Újra­avat­ták a magyar állam támo­ga­tá­sá­val vissza­vá­sá­rolt temes­vá­ri Magyar Házat

Vasár­nap dél­után ünne­pé­lyes kere­tek között újra­avat­ták a magyar állam támo­ga­tá­sá­val vissza­vá­sá­rolt temes­vá­ri Magyar Házat, amely a Liget utcá­ban áll .

Az épü­le­tet tíz évvel a tri­a­no­ni dön­tés után a temes­vá­ri magyar­ság épí­tet­te kul­tu­rá­lis egye­sü­le­tei, poli­ti­kai szer­ve­ze­tei szá­má­ra, a kom­mu­nis­ta román állam azon­ban álla­mo­sí­tot­ta, és a rend­szer­vál­tás után sem sike­rült visszaszerezni.

Az ava­tó­ün­nep­sé­gen Potá­pi Árpád János, a Minisz­ter­el­nök­ség nem­zet­po­li­ti­ká­ért fele­lős állam­tit­ká­ra a temes­vá­ri, bán­sá­gi magyar­ság hűsé­gét, kitar­tá­sát mél­tat­ta. Mint meg­je­gyez­te, a tri­a­no­ni dön­tés után a temes­vá­ri­ak választ­hat­ták vol­na a Magyar­or­szág­ra tele­pe­dést, de ehe­lyett úgy dön­töt­tek, hogy újra­szer­ve­zik a város magyar éle­tét. Ezért épí­tet­ték fel a Magyar Házat. Meg­em­lí­tet­te: a város magyar­sá­ga 1989-ben is bizo­nyí­tott, ami­kor Tőkés Lász­ló mel­lé áll­va elin­dí­tot­ták a romá­ni­ai kom­mu­nis­ta rend­szert meg­dön­tő for­ra­dal­mat. Hang­sú­lyoz­ta: a magyar kor­mány ezt az áll­ha­ta­tos­sá­got kíván­ta elis­mer­ni a Magyar Ház vissza­vá­sár­lá­sá­nak támogatásával.

Domi­nic Fritz, Temes­vár pol­gár­mes­te­re beszé­dé­ben arra biz­tat­ta a temes­vá­ri magya­ro­kat, hogy tár­ják ki az épü­let kapu­it a város lakói előtt. Úgy vél­te: a magyar közös­ség két lec­két is adott a város­nak az épü­let vissza­szer­zé­sé­vel. Egy­részt arra hív­ta fel a figyel­met, hogy meg kell véde­ni az érté­ke­ket, mert elvesz­het­nek, ami­ként a Magyar Ház is elve­szett az 1940-es évek­ben. Más­részt az elve­szett­nek hitt dol­go­kat is újra meg lehet sze­rez­ni. Nehéz idő­ket élünk Romá­ni­á­ban, Euró­pá­ban, de tud­juk, hogy bár­mi tör­tén­jék, ha dol­go­zunk a cél­ja­in­kért, eljö­het az a nap, ami­kor vissza­nye­rünk min­dent, amit elve­szí­tet­tünk – fogal­ma­zott a pol­gár­mes­ter. Úgy vél­te: a magyar kitar­tás pél­da­ér­té­kű min­den temes­vá­ri számára.

