Új szín­te­rek nyíl­tak a kül­ho­ni magyar­ság­gal való kapcsolattartásban

Kiszá­mít­ha­tó­ság és foly­to­nos­ság jel­le­mez­te a tava­lyi és az idei nem­zet­po­li­ti­kát – mond­ta a Minisz­ter­el­nök­ség­nek a terü­le­tért fele­lős állam­tit­ká­ra ked­den Buda­pes­ten. 

Potá­pi Árpád János a Magyar Állan­dó Érte­kez­let (Máért) szak­bi­zott­sá­gi ülé­sén a jár­vány­hely­zet­hez való alkal­maz­ko­dás és a közös újra­kez­dés szem­pont­já­ból érté­kel­te a nem­zet­po­li­ti­ka ered­mé­nye­it. Prog­ram­ja­ik átke­rül tek az online tér­be, új szín­te­re­ket nyi­tot­tak a kül­ho­ni magyar­ság­gal való kap­cso­lat­tar­tás­ban – jelezte.

Beszá­molt az idei – a nem­ze­ti újra­kez­dés évé­hez kap­cso­ló­dó – pályá­za­tok­ról, a nem­ze­ti jelen­tő­sé­gű intéz­mé­nyek támo­ga­tá­sá­ról, az erdé­lyi orvo­si laká­sok épí­té­sé­ről, a magyar nyel­vű okta­tás támo­ga­tá­sá­ról, hatá­ron túli óvo­dák és böl­cső­dék „rend­szer­szin­tű” épí­té­sé­ről, fel­újí­tá­sá­ról, vala­mint a magyar nyel­vű fel­ső­ok­ta­tás támo­ga­tá­sá­ról, ame­lyek közül a komá­ro­mi Selye János Egye­te­met emel­te ki.

Az állam­tit­kár beszélt az egy­há­zi és civil szer­ve­ze­tek támo­ga­tá­sá­ról, a Szü­lő­föl­dön magya­rul prog­ram kiter­jesz­té­sé­ről és a baba­cso­ma­gok biz­to­sí­tá­sá­ról is, vala­mint szólt a hatá­ron túli gaz­da­ság­fej­lesz­té­si prog­ra­mok ered­mé­nye­i­ről, ame­lyek cél­ját a háló­za­to­so­dás­ban jelöl­te meg.

A sport nem­zet­po­li­ti­kai jelen­tő­sé­gé­nek növe­ke­dé­sé­ről szól­va Potá­pi Árpád János jelez­te: jó néhány sport­ág fej­lesz­té­sét támo­gat­ják a hatá­ron túli terü­le­te­ken és ennek lát­sza­nak az ered­mé­nyei. Pél­da­ként emlí­tet­te, hogy Szlo­vá­kia egyik leg­si­ke­re­sebb lab­da­rú­gó­csa­pa­ta a DAC Duna­szer­da­hely, egy magyar együt­tes; Romá­nia baj­nok­csa­pa­ta pedig a szé­kely Sep­si­szent­györgy női kosárlabdacsapata. 

„Az ott élő magyar­ság­nak ez egy olyan brand, amely a nem­ze­ti büsz­ke­sé­get és iden­ti­tást is erő­sí­ti” – hangoztatta.

A kor­mány­pár­ti poli­ti­kus cél­ként emlí­tet­te, hogy anya­or­szá­gi min­tá­ra min­den Kár­pát-meden­cei magyar isko­lá­ban beve­zes­sék a min­den­na­pi test­ne­ve­lést, amit a gye­re­kek elhí­zá­sa, moz­gás­hi­á­nyos álla­po­ta vagy a cukor­be­teg­ség indo­kol. Hoz­zá­tet­te: 1450 Kár­pát-meden­cei isko­lá­ba jut­tat­nak el mint­egy száz­ezer forint érté­kű sportszercsomagot.

A magyar diá­kok hatá­ron túli kirán­du­lá­sát lehe­tő­vé tevő Határ­ta­la­nul prog­ram­ról szól­va kiemel­te az oltás fon­tos­sá­gát, mond­ván a kirán­du­lá­so­kat „gya­kor­la­ti­lag nem lehet lebo­nyo­lí­ta­ni” vak­ci­na fel­vé­te­le nél­kül, ugyan­is azt arról szó­ló iga­zo­lást kérik a hatá­ro­kon. Az állam­tit­kár egy­út­tal min­den­kit az oltás fel­vé­te­lé­re buz­dí­tott, mivel – tet­te hoz­zá – a kor­mány nem ter­vez a koráb­bi­ak­hoz hason­ló kor­lá­to­zá­so­kat, lezárásokat.

