Trump pária lett, a demok­ra­ták meg­ágyaz­tak a káosz­nak – Rea­gan tanács­adó­ja a Mandinernek

Clark S. Judge ame­ri­kai kon­zer­va­tív újság­író, kom­mu­ni­ká­ci­ós szak­ér­tő, a Fehér Házi Beszéd­írók Cso­port­já­nak (White Hou­se Writers Gro­up, Inc.) ala­pí­tó­ja és igaz­ga­tó­ja. Ronald Rea­gan elnök és Geor­ge Bush alel­nök beszéd­író­ja, tanács­adó­ja volt a Fehér Ház­ban, Geor­ge Bush 1988-as elnök­vá­lasz­tá­si kam­pá­nyá­ban tanács­adó­ként vett részt. Az üzle­ti szfé­rá­ban több ame­ri­kai nagy­vál­la­lat kom­mu­ni­ká­ci­ós stra­té­gi­á­já­nak ala­kí­tá­sá­ban vál­lalt sze­re­pet, és több nagy bíró­sá­gi ügy­ben az ame­ri­kai Leg­fel­sőbb Bíró­ság kom­mu­ni­ká­ci­ó­ját segítette.

Múlt hét óta Donald Trump poli­ti­kai halott­nak számít?

Már jóval a múlt heti ese­mé­nyek előtt úgy vél­tem, hogy a Donald Trump 2024-es vissza­té­ré­sé­hez fűzött remé­nyek túl­zot­tak vol­tak. Elké­pesz­tő mennyi­sé­gű poli­ti­kai véle­mény jelent meg az ame­ri­kai nyil­vá­nos­ság­ban elle­ne, így nagyon úgy néz ki, hogy­Trump poli­ti­kai sor­sa megpecsételődött,

örök­re pári­á­vá vált. Ugyan­ak­kor nem sza­bad elfe­lej­te­ni, hogy az ő poli­ti­kai nép­sze­rű­sé­ge min­dig is más ver­ti­kum­ban moz­gott, mint más orszá­gos jelen­tő­sé­gű poli­ti­ku­so­kéi. Az új Ras­mus­sen-mérés és a fivet​hir​tye​ight​.com szon­dá­ja is azt mutat­ja, hogy a szer­dai ese­mé­nyek után is a négy éves cik­lu­sa során mért tet­szé­si inde­xet hoz­ta. Bámu­la­tos, hogy ami­óta Trump kilé­pett az orszá­gos poli­ti­zá­lás porond­já­ra, egyet­len bot­rány vagy ese­mény sem tud­ta lever­ni vagy fel­húz­ni a támo­ga­tott­sá­gát, de az eluta­sí­tott­sá­gát sem.

Mi az elnök fele­lős­sé­ge a Capi­to­li­um­nál tör­tént eseménysorban?

Az elő­ző­leg a Fehér Ház­nál mon­dott beszé­dé­ben több olyan kiszó­lá­sa volt, amely nem segí­tett a hely­ze­ten. A tűz­re azon­ban koráb­ban is sok­szor és sokan öntöt­tek már olajat.

Mi Trump fele­lős­sé­ge abban akkor, hogy az indu­la­tok ennyi­re fel­kor­bá­cso­lód­tak az évek alatt, egy­ál­ta­lán az ame­ri­kai köz­be­széd szín­vo­na­la, az álla­mi intéz­mé­nyek­be vetett biza­lom ilyen szint­re süllyedt?

