Hírek Vélemények/Publicisztikák „Üldöz­tek min­dent, ami nem­ze­ti szimbólum”

„Üldöz­tek min­dent, ami nem­ze­ti szimbólum”

Szi­lá­gyi Ákos a dél-afri­kai fehér embe­rek lemé­szár­lá­sá­ról, a glo­bá­lis saj­tó nyílt hazug­sá­ga­i­ról, a New York­ban töl­tött negyed évszá­zad­ról, vala­mint a magyar zász­ló és címer nap­já­ról nyi­lat­ko­zott a Vasárnapnak.

– Mikor hagy­ta el Magyarországot?

1992 feb­ru­ár­já­ban repül­tem el Johan­nes­burg­ba. Volt egy lehe­tő­sé­gem, és meg­ra­gad­tam. Akko­ri­ban még nem volt ez olyan hét­köz­na­pi dolog, kon­ti­nens­nyi uta­zá­sok­ra vál­lal­koz­ni.  Más­fél évvel az apart­heid meg­szün­te­té­se után érkez­tem Dél- Afri­ká­ba. Olyan élmé­nyek­kel gaz­da­god­tam, amik­hez – a világ poli­ti­kai vál­to­zá­sai fényé­ben – a mai napig vissza lehet nyúl­ni. Most, ami­kor a fehér fel­sőbb­ren­dű­ség­től han­gos az éle­tünk, ért­he­tő, hogy ez a 30 éves vissza­te­kin­tés ma hiány­pót­ló­an sokat­mon­dó man­kó ebben fel­for­dult világban.

– Milyen Dél-Afri­kát látott? Mit dol­go­zott kint?

– Az egész­ség­ügy­ben dol­goz­tam a kint töl­tött majd más­fél év alatt. Érde­kes volt lát­ni, miként vál­to­zik egy több évti­ze­des tár­sa­dal­mi beren­dez­ke­dés a sze­med lát­tá­ra. Nagyon sok élmény ért. Csak néhány szim­bo­li­kus tör­té­nést meg­em­lít­ve érzé­kel­tet­ném az akko­ri tapasz­ta­la­ta­i­mat. Meg­tör­tént velem pél­dá­ul, hogy egy bolt­ba benyi­tás­kor velem szem­ben egy idős, apró, feke­te asszony ért velem együtt az ajtó­hoz. Én udva­ri­a­san utat enged­tem vol­na szá­má­ra. Ő meg­lát­ta, hogy egy fehér ember áll vele szem­ben. Hiá­ba mutat­tam neki utat, hogy jöj­jön ki nyu­god­tan előt­tem, ő fel­né­zett rám, lehaj­tot­ta a fejét, hát­ra­lé­pett, és úgy vár­ta, hogy én belép­jek a bolt­ba. Nem tud­tam meg­győz­ni, hogy kilép­jen az ajtón előt­tem.hir­de­tés

Azt sem tudom elfe­lej­te­ni, ami­kor Man­de­la fele­sé­ge az ifjú kom­mu­nis­ták veze­tő­je­ként arra szó­lí­tot­ta fel a fia­tal, feke­te kom­mu­nis­tá­kat ország­szer­te, hogy „öljé­tek meg a farmereket!”.

Ezt köve­tő­en jött a kará­cso­nyi szü­net, ami a nyár köze­pé­re esik ott. Én az autóm­mal egye­dül neki­áll­tam bejár­ni az orszá­got. Később derült ki, hogy iga­zi cso­da, hogy élve meg­úsz­tam azt a három hetet. Élt ugyan­is még az a feke­ték által gya­ko­rolt hagyo­mány, hogy az autó­pá­lyák gya­lo­gos-felül­já­ró­já­ról egy dró­ton tég­lát lógat­nak be úgy veze­tő­ülés-magas­ság­ba és vár­nak. A felül­já­ró­tól 50 – 100 méter­re pedig egy másik csa­pat figyel, akik arra vár­nak, hogy sike­res legyen az akció. A kisik­lott, árok­ba rohant autóst meg­ölik, ha nem halt vol­na még meg, majd kirabolják.

– Már roha­mo­san rom­lott a közbiztonság?

