Hírek Amerikai hirek Vélemények/Publicisztikák USA: fini­sé­ben az elnök­vá­lasz­tá­si kampány

USA: fini­sé­ben az elnök­vá­lasz­tá­si kampány

A nyu­ga­ti világ leg­fon­to­sabb kam­pá­nyá­nak utol­só nap­ja­i­ban járunk. A köz­tár­sa­ság rend­szer­szin­tű vál­ság­ban van, és sokan a válasz­tás­tól remél­nek meg­ol­dást. Mások arra szá­mí­ta­nak, hogy a válasz­tás más­nap­ján még súlyo­sab­bá válik a hely­zet. Egy biz­tos: novem­ber 3‑án éjjel a világ sze­me az Egye­sült Álla­mok­ra sze­ge­ző­dik. Lás­suk, hogy áll most az elnö­ki szé­kért foly­ta­tott verseny.

Az olva­só bizo­nyá­ra tud­ja, hogy az ame­ri­kai elnök­vá­lasz­tás két­lép­csős, és az állam­pol­gá­rok nem köz­vet­le­nül válasz­ta­nak elnö­köt, hanem a tag­ál­la­mok dele­gál­nak úgy­ne­ve­zett elek­to­ro­kat az Elek­to­ri Kol­lé­gi­um­ba, mely tes­tü­let az, amely meg­vá­laszt­ja az USA elnö­két. Úgy fog­hat­juk meg a rend­szer lénye­gét, hogy­nem a pol­gá­rok választ­ják az Egye­sült Álla­mok elnö­két, hanem az államok.

Ter­mé­sze­te­sen az álla­mok annak alap­ján dön­te­nek, ahogy a pol­gá­ra­ik sza­vaz­nak. Így nem egy válasz­tás­ról van szó, hanem 51 (a tag­ál­la­mok mel­lett Washing­ton DC is sza­vaz) külön­ál­ló válasz­tás­ról. Azt is érde­mes tud­ni, hogy 49 eset­ben a „győz­tes min­dent visz” elve érvé­nye­sül, tehát a sza­va­za­ti arány­tól füg­get­le­nül az állam összes elek­to­rát a győz­tes viszi. New York állam és Flo­ri­da ugyan­annyi, 29 elek­tort ad, így hiá­ba fog egész biz­to­san nagy fölénnyel nyer­ni Joe Biden New York állam­ban, ha Flo­ri­dá­ban Donald Trump szo­ros ver­seny­ben pár sza­va­zat­tal töb­bet sze­rez, a két állam­ban össze­sen ugyan­annyi elek­to­ri sza­va­zat jár majd mind­két jelöltnek.Ezért ala­kul­hat ki az a hely­zet, hogy az egyik jelölt kap több sza­va­za­tot orszá­go­san, és még­is a másik nye­ri a válasz­tást az elek­to­ri sza­va­za­tok­nak köszönhetően.

Ezzel együtt vizs­gá­ló­dá­sun­kat kezd­jük az orszá­gos fel­mé­ré­sek­nél. Nem­csak azért, mert tájé­koz­ta­tó jel­le­gű adat­nak nem érdek­te­le­nek, hanem azért is, mert ezek­ből készül a leg­több – akár napon­ta több is. A Real Clear Poli­tics átla­gát tekint­ve azt mond­hat­juk, hogya kam­pány ide­je alatt végig Joe Biden veze­tett, soká­ig jelen­tős különb­ség­gel, bár az elő­nye szű­kült a kam­pány utol­só három hetében.

Sokan azon­ban nem bíz­nak ezek­ben a szá­mok­ban, mond­ván, hogy­négy éve Hil­lary Clin­ton is jelen­tő­sen veze­tett, és még­is Trump nyert.

Azt is meg szok­ták emlí­te­ni, hogy a Trump-sza­va­zók rej­tőz­kö­dő maga­tar­tást tanú­sí­ta­nak. Szán­junk egy kis időt arra, hogy meg­vizs­gál­juk, mennyi­ben iga­zak ezek az állítások.

Az elmúlt két hét ada­tai már job­ban hason­lí­ta­nak a 2016-os kam­pá­nyé­i­ra, azon­ban ezt meg­elő­ző­en Joe Biden jelen­tő­sebb előnnyel veze­tett, mint Hil­lary Clin­ton, és mint lej­jebb lát­ni fog­juk, a sza­va­zás már hetek óta tart, és sok mil­lió sza­va­zat olyan idő­szak­ban érke­zett, ami­kor a köz­vé­le­mény-kuta­tók­nál Biden elő­nye jelen­tős volt.

Ugyan­ak­kor keve­sen kétel­ked­nek abban, hogy Trump sza­va­zói bizal­mat­la­nok a kuta­tá­sok­kal szemben.