Ő csak egy része volt egy már rég­óta tapasz­tal­ha­tó hanyat­ló trendnek.A Demok­ra­ta Párt reto­ri­ká­ja rég­óta átlép­te a józan­ság határait,

de iga­zá­ból a 2016-os kam­pányt érzem a nega­tív for­du­ló­pont­nak. Ott, majd az azt köve­tő négy éves cik­lus során a demok­ra­ta pár­ti tiszt­ség­vi­se­lők olyan han­got ütöt­tek meg, amely stí­lus­ban addig az ame­ri­kai poli­ti­ká­ban csak a szín­fa­lak mögött, a párt­be­li, köz­vet­len, nem nyil­vá­nos­ság­nak szó­ló kom­mu­ni­ká­ci­ó­ban volt szo­kás beszél­ni. Trump volt az első repub­li­ká­nus elnök­je­lölt, aki agresszi­vi­tás­ban, hang­nem­ben a demok­ra­ta pár­ti tem­pót vet­te fel. És ő azon­nal, az első perc­től kezd­ve saját maga köz­vet­le­nül beszélt így, nem a meg­mon­dó­em­be­re­it tol­ta maga elé, hogy raj­tuk keresz­tül üzen­ges­sen. Ami pedig az álla­mi intéz­mé­nyek­be vetett biza­lom csök­ke­né­sét ille­ti: az a folya­mat a hat­va­nas évek­ben indult el. Az nem mos­ta­ná­ban kez­dő­dött, és nem kimon­dot­tan Donald Trump elnök­sé­gé­vel van összefüggésben.

Clark S. Judge, Ronald Rea­gan egy­ko­ri beszéd­író­ja-tanács­adó­ja egy koráb­bi fotón

Az ön meg­íté­lé­se sze­rint egé­szen pon­to­san mi tör­tént janu­ár 6‑án a Kong­resszus épületénél?

Még most sem ismer­jük az ese­mény­so­ro­zat min­den moz­za­na­tát. Az elnök meg­érez­he­tett vala­mit a leve­gő­ben, hogy ebben a hely­zet­ben sok min­den ben­ne lehet, és egy meg­döb­ben­tő­en rossz követ­kez­te­tést vont le belő­le. Az azon­ban nem vilá­gos szá­mom­ra, hogy ha nem mond­ja el azt az omi­nó­zus beszé­dét, akkor vajon a tömeg más­ként cse­le­ke­dett volna‑e. Ter­helt pil­la­na­tok vol­tak ezek, a tömeg elin­dult a Capi­to­li­um felé, és a tün­te­tők között olyan cso­por­tok is vol­tak, ame­lyek cél­ja egé­szen más volt – sok ténye­ző volt tehát, ami nem Trum­pon múlt.

Milyen kárt oko­zott a Kong­resszus épü­le­té­nek meg­tá­ma­dá­sa az ame­ri­kai demok­rá­ci­á­nak? Temet­nünk kell azt, vagy a „sebet ejtet­tek a demok­rá­ci­án” kife­je­zés han­goz­ta­tá­sa csu­pán a poli­ti­kai játsz­ma része? 

Ha az ame­ri­kai demok­rá­cia baj­ban van,akkor annak okai jóval túl­mu­tat­nak a szer­dai eseményeknél.

Donald Trump támo­ga­tó­i­nak egy cso­port­ja janu­ár 6‑án meg­ost­ro­mol­ta az ame­ri­kai tör­vény­ho­zás washing­to­ni épü­le­tét, a Capi­to­li­u­mot, ami­kor a kong­resszus éppen vég­le­ge­sí­tet­te Joe Biden elnök­vá­lasz­tá­si győzelmét

Donald Trump dön­té­sei is azért köz­re­ját­sza­nak ebben: a capi­to­li­u­mi ese­mé­nye­kig nem ismer­te el válasz­tá­si vere­sé­gét, az utol­só pil­la­na­tig aka­dá­lyoz­tat­ta a hata­lom­át­adás folya­ma­tát, és jelez­te, hogy nem vesz részt utód­ja, Joe Biden janu­ár 20‑i beik­ta­tá­si ünnep­sé­gén. Ezek a lépé­sek mennyi­re oszt­ják meg a Repub­li­ká­nus Pártot?

Soha nem utalt arra, hogy ne adná át a hiva­ta­lát az utód­já­nak. Az ame­ri­kai kor­mány­zat műkö­dé­sé­nek meg­van­nak az alkot­má­nyos elő­írá­sai, ilyen tett­re az elnök­nek nincs lehetősége.Az elnö­ki jog­kö­rök és a hata­lom az elnök tiszt­sé­gé­hez tar­toz­nak, nem egy emberhez.