– Köz­ben a far­me­rek szisz­te­ma­ti­kus lero­ha­ná­sa, meg­tá­ma­dá­sa és kiir­tá­sa is elkez­dő­dött. A gaz­dál­ko­dók CB-rádi­ós ria­dó­lán­cot pró­bál­tak egy­más meg­men­té­se érde­ké­ben kiépí­te­ni. Így is halom­ra ölték őket „e nemes, tár­sa­dal­mi igaz­ság­szol­gál­ta­tás” kere­té­ben. A világ per­sze már akkor is hall­ga­tott. A média már akkor is vég­te­len hazug írá­sok­kal tájé­koz­tat­ta fél­re a világ köz­vé­le­ményt. Emlék­szem egy Nati­o­nal Geo­gra­phic-írás­ra, ami­ben arról tájé­koz­tat­ta olva­só­it, hogy milyen válo­ga­tott kegyet­len­ség­gel irt­ja a fehér ember Sove­tó­ban a feke­té­ket. Ezzel szem­ben az igaz­ság az volt, hogy hét­vé­ge­ken Sove­tó­ban (a feke­ték negye­de Johan­nes­burg­ban) a zuluk és a kozák elő­sze­re­tet­tel irtot­ták egy­mást az évszá­za­dos tör­zsi hábo­rús­ko­dás jegyé­ben. Egyik ked­venc kivég­zé­si mód­sze­rük, hogy a kisze­melt áldo­zat­ra autó­gu­mi kül­ső­ket húz­nak, hogy épp csak a feje lát­szik ki a rakás­ból. Moz­dul­ni nem tud sze­ren­csét­len ebben a csap­dá­ban. No ezt leön­tik ben­zin­nel és meg­gyújt­ják. A töb­bit kép­zel­je el az olva­só. Nos, ezt a jele­ne­tet tálal­ta az emlí­tett világ­ma­ga­zin a fehér ember vég­te­len aljas­sá­ga­ként. Isme­rős az eljá­rás? Ma, har­minc évvel később sem­mi új nincs a nap alatt, ha csak annyi nem, hogy már meg­je­len­het a CNN-től olyan önval­lo­más, misze­rint ők rend­sze­re­sen és szán­dé­ko­san hazud­nak poli­ti­kai érde­ke­ik men­tén. Akkor ez a val­lo­más talán még kivál­tott vol­na némi fel­há­bo­ro­dást, és még talán vala­mi követ­kez­mény­fé­lé­vel is kel­le­ne szá­mol­ni­uk. Ma sze­mek sem reb­be­nek, leg­fel­jebb kire­kesz­tik azt az „eti­kát­lan” újság­írót, aki a lelep­le­zést megejtette.

– Ismert is olya­no­kat, akik áldo­zat­tá váltak?

– Volt két korom­be­li német orvos bará­tom. Az egyi­ket – aki éppen a Sove­to Hos­pital­ban, a feke­té­ket gyó­gyí­tó kór­ház­ban dol­go­zott – a Sove­to autó­pá­lyán egy piros lám­pá­nál, mun­ká­ból épp haza­fe­lé menet, néhány feke­te suhanc pénz­ku­nye­rá­lá­sát köve­tő­en hat pisz­toly­lö­vés­sel kivé­gez­ték a 15 év körü­li fia­ta­lok. Óri­á­si vissz­han­got vál­tott ki az ese­mény. Német­or­szág til­ta­ko­zott, tel­jes kivizs­gá­lást köve­telt. Végül a gyil­kos kéz­re került, aki azzal véde­ke­zett, hogy nem is tud­ta, hogyan műkö­dik az a pisz­toly, ami a kezé­ben volt, és vélet­le­nül sült el. Nem is érti, hogyan tör­tén­he­tett. Ha össze­csen­gést vélünk fel­fe­dez­ni a mai, ame­ri­kai tör­té­né­sek között, ne csodálkozzunk.

– Mikor ment Ame­ri­ká­ba, mennyi időt töl­tött New Yorkban?

– 1993 júni­u­sá­ban érkez­tem New York­ba. Tulaj­don­kép­pen egy negyed­szá­zad­nyi időt töl­töt­tem folya­ma­to­san az USA-ban, majd úgy öt évvel ezelőtt let­tem alap­ve­tő­en két­la­ki, így most egy­elő­re több időt töl­tök Buda­pes­ten, de még min­den hát­or­szá­gom érin­tet­len New York­ban, ahol autó és lakás vár, ami­kor visszatérek.

