-i választások előtt. Ígya választások már hetek óta zajlanak.

Idén – elsősorban a koronavírus-járvány miatt – egészen megdöbbentő számban döntöttek úgy az amerikaiak, hogy levélben szavaznak, és a korábban leadott személyes szavazatok száma is emelkedett.Két nappal a választások hivatalos napja előtt 94 millió amerikai már szavazott,

ami, egészen döbbenetes módon, a várható részvétel több mint fele! Ezen belül a levélben leadott voksok száma meg fogja haladni a 60 milliót. Ilyen mennyiségű levélszavazat feldolgozása pedig jelentősen megterheli a rendszert. Arról nem is beszélve, hogy levélszavazatokat minden országban jóval nagyobb arányban érvénytelenítik formai hiba miatt, mint a személyesen leadott szavazatokat. Erről bővebben ITT olvashatnak. Ami bizonyos: mindez gyengíti a közvélemény-kutatások adataiba vetett bizalmat.

Továbbá sokan érvelnek azzal, hogy szemmel látható különbség van a Biden-szavazók és Trump támogatóinak lelkesedése között.A hivatalban lévő elnök, menjen bárhová, hatalmas tömegek előtt tart kampánygyűléseket, míg kihívója rendezvényein alig lézengenek páran.

Ez bizonyosan így van, de a „lelkesedésdeficit” Joe Biden esetében ellensúlyozható azzal, hogy feltehetőleg a szavazók jelentős számát Trump leváltása motiválja, nem pedig az alternatíva személye.

Mindezek után lássuk a csatatérállamokat, ahol végül a választás sorsa eldől majd. Idén meglehetősen sok ilyen van, de a tömörség okán most csak ötre koncentrálunk. Ezek a mindig billegő Ohio és Florida mellett Wisconsin, Michigan és Pennsylvania.Ohióban jelenleg fej fej mellett állnak a jelöltek.

A szoros méréseken túl azért azt is tudni kell, hogy a versengés dinamikája a jelenlegi elnöknek kedvez, mivel az elmúlt időszakban inkább ő javított a megítélésén, és 2016-ban 6 százalékponttal múlta felül a várakozásokat.

Furcsamód Florida az az állam, ahol már-már eredményt is lehet hirdetni. Ez köszönhető annak, hogy rengetegen adták le idő előtt a szavazatukat, e sorok írásakor 8,7 millió szavazó, a jogosultak 62 százaléka. Emellett az állam közli azt, hogy a választópolgárok regisztrált demokraták, republikánusok vagy függetlenek. Továbbá a szakértők egybehangzó véleménye, hogya választás napján a szavazók túlnyomó része republikánus lesz. Így a demokratáknak jelentős előnyt kellett volna kiépíteniük, de az adatok alapján látható, hogy ez nem sikerült

– jelenleg mindössze egy százalékponttal vezetnek. Így ebben az államban, az igen szoros közvélemény-kutatási adatok ellenére, valószínűleg Trump nyer.

Így, valószínűnek tűnik, hogya választás Wisconsinban, Michiganben és Pennsylvaniában fog eldőlni, és az a jelölt lesz az USA elnöke, aki ezen államok közül kettőt megnyer.

A közvélemény-kutatások mindhárom államban Joe Biden előnyét mérik, de csak Michiganben haladja meg a hibahatárt. Wisconsinban Biden most kisebb előnnyel vezet, mint amit Clintonnak mértek négy éve, amikor végül Trump nyert. Pennsylvania pedig pengeélen táncol.

Annál is inkább ezek az államok kerülhetnek a figyelem középpontjába, mert a billegő államok közül itt tarthat a legtovább a szavazatszámlálás. Wisconsinban és Michiganben csak a választás lezártával kezdik el feldolgozni a levélszavazatokat, és az utóbbi – igencsak Trump-ellenes – kormányzója még csak becslésekbe sem volt hajlandó bonyolódni arra vonatkozóan, hogy meddig tarthat az összes levélszavazat összeszámolása. Pennsylvania Legfelsőbb Bírósága pedig megengedte, hogy november 6-ig fogadják a levélszavazatokat.

Végső soron tehátne számítsunk arra, hogy a következő elnök személye ismert lesz november 4-én. Ez csak abban az esetben történhet meg, ha valamelyik jelölt jelentősen jobban szerepel a vártnál.

Az amerikai közvélemény igencsak felfokozott hangulatban és minden bizonnyal nagyon türelmetlenül fogja várni a hivatalos végeredmény kihirdetését, de még megjósolni sem lehet, hogy ez mikor következhet be. Addig sajnosfel kell készülni arra, hogy a pesszimistáknak lesz igazuk, és a választásokat tömeges erőszakos megmozdulások követik.

Egy biztos: izgalmas időszak kezdődik Amerikában.

 Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ elemzője

Forrás: Magyar Nemzet