Ami­kor egy elnö­ki cik­lus véget ér, a lekö­szö­nő elnök újra egy egy­sze­rű ame­ri­kai állam­pol­gár­rá válik. Ha újra be akar lép­ni a Fehér Ház­ba, akkor ugyan­úgy be kell áll­nia a turis­ta­lá­to­ga­tók sorá­ba, ahogy mindannyiunknak.

Egy eset­ben min­den vita­tott lépé­se indo­kolt len­ne: ha egy­ér­tel­mű bizo­nyí­ték­kal tud­ná alá­tá­masz­ta­ni, hogy válasz­tá­si csa­lás tör­tént, tisz­tes­ség­te­len ver­seny­ben ütöt­ték ki a kor­mány­ru­dat a kezé­ből. Ön sze­mé­lye­sen lát olyan bizo­nyí­té­kot, olyan jelet, amely arra utal, hogy ez történt?

A demok­ra­ták több éve azért kam­pá­nyol­nak, hogy meg­vál­toz­tas­sák a válasz­tá­si jog­sza­bá­lyo­kat –ezzel elő­re meg­ágyaz­tak a káosz­nak, meg­te­rem­tet­ték a lehe­tő­sé­gét a válasz­tá­si csalásoknak.

A vihar­fel­hők már régen gyü­le­kez­tek. A menny­dör­gé­se­ket már rég­óta lehe­tett hal­la­ni, a vil­lám­lá­so­kat már lehe­tett lát­ni a poli­ti­ka égbol­to­za­tán. Most egy viha­ron megyünk keresz­tül, de ezt egy­ér­tel­mű­en elő­re lehe­tett lát­ni. Én magam is meg­ír­tam ezt hóna­pok­kal ezelőtt egy cikk­ben, amely egyéb­ként elő­ször éppen egy magyar folyó­irat, a Hun­ga­ri­an Review hon­lap­ján jelent meg.

Elte­kint­ve attól, hogy volt‑e vagy sem válasz­tá­si csa­lás, ön sze­rint milyen objek­tív okok miatt vesz­tett Trump az elnökválasztáson?

Nos,ha nincs koro­na­ví­rus-jár­vány, Trump való­szí­nű­leg meg­nyer­te vol­na a választást.

A gaz­da­ság dübör­gött, soha nem volt ennyi­re erős. A nem­zet­kö­zi poli­ti­kái sike­re­sek vol­tak. A köz­vé­le­ke­dés a jár­vány előt­ti idő­szak­ban éppen a javá­ra kez­dett elmoz­dul­ni. A jár­vány­ke­ze­lés­sel kap­cso­lat­ban pedig: az első intéz­ke­dé­sei nagyon rend­ben vol­tak, jól rea­gált a kor­mány­zat a meg­je­le­nő veszély­re. Ezek tel­je­sen össz­hang­ban vol­tak a kor­mány egész­ség­ügyi szak­ér­tő­i­nek javas­la­ta­i­val, a kivé­telt csak a hatá­rok gyors lezá­rá­sa jelen­tet­te. Azo­kon a terü­le­te­ken, ahol a saját véle­mé­nyét akar­ta érvé­nye­sí­te­ni – a határ­le­zá­rá­sok, a vak­ci­na-kísér­le­te­ket gúzs­ba kötő sza­bá­lyo­zá­sok fél­re­to­lá­sa –, ott agresszí­vebb hang­ne­met ütött meg, mint az egész­ség­ügyi szak­ér­tők. Később hama­rabb ter­vez­te meg­nyit­ni a gaz­da­sá­got, mint a leg­több jár­vány­ügyi szak­em­ber. Ebben az érzé­keny ügy­ben az elnök a gaz­da­sá­gi sze­rep­lők és az egész­ség­ügyi tiszt­ség­vi­se­lők között pró­bált köz­ve­tí­te­ni, sem­mi­kép­pen nem volt fele­lőt­len, sőt, sze­rin­tem jól ítél­te meg a helyzetet.