– Az ott töl­tött 25 év alatt hogyan kap­cso­ló­dott be a magyar emig­rá­ció életébe?

– Nem sok­kal meg­ér­ke­zé­se­met köve­tő­en a Hun­ga­ri­an TV Maga­zi­ne of New York mun­ka­tár­sa let­tem. Aktí­van részt vet­tem a man­hat­ta­ni Magyar Ház éle­té­ben is. A mai napig igaz­ga­tó­sá­gi tag­ja vagyok a ház egyik tulaj­do­no­si szer­ve­ze­té­nek, a Szé­che­nyi Ist­ván Tár­sa­ság­nak. 2002-ben Orbán Vik­tor fel­hí­vá­sá­nak ele­get téve meg­ala­pí­tot­tam a New York Pol­gá­ri Kört. Szám­ta­lan utcai demonst­rá­ci­ó­val és ünne­pi ren­dez­vény szer­ve­zé­sé­vel, neves hazai, köz­éle­ti sze­mé­lyi­ség meg­hí­vá­sá­val, fesz­ti­vá­lok és egyéb kul­tu­rá­lis műso­rok ren­de­zé­sé­vel szol­gál­tuk a magyar közös­sé­get. Jó kap­cso­la­to­kat ápol­tunk a New Jersey‑i, con­nec­ti­cu­ti, illet­ve a tel­jes ame­ri­kai magyar­ság­gal is.

– Milyen folya­ma­to­kat lát az Egye­sült Államokban?

– Az ember ezek­ben az órák alatt vál­to­zó idők­ben nehe­zen tud érde­mi ter­ve­ket sző­ni. New York és az Egye­sült Álla­mok maga töb­bet vál­to­zott  – hát­rá­nyá­ra – az elmúlt négy-öt évben, mint az alatt a negyed­szá­zad alatt, amíg én kint lak­tam. Szá­mom­ra tel­je­sen tisz­ta volt, hogy szep­tem­ber 11‑e egy mér­föld­kő volt az embe­ri­ség tör­té­nel­mé­ben. Ott érez­tem, hogy mától a nap is más­ként megy majd le. Így is lett. Tud­juk, hogy a sze­mé­lyi­sé­gi jogok ipa­ri mére­tű meg­nyir­bá­lá­sa ott kez­dő­dött. Addig soha nem lát­ha­tó sebes­ség­gel, s las­san, de biz­to­san terel min­ket rácsok mögé. Ami azon­ban Trump elnök szín­re­lé­pé­se óta tör­tént, az min­den kép­ze­le­tet felül­múlt. Az egye­te­mes morál vissza­fej­té­se szin­te kéz­zel­fog­ha­tó. Emlé­kez­zünk csak arra, ami­kor Donald Trump még elnök­je­lölt­ként posz­tol­gat­ni kez­dett a neten. A Twit­ter tulaj­do­no­sai azon kezd­tek el pole­mi­zál­ni, hogy talán el kel­le­ne adni a céget Mexi­kó­nak, hogy le lehes­sen til­ta­ni ezt a „még­csak nem is elnök” figu­rát a nyil­vá­nos fórumról.

Négy év sem telt bele – az embe­ri­ség tör­té­nel­mé­ben egy pil­la­nat­nyi idő – és a „sza­bad világ” elnö­két min­den lel­ki skru­pu­lus nél­kül lik­vi­dál­ták a vir­tu­á­lis tér­ből a libe­rá­lis tole­ran­cia bajnokai.

Ugyan­úgy maradt ebben az ügy­ben is tel­jes jog­or­vos­lat nél­kül az elnök, mint a „buká­sát” elő­idé­ző válasz­tá­si csa­lá­sok ki nem vizs­gá­lá­sa ügyé­ben. A deep sta­te a leg­tel­je­sebb nyílt­ság­gal – lásd: hat­ol­da­las Time maga­zin cik­két és a CNN önle­lep­le­zé­sét – nevet 350 mil­lió ame­ri­kai és 8 mil­li­árd ember sze­mé­be, meg­üzen­ve, hogy meg­un­ták a demok­rá­ci­á­val foly­ta­tott bíbe­lő­dést. Meg­un­ták, hogy min­den ember­nek lehet véle­mé­nye a világ­ról, amit eddig kény­te­le­nek vol­tak négy­éven­te leg­alább for­má­li­san figye­lem­be ven­ni. „Minő­sé­gi” ugrá­son vagyunk túl. A válasz­tá­so­kat a nekünk, magyar embe­rek­nek nem isme­ret­len egy­párt­rend­sze­ri pro­ce­dú­rá­vá degradálták.