Viszont min­den kuta­tás rekorda­la­csony­ra teszi a bizony­ta­la­nok ará­nyát, pedig arra szá­mít­hat­nánk, hogy a tit­ko­ló­dzó Trump-szim­pa­ti­zán­sok jelen­tős része éppen bizony­ta­lan­nak vall­ja magát. Ugyan­ak­kor mivel a Trump-sza­va­zók rej­tőz­köd­nek, és kevés­bé vál­lal­ják pre­fe­ren­ci­á­ju­kat egy-egy köz­vé­le­mény-kuta­tás alkal­má­val, az ame­ri­kai kuta­tó­cé­gek egy része újí­ta­ni pró­bál a lekér­de­zés során, és meg­kér­de­zi azt is, hogy a kér­dő­ívet kitöl­tő sze­rint a szom­széd­ja kire sza­vaz­hat. Az ilyen típu­sú kuta­tá­sok vagy sok­kal szű­kebb Biden-előnyt mutat­nak, vagy mini­má­lis Trump-vezetést.

Per­sze az is lehet, hogy a rej­tőz­kö­dő Trump-szim­pa­ti­zán­sok azt állít­ják: nem men­nek el sza­vaz­ni. Idén­re­kord­ma­gas, 150 mil­lió fő körü­li rész­vé­tel­re szá­mí­ta­nak az ame­ri­kai közvélemény-kutatók,

azon­ban ez még min­dig keve­sebb, mint 70 szá­za­lé­ka az összes poten­ci­á­lis válasz­tó­nak. Így­ha azt lát­juk, hogy a rész­vé­tel jelen­tő­sen meg­ha­lad­ja a várt 150 mil­lió főt, szá­mít­sunk arra, hogy Trump nyer­he­ti a választásokat

– annak elle­né­re, hogy elő­ze­te­sen az elem­zők azt vár­ták, hogy a magas rész­vé­tel Joe Biden­nek kedvezhet.

Van az idei válasz­tás­nak egy for­ra­dal­mi­an új és a köz­vé­le­mény-kuta­tá­sok által model­lez­he­tet­len ele­me: a levél­sza­va­za­tok és a korai sza­va­za­tok rekord­ma­gas szá­ma. Az USA-ban bevett gya­kor­lat a levél­ben tör­té­nő sza­va­zás, és több állam a sze­mé­lyes sza­va­zást is meg­en­ge­di a novem­ber 3‑i válasz­tá­sok előtt. Ígya válasz­tá­sok már hetek óta zajlanak.

Idén – első­sor­ban a koro­na­ví­rus-jár­vány miatt – egé­szen meg­döb­ben­tő szám­ban dön­töt­tek úgy az ame­ri­ka­i­ak, hogy levél­ben sza­vaz­nak, és a koráb­ban leadott sze­mé­lyes sza­va­za­tok szá­ma is emelkedett.Két nap­pal a válasz­tá­sok hiva­ta­los nap­ja előtt 94 mil­lió ame­ri­kai már szavazott,

ami, egé­szen döb­be­ne­tes módon, a vár­ha­tó rész­vé­tel több mint fele! Ezen belül a levél­ben leadott vok­sok szá­ma meg fog­ja halad­ni a 60 mil­li­ót. Ilyen mennyi­sé­gű levél­sza­va­zat fel­dol­go­zá­sa pedig jelen­tő­sen meg­ter­he­li a rend­szert. Arról nem is beszél­ve, hogy levél­sza­va­za­to­kat min­den ország­ban jóval nagyobb arány­ban érvény­te­le­ní­tik for­mai hiba miatt, mint a sze­mé­lye­sen leadott sza­va­za­to­kat. Erről bőveb­ben ITT olvas­hat­nak. Ami bizo­nyos: mind­ez gyen­gí­ti a köz­vé­le­mény-kuta­tá­sok ada­ta­i­ba vetett bizalmat.

Továb­bá sokan érvel­nek azzal, hogy szem­mel lát­ha­tó különb­ség van a Biden-sza­va­zók és Trump támo­ga­tó­i­nak lel­ke­se­dé­se között.A hiva­tal­ban lévő elnök, men­jen bár­ho­vá, hatal­mas töme­gek előtt tart kam­pány­gyű­lé­se­ket, míg kihí­vó­ja ren­dez­vé­nye­in alig lézen­ge­nek páran.

Ez bizo­nyo­san így van, de a „lel­ke­se­dés­de­fi­cit” Joe Biden ese­té­ben ellen­sú­lyoz­ha­tó azzal, hogy fel­te­he­tő­leg a sza­va­zók jelen­tős szá­mát Trump levál­tá­sa moti­vál­ja, nem pedig az alter­na­tí­va személye.

