Tör­té­nel­mi mély­re­pü­lés­ben Joe Biden népszerűsége

Fel­mé­ré­sek sze­rint a máso­dik világ­há­bo­rú óta nem volt még olyan ame­ri­kai elnök, aki­nek a meg­íté­lé­se hiva­tal­ban töl­tött első kilenc hónap­ja alatt olyan mér­ték­ben zuhant vol­na, mint most Joe Bide­né. Októ­ber­ben a válasz­tó­pol­gá­rok mind­össze 42 szá­za­lé­ka ismer­te el Biden elnö­ki teljesítményét, 

nép­sze­rű­sé­gé­nek hiva­ta­li ide­je har­ma­dik negyed­évé­ben mért átlag­ér­té­ke pedig 44,7 szá­za­lé­kos volt, szem­ben a Fehér Ház­ban töl­tött első negyed­év 56 szá­za­lé­kos elfogadottságával 

– áll a Gal­lup Inté­zet friss tanulmányában. 

Az elnök nép­sze­rű­sé­gé­nek 11,3 szá­za­lék­pon­tos zuha­ná­sa röp­ke három­ne­gyed év alatt a leg­na­gyobb mér­vű, ami­óta a szin­tén demok­ra­ta Har­ry Tru­man pró­bált Frank­lin Roo­se­velt nyom­do­ka­i­ba lép­ni 1945-ben. Biden mély­re­pü­lé­sét csak haj­da­ni főnö­ke, Barack Oba­ma köze­lí­tet­te meg, aki első elnö­ki ter­mi­nu­sa kez­de­ti har­ma­dik negyed­évé­re 10,1 szá­za­lék­pon­tos nép­sze­rű­ség­vesz­tést volt kény­te­len elszen­ved­ni. Még Donald Trump is csak 4,4 pon­tot veszí­tett, ellen­ben az idő­sebb és a fia­ta­labb Geor­ge Bush 12 és 13,1 szá­za­lék­pon­tos gya­ra­po­dás­sal zár­ta első kilenc hónapját. 

Biden nép­sze­rű­sé­ge júli­us­ban kez­dett esni, a nyá­ron pedig foly­ta­tó­dott a kao­ti­kus afga­nisz­tá­ni kivo­nu­lás, a mig­rán­sok miat­ti mexi­kói határ­vál­ság és a Covid – 19 jár­vány ter­je­dé­se nyomán.

Biden az egyik leg­in­kább meg­osz­tó elnök az Egye­sült Álla­mok tör­té­ne­té­ben. Jól mutat­ja ezt, hogy míg a Gal­lup kér­dé­se­i­re vála­szo­ló demok­ra­ták 92 szá­za­lé­ka elé­ge­dett a jelen­le­gi elnök mun­ká­já­val, addig a repub­li­ká­nu­sok­nak cse­kély­ke 4 szá­za­lé­ka ért egyet ezzel a véleménnyel. 

Ez a 88 szá­za­lék­pon­tos különb­ség az első kilenc hónap érté­ke­lé­sé­ben a leg­mé­lyebb sza­ka­dék a Gal­lup több mint nyolc évti­ze­des köz­vé­le­mény-kuta­tá­si tör­té­ne­té­ben, ezt csak Trump 2020‑s válasz­tá­sok előt­ti 92 pon­tos, ellen­ke­ző párt­ál­lá­sú hiá­tu­sa múl­ja felül.