– Milyen lépé­se­ket tett Joe Biden száz nap alatt?

– Biden Trum­pot meg­szé­gye­ní­tő buz­ga­lom­mal látott neki válasz­tá­si igé­re­te­i­nek tető alá hoza­ta­lá­hoz. A virág­nyel­vű ígé­ret a kom­mu­niz­mus felé indu­ló út kikö­ve­zé­se az USA-ban. A leg­el­ső ren­de­le­tei között van az LMBTQ-zász­lók kül­kép­vi­se­le­te­ken tör­té­nő kihe­lye­zé­se, a fér­fi­ak been­ge­dé­se a női spor­tok­ba, az isko­lai WC‑k nemek­től füg­get­len hasz­ná­la­ta. Tizen­egy­mil­lió ille­gá­lis beván­dor­ló állam­pol­gár­rá, ezzel demok­ra­ta sza­va­zó­vá téte­lé­vel, a hatá­rok meg­nyi­tá­sá­val az ille­gá­lis mig­rá­ció előtt – ezek­kel az intéz­ke­dé­sek­kel foly­tat­ta a Trump által meg­te­rem­tett rend meg­bon­tá­sát. Jelen­leg Washing­ton D. C., a fővá­ros 51. állam­má téte­le van soron. Ezzel tel­jes több­sé­get biz­to­sí­ta­na párt­já­nak a sze­ná­tus­ban. Szin­tén folya­mat­ban van a leg­fel­sőbb bíró­ság négy­fős kibő­ví­té­se, amellyel szin­tén a demok­ra­ta több­ség meg­szer­zé­se a cél. A fegy­ver­vi­se­lé­si jogot elle­he­tet­le­ní­tő kor­lá­to­zá­sok beve­ze­té­sét szor­gal­maz­za. Fur­csa módon az első het­ven nap­ja alatt jóval több halá­los fegy­ve­res bűn­cse­lek­ménnyel talál­koz­hat­tunk, mint előd­jé­nek tel­jes négy éve alatt. A Trump által Ame­ri­ká­ból indu­ló hábo­rúk­tól men­tes négy békés év foly­ta­tá­sa is egy­re bizony­ta­la­nab­bá válik a világban.

– Milyen ter­vei van­nak még New Yorkban?

– Ebben a fent vázolt új világ­ban kel­le­ne nekem a ter­ve­im­ről szól­ni… Egy bizo­nyos, „a fel­adat” jelen­leg az Egye­sült Álla­mok­ban is ugyan­az, mint Magyar­or­szá­gon: az a könyör­te­len, morál­men­tes, glo­ba­lis­ta szel­le­mi gyar­ma­to­sí­tás, amely min­den ellen­ál­lás nél­kül maga alá temet­te az EU V4-en kívü­li orszá­ga­it. Mi követ­ke­zünk, s hiá­ba is edződ­tünk meg a negy­ven­éves kom­mu­niz­mu­son, az elké­nyez­te­tett nyu­ga­ti, EU‑s pol­gár­tár­sa­ink, óri­á­si szel­le­mi erők­kel és a leg­ki­fi­no­mul­tabb mani­pu­lá­ci­ós gyű­lö­let­kam­pá­nyuk­ban már több hon­fi­tár­sunk tévedt el, mint az meg­en­ged­he­tő len­ne. Itt­hon egy évünk maradt. Ez az ország a hazám, és ha most tudok bár­mit is ten­ni érte, értünk, azt meg sze­ret­ném ten­ni. Nem éget­tem fel a hida­kat Ame­ri­ka felé, de most itt­hon van feladat.

– Hogyan sike­rült moz­gal­mat szer­vez­ni a magyar zász­ló és címer nap­ja köré, és éven­te meg­ren­dez­ni az And­rássy úti zászlóvitelt?