Tamás Péter, az épü­le­tet vissza­vá­sá­ro­ló Vár­bás­tya Egye­sü­let elnö­ke, Magyar­or­szág tisz­te­let­be­li temes­vá­ri kon­zul­ja köszö­ne­tet mon­dott a magyar kor­mány­nak a támo­ga­tá­sért. Hoz­zá­tet­te: a magyar­ság Temes­vár leg­na­gyobb kisebb­sé­gi közös­sé­ge, és e közös­ség meg akar­ja mutat­ni magát. A Temes­vá­ri Magyar Házat a helyi magyar közös­ség Vár­bás­tya Egye­sü­le­te vásá­rol­ta meg ez év feb­ru­ár­já­ban, hogy az épü­let ismét magyar közös­sé­gi célo­kat szol­gál­has­son. Tamás az MTI-nek a meg­vá­sár­lás után elmond­ta: a mint­egy 1800 négy­zet­mé­te­res hasz­nos felü­le­tű három­eme­le­tes iro­da­épü­let meg­vá­sár­lá­sá­ra és tata­ro­zá­sá­ra három­mil­lió euró­nak (egy­mil­li­árd forint­nak) meg­fe­le­lő támo­ga­tást kap­tak. A kial­ku­dott vétel­ár és az átíra­tá­si költ­sé­gek 2,3 mil­lió eurót tesz­nek ki, a fenn­ma­ra­dó össze­get az épü­let rész­le­ges fel­újí­tá­sá­ra szánják.

A város szí­vé­ben álló Magyar Házat 1930-ban köz­ada­ko­zás­ból épí­tet­te fel a város magyar közös­sé­ge, mely­nek kul­tu­rá­lis intéz­mé­nyei és poli­ti­kai kép­vi­se­le­te a tri­a­no­ni dön­tés nyo­mán szék­ház nél­kül marad­tak. Az épü­le­tet az erre a cél­ra ala­pí­tott Magyar Ház Rész­vény­tár­sa­ság tulaj­do­na­ként telek­köny­vez­tet­ték. A kom­mu­nis­ta román hata­lom a párt­saj­tót köl­töz­tet­te az épü­let­be, de csak 1967-ben dön­tött az álla­mo­sí­tá­sá­ról, ami­kor a bel­ső udvar­ra új épü­let­szár­nyat emel­tek. Az iro­da­há­zat az 1990-es évek ele­jén a Renas­te­rea Banat­ea­na megyei napi­lap kiadó­ja, a Timp­ress Rt. sze­rez­te meg.

A temes­vá­ri magyar­ság kép­vi­se­lői szám­ta­lan pert indí­tot­tak az elmúlt évti­ze­dek­ben a Magyar Ház vissza­szer­zé­sé­ért, de eze­ket rend­re elvesz­tet­ték. Előbb az álla­mo­sí­tást rög­zí­tő 1967-es telek­köny­vi bejegy­zést pró­bál­ták töröl­tet­ni, majd ami­kor a bíró­ság eluta­sí­tot­ta az érde­kelt­sé­gü­ket, az egy­ko­ri tég­la­je­gye­ket őrző temes­vá­ri magya­rok leszár­ma­zot­tai újra­ala­kí­tot­ták a Magyar Ház Rt‑t, és az ala­pí­tói okirat­ba bele­ír­ták, hogy a régi jog­utód­já­nak tekin­tik a céget. Az újra­ala­kult Magyar Ház Rt. jogi küz­del­me sem bizo­nyult azon­ban sikeresnek.

A Magyar Házat 1998-ban sür­gős­sé­gi kor­mány­ren­de­let­tel jut­tat­ta vissza a magyar közös­ség­nek a román kor­mány, de az épü­let akkor már a több­sé­gé­ben magán­tő­ké­vel műkö­dő Timp­ress Rt. tulaj­do­ná­ban volt, ezért a cég bíró­sá­gi úton töröl­tet­te a Magyar Házat a vissza­adan­dó ingat­la­nok listájáról.

A ren­dez­vé­nyen a már emlí­tet­te­ken kívül részt vett Tőkés Lász­ló, az 1989-es temes­vá­ri for­ra­da­lom hőse, az Erdé­lyi Magyar Nem­ze­ti Tanács (EMNT) elnö­ke,  Szi­lá­gyi Péter, a nem­zet­po­li­ti­kai állam­tit­kár­ság kabi­net­fő­nö­ke, a Bán­ság­ban szol­gá­ló kon­zu­lok, intéz­mény­ve­ze­tők, egy­há­zi mél­tó­sá­gok és a magyar közös­ség apraja-nagyja.

For­rás: kul​t​u​ra​.hu