Mind­ezek után lás­suk a csa­ta­tér­ál­la­mo­kat, ahol végül a válasz­tás sor­sa eldől majd. Idén meg­le­he­tő­sen sok ilyen van, de a tömör­ség okán most csak ötre kon­cent­rá­lunk. Ezek a min­dig bil­le­gő Ohio és Flo­ri­da mel­lett Wis­con­sin, Michi­gan és Penn­syl­va­nia.Ohi­ó­ban jelen­leg fej fej mel­lett áll­nak a jelöltek.

A szo­ros méré­se­ken túl azért azt is tud­ni kell, hogy a ver­sen­gés dina­mi­ká­ja a jelen­le­gi elnök­nek ked­vez, mivel az elmúlt idő­szak­ban inkább ő javí­tott a meg­íté­lé­sén, és 2016-ban 6 szá­za­lék­pont­tal múl­ta felül a várakozásokat.

Fur­csa­mód Flo­ri­da az az állam, ahol már-már ered­ményt is lehet hir­det­ni. Ez köszön­he­tő annak, hogy ren­ge­te­gen adták le idő előtt a sza­va­za­tu­kat, e sorok írá­sa­kor 8,7 mil­lió sza­va­zó, a jogo­sul­tak 62 szá­za­lé­ka. Emel­lett az állam köz­li azt, hogy a válasz­tó­pol­gá­rok regiszt­rált demok­ra­ták, repub­li­ká­nu­sok vagy füg­get­le­nek. Továb­bá a szak­ér­tők egy­be­hang­zó véle­mé­nye, hogya válasz­tás nap­ján a sza­va­zók túl­nyo­mó része repub­li­ká­nus lesz. Így a demok­ra­ták­nak jelen­tős előnyt kel­lett vol­na kiépí­te­ni­ük, de az ada­tok alap­ján lát­ha­tó, hogy ez nem sikerült

– jelen­leg mind­össze egy szá­za­lék­pont­tal vezet­nek. Így ebben az állam­ban, az igen szo­ros köz­vé­le­mény-kuta­tá­si ada­tok elle­né­re, való­szí­nű­leg Trump nyer.

Így, való­szí­nű­nek tűnik, hogya válasz­tás Wis­con­sin­ban, Michi­gan­ben és Penn­syl­va­ni­á­ban fog eldől­ni, és az a jelölt lesz az USA elnö­ke, aki ezen álla­mok közül ket­tőt megnyer.

A köz­vé­le­mény-kuta­tá­sok mind­há­rom állam­ban Joe Biden elő­nyét mérik, de csak Michi­gan­ben halad­ja meg a hiba­ha­tárt. Wis­con­sin­ban Biden most kisebb előnnyel vezet, mint amit Clin­ton­nak mér­tek négy éve, ami­kor végül Trump nyert. Penn­syl­va­nia pedig pen­ge­élen táncol.

Annál is inkább ezek az álla­mok kerül­het­nek a figye­lem közép­pont­já­ba, mert a bil­le­gő álla­mok közül itt tart­hat a leg­to­vább a sza­va­zat­szám­lá­lás. Wis­con­sin­ban és Michi­gan­ben csak a válasz­tás lezár­tá­val kez­dik el fel­dol­goz­ni a levél­sza­va­za­to­kat, és az utób­bi – igen­csak Trump-elle­nes – kor­mány­zó­ja még csak becs­lé­sek­be sem volt haj­lan­dó bonyo­lód­ni arra vonat­ko­zó­an, hogy med­dig tart­hat az összes levél­sza­va­zat össze­szá­mo­lá­sa. Penn­syl­va­nia Leg­fel­sőbb Bíró­sá­ga pedig meg­en­ged­te, hogy novem­ber 6‑ig fogad­ják a levélszavazatokat.

Vég­ső soron tehát­ne szá­mít­sunk arra, hogy a követ­ke­ző elnök sze­mé­lye ismert lesz novem­ber 4‑én. Ez csak abban az eset­ben tör­tén­het meg, ha vala­me­lyik jelölt jelen­tő­sen job­ban sze­re­pel a vártnál.

Az ame­ri­kai köz­vé­le­mény igen­csak fel­fo­ko­zott han­gu­lat­ban és min­den bizonnyal nagyon türel­met­le­nül fog­ja vár­ni a hiva­ta­los vég­ered­mény kihir­de­té­sét, de még meg­jó­sol­ni sem lehet, hogy ez mikor követ­kez­het be. Addig saj­nos­fel kell készül­ni arra, hogy a pesszi­mis­ták­nak lesz iga­zuk, és a válasz­tá­so­kat töme­ges erő­sza­kos meg­moz­du­lá­sok követik.

Egy biz­tos: izgal­mas idő­szak kez­dő­dik Amerikában.

 Kos­ko­vics Zol­tán, az Alap­jo­go­kért Köz­pont elemzője

For­rás: Magyar Nemzet