Tri­a­no­ni emlék­mű: ava­tás huszadikán

A nem­ze­ti össze­tar­to­zás gon­do­la­tát jel­ké­pe­zi a műtárgy 

Nem­so­ká­ra mind­annyi­an meg­néz­het­jük és bejár­hat­juk az Alkot­mány utcai Nem­ze­ti össze­tar­to­zás emlék­he­lyét, mely­nek két hosszan­ti, grá­nit­bur­ko­la­tú oldal­fa­lán az 1913-as össze­írás sze­rin­ti 12 537 magyar­or­szá­gi tele­pü­lés neve van bevés­ve. Az emlék­hely Kos­suth tér­től távo­lab­bi végén pedig egy több rész­re hasadt grá­nit­tömb bel­se­jé­ben örök­mé­cses lobog majd, amely a nem­ze­ti össze­tar­to­zás gon­do­la­tát hiva­tott jelképezni.

Augusz­tus 20-án adják át, illet­ve avat­ják fel ünne­pé­lyes körül­mé­nyek között az Alkot­mány utcai Nem­ze­ti össze­tar­to­zás emlék­he­lyét, a fővá­ros leg­újabb Tri­a­non-emlék­mű­vét – érte­sült a Magyar Nem­zet. Az emlék­hely (melyet ere­de­ti­leg júni­us 4‑én, a tri­a­no­ni béke­dik­tá­tum 100. évfor­du­ló­ján akart fel­avat­ni a kor­mány, de ezt a koro­na­ví­rus-jár­vány miatt elha­lasz­tot­ták) fő ele­me egy négy méter szé­les, mint­egy száz méter hosszú, a Kos­suth tér felő­li részén talaj­szint­ről indu­ló, a Hon­véd utcá­nál négy méter mélyen vég­ző­dő műtárgy lesz.

A két hosszan­ti, grá­nit­bur­ko­la­tú oldal­fa­lon az 1913-as össze­írás sze­rin­ti 12 537 magyar­or­szá­gi tele­pü­lés neve lesz bevésve.

Az emlék­hely Kos­suth tér­től távo­lab­bi végén pedig egy több rész­re hasadt grá­nit­tömb bel­se­jé­ben örök­mé­cses lobog majd, amely a nem­ze­ti össze­tar­to­zás gon­do­la­tát hiva­tott jelképezni.

Fotók: Kurucz Árpád

Wachs­ler Tamás az emlék­hely kon­cep­ci­ó­ja kap­csán koráb­ban arról beszélt lapunk­nak, hogy a grá­nit­fa­lak­ra kerü­lő tele­pü­lés­ne­vek meg­je­le­ní­té­sé­ben nem tesz­nek majd különb­sé­get abból a szem­pont­ból, hogy azok jelen­leg a határ melyik olda­lán van­nak. Csak méret­be­li elté­ré­sek lesz­nek, három kate­gó­ri­á­ba sorol­va a tele­pü­lé­sek nevét.

A Ste­indl Imre Prog­ram Zrt. vezér­igaz­ga­tó­ja akkor meg­je­gyez­te: az emlék­hely kiala­kí­tá­sá­nak jogi alap­ja a kor­mány 2018. augusz­tu­si hatá­ro­za­ta, amely az Ország­gyű­lés Hiva­ta­la részé­ről maxi­mum brut­tó 5,08 mil­li­árd forin­tos költ­ség­ke­re­tet irány­zott elő az emlék­hely meg­ter­ve­zé­sé­re, elő­ké­szí­té­sé­re és meg­va­ló­sí­tá­sá­ra, s amely rész­ben-egész­ben meg­szab­ta az emlék­hely kiala­kí­tá­sá­nak kere­te­it is.

A fő elem egy négy méter szé­les, száz méter hosszú, négy méter mélyen vég­ző­dő műtárgy Fotó: Kurucz Árpád

Vagy­is a a tér­szín alá süllyesz­tés a Kos­suth tér és az Ország­ház épü­le­te irán­ti tisz­te­let kife­je­ző­dé­se, amely szem­pont végig érvé­nye­sült a tér meg­újí­tá­sa során is. A magyar Ország­ház ter­ve­ző­je és meg­ál­mo­dó­ja, Ste­indl Imre ere­de­ti elkép­ze­lé­se sze­rint a domi­ná­ló lát­vány maga az Ország­ház, ezért sem­mit nem lehet elhe­lyez­ni a téren és a kör­nyé­kén, amely elta­kar­ná vagy kon­ku­rál­na vele.

Grá­nit­ba vésett város­ne­vek. Az emlék­mű fel­so­rol­ja az 1913-ban össze­írt 12 537 magyar­or­szá­gi tele­pü­lést Fotó: Wachs­ler Tamás/Steindl Imre Prog­ram Non­pro­fit Zrt.

A műtárgy két hosszan­ti olda­lát, az Alkot­mány utca ten­ge­lyé­vel pár­hu­za­mo­san, a fel­szí­nen növé­nyek sze­gé­lye­zik majd: ennek prak­ti­kus okai is van­nak, a zöld sáv aka­dá­lyoz­za meg, hogy bár­ki bees­sen az emlék­hely köze­pé­be, ezzel együtt az Alkot­mány utca két olda­lán lévő fasor min­den egyes fája megmaradt.

A kor­mány két évvel ezelőt­ti hatá­ro­za­ta vilá­gos­sá tet­te: az Alkot­mány utcai emlék­hely nem a Sza­bad­ság téri, 1945 után lerom­bolt emlék­mű­vet hiva­tott pótol­ni, nem vélet­len, hogy a hely­szín sem ugyanaz.

For­rás: Magyar Nemzet