Ulti­má­tu­mot adtak Lon­don­nak az EU-csúcson

Nem min­den uni­ós veze­tő ért egyet a sze­mé­lyes csúcs­ér­te­kez­le­tek meg­tar­tá­sá­val a jár­vány­hely­zet köze­pet­te. Az állam- és kor­mány­fők a brüssze­li EU-csúcs első nap­ján min­den­eset­re a bre­xit és a klí­ma­po­li­ti­ka terü­le­tén is irány­vo­na­lak­ról dön­töt­tek. Lon­don­ból egy­elő­re csak kri­ti­ka jutott a brüssze­li nyi­lat­ko­zat­nak. Boris John­son brit minisz­ter­el­nök pén­te­ken tesz majd beje­len­tést arról, hogy a bri­tek elsétálnak‑e az uni­ós tárgyalóasztaloktól.

Nem tár­gyal­tak éjsza­ká­ba nyú­ló­an az ország­ve­ze­tők a brüssze­li EU-csú­cson, ugyan­ak­kor a bre­xit, vala­mint a klí­ma­po­li­ti­ka ügyé­ben is sike­rült irány­vo­na­la­kat meg­fo­gal­maz­ni­uk. A Magyar Nem­zet is írt róla, hogy Boris John­son brit mini­szer­el­nök az uni­ós csúcs­ta­lál­ko­zó kime­ne­te­lé­től tet­te füg­gő­vé a követ­ke­ző lépé­se­ket a patt­hely­zet­be jutott brit – uni­ós tár­gya­lá­so­kat ille­tő­en. A talál­ko­zón az állam- és kor­mány­fők min­den­eset­re össze­zár­tak és

az elfo­ga­dott nyi­lat­ko­za­tuk­ban fel­szó­lí­tot­ták Lon­dont, hogy tegyen meg min­dent annak érde­ké­ben, hogy elér­he­tő­vé vál­jon a jövő­be­li kap­cso­la­tok­ról szó­ló alku. Szin­tén sze­re­pel a doku­men­tum­ban, hogy az EU a kilé­pé­si meg­ál­la­po­dás mara­dék­ta­lan vég­re­haj­tá­sát vár­ja a szigetországtól.

Meg­fo­gal­maz­ták azt is, hogy a tag­ál­la­mok­nak és az uni­ós intéz­mé­nyek­nek egy­aránt készül­ni­ük kell a meg­ál­la­po­dás nél­kü­li for­ga­tó­könyv­re: ez eset­ben jövő janu­ár­tól a Keres­ke­del­mi Világ­szer­ve­zet sza­bá­lyai alap­ján foly­ta­tód­hat a keres­ke­de­lem az unió és a bri­tek között.

Nem sok jót vetít elő­re, hogy David Frost, a brit tár­gya­ló­de­le­gá­ció első embe­re már teg­nap este csa­ló­dott­sá­gát fejez­te ki az elfo­ga­dott szö­veg miatt. Sze­rin­te meg­le­pő, hogy az unió már nem lát­vá­nyo­san elkö­te­le­zett a jövő­be­li alku iránt. Frost azt is sérel­mez­te, hogy – az euró­pai veze­tők nyi­lat­ko­za­ta sze­rint leg­alább­is – Nagy Bri­tan­ni­á­nak kell iga­zán dol­goz­nia a meg­ál­la­po­dás érdekében.

Orbán Vik­tor magyar és Boj­ko Bori­szov bol­gár minisz­ter­el­nö­kök az EU-csú­cson Brüsszel­ben 2020. októ­ber 15-én.
Fotó: EU Council

Klí­ma­ügy­ben még bőven van­nak törésvonalak

Az este másik fon­tos kér­dé­se az EU klí­ma ambí­ci­ó­i­ról szólt, a veze­tők meg­tár­gyal­ták az Euró­pai Bizott­ság kez­de­mé­nye­zé­sét, misze­rint 2030-ig az 1990-es szint­hez képest ötven­öt szá­za­lék­kal kel­le­ne csök­ken­te­ni a káros­anyag-kibo­csá­tást a blokk­ban. Az erről szó­ló meg­ál­la­po­dás lehe­tő­sé­gét ugyan­ak­kor csak decem­ber­re kör­vo­na­laz­ták. A szé­na­la­pú gaz­da­sá­gok­kal műkö­dő EU-orszá­gok­nak a cél­ki­tű­zés nyil­ván­va­ló­an drá­gább és koc­ká­za­to­sabb vál­la­lást jelent. A nyi­lat­ko­zat szö­ve­gé­be min­den­eset­re bele­ke­rült, hogy a klí­ma­cé­lok­kal össze­füg­gés­ben figye­lem­be kell ven­ni a nem­ze­ti sajá­tos­sá­go­kat, még­pe­dig a szo­li­da­ri­tás és igaz­sá­gos­ság alap­el­vek mentén.

A halasz­tást és az ötven­öt szá­za­lé­kos célt borí­té­kol­ha­tó­an nem fogad­ják majd öröm­mel a társ­jog­al­ko­tó uni­ós par­la­ment­ben: az EP múlt héten kima­gas­ló, hat­van­szá­za­lé­kos kibo­csá­tás-csök­ken­tés­ről sza­va­zott 2030-ig.

Jön­ni vagy nem jönni?

Miu­tán Urus­la von der Leyen, az Euró­pai Bizott­ság elnö­ke karan­tén­kö­te­le­zett­ség miatt seb­té­ben távo­zott az EU-csúcs­ról, dip­lo­má­ci­ai for­rá­sok szerint

több – főként észa­ki – veze­tő is sérel­mez­te, hogy a súlyos jár­vány­hely­zet elle­né­re sem tér­nek vissza a vir­tu­á­lis csúcsértekezletekhez.

For­rá­sok arról szá­mol­tak be, hogy főként a vete­rán Ang­e­la Mer­kel kan­cel­lár volt az, aki a sze­mé­lyes egyez­te­té­se­ket szor­gal­maz­ta, még­pe­dig ami­att, hogy ezek a videó­kon­fe­ren­ci­ák­nál jóval haté­ko­nyabb­nak bizo­nyul­nak. Több nem­ze­ti dele­gá­ció ami­att is panasz­ko­dott az Euró­pai Tanács­nál, hogy októ­ber­ben két­he­ten­te volt EU-csúcs – sze­rin­tük ez túl gya­ko­ri a haté­kony és lát­vá­nyos munkához.

For­rás: Magyar Nemzet