Tör­té­nel­mi­nek tűnő per kez­dő­dött Párizsban

A pári­zsi esküdt­szé­ken teg­nap meg­kez­dő­dött a fran­cia­or­szá­gi dzsi­ha­dis­ta merény­let­so­ro­zat nyi­tá­nyát jelen­tő, 2015 janu­ár­já­ban – a Char­lie Heb­do sza­ti­ri­kus heti­lap szer­kesz­tő­sé­gé­ben – elkö­ve­tett és csak­nem 17 ember halá­lát oko­zó táma­dá­sok pere.

Lau­rent Sou­ris­seau, köz­is­mer­tebb nevén Riss (közé­pen), a Char­lie Heb­do főszer­kesz­tő­je a tár­gya­lás­ra érke­zik (Fotó: AP)

Az eljá­rást film­re rög­zí­tik, ami kivé­te­les ese­mény, hiszen Fran­cia­or­szág­ban tilos fel­vé­te­le­ket készí­te­ni a bíró­sá­gi eljá­rá­sok­ról. Tizen­né­gyen kerül­tek a vád­lot­tak pad­já­ra, de mind­egyi­kük tagad.

Párizs­ban 2015. janu­ár 7‑én két fran­cia dzsi­ha­dis­ta hatolt be a Char­lie Heb­do szer­kesz­tő­sé­gé­be, ahol 12 embert meg­öl­tek, 11-et meg­se­be­sí­tet­tek. A két per­cig tar­tó véreng­zés­ben 34 lövés­sel a lap hét leg­fon­to­sabb kari­ka­tu­ris­tá­ját, köz­tük a főszer­kesz­tő Charb‑t is kivégezték.

A bíró­ság elé állí­tott 14 sze­mélyt azzal vádol­ják, hogy támo­ga­tást nyúj­tot­tak azok­nak a táma­dók­nak, akik néhány nap alatt 17 embert gyil­kol­tak meg Párizsban.

A Char­lie Heb­do elle­ni táma­dó­kat két napig üldöz­ték. Eköz­ben egy har­ma­dik tár­suk agyon­lőtt egy rend­őrt Párizs egyik elő­vá­ro­sá­ban, majd más­nap egy kóser élel­mi­szer­bolt­ban zsi­dó túszo­kat ejtett, akik közül négyet meg­ölt. A rend­őr­ség egy­ide­jű­leg indí­tott akci­ók­ban vég­zett mind­há­rom ter­ro­ris­tá­val, és kisza­ba­dí­tot­ta a túszokat.

A három napig tar­tó táma­dá­sok­ban 17-en hal­tak meg, köz­tük három rend­őr, és 21-en sebe­sül­tek meg. Rájuk emlé­kez­ve és a ter­ro­riz­mus elle­ni til­ta­ko­zá­sul 2015. janu­ár 11-én csak­nem négy­mil­li­ó­an vonul­tak utcá­ra országszerte.

A táma­dás­so­ro­zat volt a nyi­tá­nya a Fran­cia­or­szá­got súj­tó isz­lam­is­ta merény­let­hul­lám­nak, amely­ben több mint 250-en vesz­tet­ték életüket.

A tár­gya­ló­te­rem­be csak szi­go­rú biz­ton­sá­gi ellen­őr­zés után lehe­tett bejut­ni (Fotó: AP)

A nyo­mo­zás hamar fényt derí­tett arra, hogy a Char­lie Heb­do szer­kesz­tő­sé­gé­ben véreng­ző test­vér­pár, Ché­rif és Said Kou­achi, vala­mint a rend­őr­nő­vel vég­ző és zsi­dó túszo­kat ejtő Amédy Cou­li­baly ismer­het­ték egy­mást. A szá­lak egy 2005-ben fel­szá­molt kelet-pári­zsi isz­lam­is­ta radi­ká­lis cso­port­hoz vezet­tek, amely Irak­ba tobor­zott euró­pai har­co­so­kat.
A Char­lie Heb­do elle­ni táma­dást az al-Kai­da ter­ror­szer­ve­zet jeme­ni szár­nya, az Arab-fél­szi­get al-Kai­dá­ja (AQAP) vál­lal­ta magára.

A több mint két évvel ezelőtt lezá­rult nyo­mo­zás ered­mé­nye­ként tizen­négy ember ellen emel­tek vádat, közü­lük tizen­egyen jelen­tek meg a bíró­ság előtt, amely 150 tanú és szak­ér­tő meg­hall­ga­tá­sát ter­ve­zi. Tízen van­nak elő­ze­tes letar­tóz­ta­tás­ban, egy ember sza­ba­don véde­kez­het. Mind­egyik gya­nú­sí­tott tagad­ja, hogy tudott a merény­le­tek előkészítésről.