Donald Trump beszélt az őt támo­ga­tó tömeg előtt janu­ár 6‑án a Fehér Ház­nál a kong­resszus ülé­se előtt, amely végül hiva­ta­lo­san is vég­le­ge­sí­tet­te Joe Biden válasz­tá­si győzelmét

Lát­va a négy éves kor­mány­za­ti tel­je­sít­mé­nyét, és lát­va elnök­sé­gé­nek ellent­mon­dá­sos végét, kon­zer­va­tív körök­ben milyen a Trump-évek megítélése?

A poli­ti­ká­it álta­lá­nos­ság­ban elis­me­rés öve­zi, remek­nek lát­ja a poli­ti­kai hát­or­szá­ga. A reto­ri­ká­ja gyak­ran impo­ná­ló volt, egy­út­tal gyak­ran sze­szé­lyes és kont­ra­pro­duk­tív is. A 2020-as elnök­vá­lasz­tás után Trump hibá­san mér­te fel a helyzetet.

Mi Trump poli­ti­kai hagya­té­ka: a Trump-jelen­ség­nek milyen hosszú­tá­vú pozi­tív, illet­ve nega­tív hatá­sa lesz az ame­ri­kai politikára?

A poli­ti­kai prog­ram­ja mögött meg­lé­vő támo­ga­tás nem fog elil­lan­ni. De nagyon sok múlik azon, hogy mi fog tör­tén­ni a követ­ke­ző évek­ben. Sokan azt érzik, hogyaz eddig kör­vo­na­la­zó­dó prog­ram­jai alap­ján a Biden-elnök­ség egy új, puha, kínai típu­sú auto­ri­ter beren­dez­ke­dést hoz­hat el

– éppen olyant, mint ami­lyen meg­te­rem­té­sé­vel éppen a demok­ra­ták vádol­ták éve­kig Trum­pot. Nagy kér­dés, hogy az én poli­ti­kai olda­la­mon állók vajon csak túl sötét szem­üve­gen keresz­tül nézik a hely­ze­tet? Elural­ta őket a hata­lom­ból kieső­ket min­dig meg­kí­sér­tő para­no­ia, amely ebben a jelen­leg nagyon meg­osz­tott poli­ti­kai közeg­ben még job­ban hat? Vagy eset­leg most való­ban egy kor­szak­vál­tás készü­lő­dik, egy új beren­dez­ke­dés for­má­ló­dik Washingtonban?

Clark S. Judge, Ronald Rea­gan egy­ko­ri beszédírója-tanácsadója

Ön sze­mé­lye­sen ismert több iko­ni­kus repub­li­ká­nus veze­tőt, köz­tük Ronald Rea­g­ant: össze tud­ja hason­lí­ta­ni több elnök jel­le­mét, kor­mány­za­ti tel­je­sít­mé­nyét. Mely terü­le­te­ken nem sike­rült Trump­nak fel­nő­nie nagy elődeihez?

Ronald Rea­gan­hez hason­ló­an Donald Trump úgy tud­ta elnyer­ni az elnö­ki tiszt­sé­get, hogy képes volt meg­szó­lí­ta­ni olyan válasz­tói cso­por­to­kat, aki­ket évti­ze­dek óta egyik nagy párt sem tudott elér­ni. Ugyan­ak­kor­Re­a­g­an­től elté­rő­en Trump nem tudott kiépí­te­ni a saját szű­kebb bázi­sán túl egy mel­let­te kitar­tó szö­vet­sé­ge­si rendszert,

nem sike­rült kulcs­fon­tos­sá­gú válasz­tói cso­por­tok­ban átütő támo­ga­tást sze­rez­nie, ami a siker garan­ci­á­ja lehe­tett vol­na az eli­tek elle­ni küzdelmében.

Milyen poli­ti­kai irány­ba fog a Trump-éra után a Repub­li­ká­nus Párt elmozdulni?

Ezt majd meglátjuk.

For­rás: Man​di​ner​.hu