– Tizen­hat évet kell vissza­ug­ra­ni az idő­ben. A minisz­ter­el­nök Gyur­csány Ferenc. Azo­kat, akik kite­szik a magyar zász­lót a hét­vé­gi házuk­ra vagy a lakó­há­zuk­ra, azo­kat magyar­ko­dás­sal vádol­ják. Embe­rek sze­mét lövik ki Buda­pest utcá­in. Az azo­no­sí­tó­szám nél­kü­li rend­őrd­ro­i­dok a föld­re dobott magyar zász­ló­ra tapos­nak októ­ber 23-án. A zász­lónk­nak nem­hogy tisz­te­le­te nem volt, de kimon­dot­tan üldöz­tek min­dent, ami a nem­zet­re uta­ló szim­bó­lum lehe­tett. Ezzel szem­ben az USA-ban azt tapasz­tal­tam, hogy a zász­ló­nak óri­á­si tisz­te­le­te volt (ez a mai zász­ló­ége­tős kur­zus­ban már kevés­bé mond­ha­tó el). 2006-ban meg­hir­det­tem azt a fotó­pá­lyá­za­tot, amely­nek kere­té­ben olyan képe­ket vár­tunk, ame­lyek piros, fehér, zöld szí­ne­ket tar­tal­maz­tak. A pályá­zat zsű­ri­el­nö­ké­nek, Zsig­mond Vil­mos Oscar-díjas ope­ra­tő­rün­ket nyer­tem meg, aki tíz éven keresz­tül, egé­szen a halá­lá­ig emel­te a pályá­zat szín­vo­na­lát. Kol­tai Lajos Oscar-díj­ra jelölt ope­ra­tő­rünk vet­te át a tiszt­sé­get, aki a mai napig is mel­let­tünk áll. A pályá­zat leg­jobb képe­i­ből azóta min­den évben egy A magyar tri­ko­lór tizen­két hónap­ja című fali­nap­tárt adunk ki, és min­den évben egy gála kere­té­ben adjuk át a díja­kat. Erről rész­le­te­ket a http://​magyar​tri​ko​lor​.com olda­lon találnak.

– Hogy jött lét­re a zászlónap?

– A 2012-es gálán beje­len­tet­tem, hogy elkez­dünk lob­biz­ni egy zász­ló­nap lét­re­ho­zá­sá­ért. Akkor már a világ negy­ven orszá­gá­ban volt ilyen nap. Witt­ner MáriaNémeth Szi­lárd és Rogán Antal csat­la­ko­zá­sá­val végül 2014. decem­ber 17-én az Ország­gyű­lés meg­al­kot­ta a magyar zász­ló és címer nap­ját, ami min­den év már­ci­us 16‑a. Egy ünnep pedig csak akkor ünnep, ha lát­ha­tó, tapint­ha­tó is. 2018. már­ci­us 16-án első ízben vonult végig az 1848 méte­res magyar zász­ló az And­rássy úton. A zász­lót két­mé­te­ren­ként két-két ember vit­te az Ope­rá­tól a Hősök teré­re, bizo­nyít­va, hogy él még nem­zet e hazán, és a hűség sem veszett ki a magyarokból.

Ezt a ren­dez­vényt azért talál­tam ki, hogy a fen­ti bizony­ság­té­te­lün­ket leg­alább egy évben egy­szer meg­te­hes­sük. Ez a mai buda­pes­ti veze­tő­vál­tást köve­tő­en még ége­tőb­ben fon­tos fel­adat. Idén negyed­szer fog­juk végig­vin­ni nem­ze­tünk zász­la­ját leg­szebb sugár­utun­kon. A pan­dé­mia miatt idén is nyár­ra csú­szik a ren­dez­vény. Pon­tos idő­pont­já­ról és a rész­le­tek­ről a https://​1848​.magyar​tri​ko​lor​.com olda­lon tájékozódhatnak. 

Ebben a nem­ze­tek pusz­ta létét meg­kér­dő­je­le­ző vilá­gunk­ban kiemelt fon­tos­sá­ga van egy ilyen kiál­lás­nak. Min­den hon­fi­tár­sa­mat arra buz­dí­tok, hogy láto­gas­sa meg olda­lun­kat, s ha eljön az idő, regiszt­rál­jon, és tart­son velünk idén is a kon­zer­va­tív, keresz­tény vagy csak egy­sze­rű­en: egy nor­má­lis Magyar­or­szág védelmében.

Kele­men Miklós

For­rás: vasar​nap​.hu