Három ember, köz­tük a két fel­té­te­le­zett meg­ren­de­lő, Moha­med és Meh­di Bel­ho­u­ci­ne, illet­ve az egyik dzsi­ha­dis­ta fele­sé­ge, Hayat Boum­ed­di­e­ne ellen pedig elfo­ga­tó­pa­rancs van érvény­ben. Ők a táma­dá­so­kat meg­elő­ző­en Szí­ri­á­ba utaz­tak. A fran­cia saj­tó több­ször is beszá­molt a meg­ren­de­lők halál­hí­ré­ről, de ezt hiva­ta­los for­rá­sok nem erő­sí­tet­ték meg. A fele­ség­ről tud­ha­tó, hogy a Szí­ri­á­ban még min­dig kitar­tó dzsi­ha­dis­ták védel­me alatt áll.

A per fővád­lott­ja a 34 éves Ali Riza Polat, a túsz­ej­tő Cou­li­baly barát­ja. Róla az ügyész­ség azt fel­té­te­le­zi, hogy köz­pon­ti sze­re­pet ját­szott a merény­le­tek meg­szer­ve­zé­sé­ben, ezért ter­ro­ris­ta gyil­kos­ság­ban való bűn­ré­szes­ség­gel gya­nú­sít­ják, ami­ért élet­fogy­tig­la­ni sza­bad­ság­vesz­tés szab­ha­tó ki.

Továb­bi kilenc gya­nú­sí­tott ellen bűn­se­géd­let a vád, rájuk húsz év bör­tön­bün­te­tés vár­hat. A sza­ba­don véde­ke­ző gya­nú­sí­tot­tat köz­tör­vé­nyes bűn­tet­tek­kel vádol­ják, ami­ért tíz év sza­bad­ság­vesz­tést kap­hat. Mind­egyi­kük­nek volt már dol­ga köz­tör­vé­nyes bűn­cse­lek­mé­nyek miatt a rend­őr­ség­gel, néhá­nyu­kat kábí­tó­szer-keres­ke­de­lem miatt ítél­ték el Párizs­ban, s a bör­tön­ben ismer­ked­tek meg Coulibalyval.

A Char­lie Heb­do egyéb­ként teg­nap meg­je­lent szá­má­nak cím­lap­ján ismét köz­zé­tet­te a Moha­med pró­fé­tá­ból gúnyt űző kari­ka­tú­rá­kat, ame­lyek miatt a lap a dzsi­ha­dis­ták cél­pont­já­vá vált. „Soha nem adjuk meg magun­kat. Soha nem adjuk fel” – üzen­te Riss, a lap jelen­le­gi főszer­kesz­tő­je, aki a 2015. janu­ár 7‑ei ter­ror­tá­ma­dás­ban súlyo­san megsebesült.

A tizen­két rajz ere­de­ti­leg a Jyl­lands-Pos­ten dán napi­lap­ban jelent meg 2005. szep­tem­ber 30-án, és a Char­lie Heb­do egy évvel később közöl­te őket. A fran­cia sza­ti­ri­kus lapot emi­att több­ször meg­fe­nye­get­ték, a szer­kesz­tő­sé­get fel­gyúj­tot­ták. A 2015-ös táma­dás után a Char­lie Heb­do elköl­tö­zött, biz­ton­sá­gát meg­erő­sí­tet­ték, s a szer­kesz­tő­ség jelen­leg is tit­kos helyen dol­go­zik. A lap mun­ka­tár­sai az elmúlt évek­ben is több halá­los fenye­ge­tést kap­tak, miköz­ben az újság világ­szer­te a szó­lás­sza­bad­ság jel­ké­pé­vé vált.

A pró­fé­ták ábrá­zo­lá­sát szi­go­rú­an tilt­ja az isz­lám, Moha­med kigú­nyo­lá­sa pedig sok musz­lim ország­ban halál­bün­te­tést von maga után.

Emma­nu­el Mac­ron fran­cia állam­fő ked­den elmond­ta: nem az ő fel­ada­ta meg­ítél­ni a Char­lie Heb­do mun­ka­tár­sa­i­nak dön­té­sét, ugyan­ak­kor védel­mé­be vet­te a „blasz­fé­mia sza­bad­sá­gát”, leszö­gez­ve, hogy orszá­gá­ban sza­bad a véle­mény­nyil­vá­ní­tás. Hoz­zá­tet­te: ettől füg­get­le­nül fon­tos tisz­te­le­tet mutat­ni mások iránt, illet­ve el kell kerül­ni a gyűlölet-párbeszédet.

Elő­ző­leg Moham­med Moussa­o­ui, az isz­lám val­lás fran­cia­or­szá­gi ernyő­szer­ve­ze­té­nek (CFCM) veze­tő­je a kari­ka­tú­rák igno­rá­lá­sá­ra szó­lí­tott fel, s azt kér­te a hívek­től, hogy a ter­ro­riz­mus áldo­za­ta­i­ra emlékezzenek.

For­rás: magyar​szo​.rs/hu