Zsi­gó Róbert, a csa­lá­do­kért fele­lős tár­ca nél­kü­li minisz­ter par­la­men­ti állam­tit­ká­ra a magyar csa­lá­do­kat érin­tő intéz­ke­dé­sek­ről beszélt. Elő­adá­sá­ban a csa­lád­tá­mo­ga­tá­si rend­szer cél­ki­tű­zé­se­i­nek és ele­me­i­nek rész­le­tes ismer­te­té­se mel­lett kitért arra, hogy 2010 óta Magyar­or­szá­gon három­szo­ro­sá­ra nőtt az erre a cél­ra for­dí­tott összeg a költ­ség­ve­tés­ben. A jövő évi büdzsé­ben ez az összeg a nem­ze­ti össz­ter­mék (GDP) 5 szá­za­lé­kát teszi ki – tet­te hozzá.

Zsi­gó Róbert úgy foly­tat­ta: a csa­lád­tá­mo­ga­tá­si rend­szer beve­ze­té­se nél­kül 120 ezer­rel keve­sebb gyer­mek szü­le­tett vol­na Magyar­or­szá­gon. 2010 óta itt nőtt leg­na­gyobb mér­ték­ben a gyer­mek­vál­la­lá­si kedv, a szü­le­té­sek szá­ma, több házas­sá­got köt­nek és keve­sebb a válás. „Min­den olyan muta­tó­ban, amely fon­tos, elő­re tud­tunk lép­ni” – hangsúlyozta.

Közöl­te: a kor­mány eze­ket az ered­mé­nye­ket a jár­vány alatt is meg akar­ta őriz­ni, ezért szám­ta­lan intéz­ke­dést hoz­tak, pél­dá­ul ekkor indí­tot­ták el „min­den idők leg­na­gyobb” ott­hon­te­rem­té­si programját.

Zsi­gó Róbert elő­adá­sá­ban úgy összeg­zett: „min­den tekin­tet­ben azon dol­goz­tunk az elmúlt más­fél esz­ten­dő­ben, hogy meg­őriz­zük a koráb­bi évek ered­mé­nye­it és (.) újabb lépé­sek­kel segít­sük, hogy Magyar­or­szá­gon könnyebb legyen gyer­me­ket nevel­ni és vál­lal­ni, csa­lá­dot alapítani”.

Az állam­tit­kár utalt rá, hogy követ­ke­ző hetek, hóna­pok dön­té­se­it a nem­rég lezárt nem­ze­ti kon­zul­tá­ció ered­mé­nye fog­ja befo­lyá­sol­ni, amely­ben 1,4 mil­lió ember mond­ta el a véle­mé­nyét. Abban szó volt a mini­mál­bér­ről, a hitel­mo­ra­tó­ri­um­ról, a csa­lá­dok szja-vissza­té­rí­té­sé­ről, a gyer­me­kek védel­mé­ről és a csa­lád­tá­mo­ga­tás meg­őr­zé­sé­ről – sorol­ta, majd a kor­mány első­ren­dű cél­ja­ként jelöl­te meg a csa­lád­ba­rát ország építését.

Az ülés elnö­ke, Sölch Gel­lért, az Embe­ri Erő­for­rá­sok Minisz­té­ri­u­ma stra­té­gi­ai ügye­kért fele­lős helyet­tes állam­tit­ká­ra beve­ze­tő­jé­ben a tizen­egy éve tör­tént nem­zet­stra­té­gi­ai for­du­la­tot és ered­mé­nye­it mél­tat­ta. Hoz­zá­fűz­te: 2010 óta jelen­tős for­rá­sok­kal támo­gat­ta a kor­mány a hatá­ron túli magyar­sá­got, ame­lyet így sike­rült is meg­erő­sí­te­ni. Az anya­or­szá­gi és hatá­ron túli egye­te­mek között is mélyült az együtt­mű­kö­dés; jelen­leg több mint ezer hatá­ron túli magyar hall­ga­tó foly­tat fel­ső­ok­ta­tá­si tanul­má­nyo­kat Magyar­or­szá­gon – mondta.

For­rás demok​ra​ta​.hu