A közé­pen álló füg­get­le­nek is beke­mé­nyí­tet­tek: Biden tel­je­sít­mé­nyét a leg­utób­bi Gal­lup-fel­mé­rés­ben 34 szá­za­lé­kuk érté­kel­te pozi­tí­van, ami feb­ru­ár­hoz képest 27, júni­us­hoz képest pedig 21 szá­za­lék­pon­tos esés. A fel­mé­rés­re adott reak­ci­ók­ban a közös­sé­gi médi­á­ban sokan cso­dál­koz­tak, miként for­dul­hat elő, hogy Biden álta­lá­nos elis­mert­sé­ge negy­ven szá­za­lék fölött áll, illet­ve hogy demok­ra­ták 92 szá­za­lé­ka elé­ge­dett az elnök tel­je­sít­mé­nyé­vel. Más fel­mé­ré­sek is azt mutat­ják, hogy nem eszik olyan for­rón a kását. A Grin­ell Col­l­e­ge múlt héten köz­zé­tett vizs­gá­ló­dá­sa sze­rint 37 szá­za­lé­kos az elnök nép­sze­rű­sé­ge, a Quin­ni­pi­ac Uni­ver­sity hason­ló, 38 szá­za­lé­kos ered­mény­re jutott Biden tel­je­sít­mé­nyé­nek elis­me­ré­sét illetően. 

Ráadá­sul a Grin­ell-válasz­adók 52 szá­za­lé­ka úgy véli, hogy nagy veszély­ben van az ame­ri­kai demok­rá­cia – mind­azon­ál­tal a poli­ti­kai meg­osz­tott­ság itt is érvé­nye­sül: így véle­ke­dik a demok­ra­ták 35, a repub­li­ká­nu­sok­nak pedig 71 szá­za­lé­ka, sőt még a füg­get­le­nek negy­ven szá­za­lé­ka is így gondolja.

Biden nép­sze­rű­ség­esé­sé­nek emlí­tett oka­in túl talán a leg­sú­lyo­sabb, hogy az ame­ri­ka­i­ak úgy vélik, az elnök nem for­dí­tott elég gon­dot a gaz­da­sá­gi prob­lé­mák keze­lé­sé­re. Az e téren tör­té­nő meg­íté­lé­se nagy­já­ból hason­ló­an ala­kult az álta­lá­nos­sal, azaz jelen­leg negy­ven szá­za­lék körül jár, míg nyá­ron ötven szá­za­lék körül moz­gott. A Uni­ver­sity of Michi­gan sze­rint azonban 

a kor­mány gaz­da­sá­gi prog­ram­ja irán­ti fogyasz­tói biza­lom szá­mot­te­vő­en esett az utób­bi hat hónap­ban, s most jelen­tő­sen rosszabb a hely­zet, mint egy évvel ezelőtt, a Trump távo­zá­sa előt­ti hónapban. 

A Fox News által a napok­ban köz­zé­tett fel­mé­rés sze­rint a sza­va­zók 53 szá­za­lé­ka rend­kí­vü­li mér­ték­ben aggó­dott az inf­lá­ció miatt, miköz­ben egyet­len más prob­lé­más kér­dés­re adott vála­szok ará­nya sem érte el az ötven szá­za­lé­kot. A CBS News/YouGov fel­mé­ré­se arra keres­te a választ, hogy az inf­lá­ció és álta­lá­ban a gaz­da­ság miért jelent gon­dot Biden meg­íté­lé­sé­ben. A válasz­adók hat­van szá­za­lé­ka sze­rint a hiva­tal­ban lévő elnök nem fek­tet elég hang­súlyt az inf­lá­ció keze­lé­sé­re, ugyan­ak­kor csak 37 szá­za­lék állít­ja, hogy a demok­ra­ták igen­is törőd­nek a gaz­da­sá­gi problémákkal. 

Igaz ugyan, hogy Biden több ezer mil­li­ár­dos inf­ra­struk­tú­ra-prog­ra­mot vert át a sze­ná­tu­son, a baj csak az, hogy a sza­va­zók­nak csu­pán 27 szá­za­lé­ka érzi magá­é­nak a témát.

Szin­te ugyan­ez a hely­zet a klí­ma­vál­to­zás ellen beter­jesz­tett pro­jek­tek­kel is: a válasz­adók mind­össze 35 szá­za­lé­ka nyi­lat­ko­zott úgy, hogy ez a terü­let szá­muk­ra is rend­kí­vül fon­tos. Beszé­des az az adat is, amely sze­rint a meg­kér­de­zet­tek­nek csak negy­ven szá­za­lé­ka hiszi azt, hogy Biden Épít­sük vissza job­ban nevű gaz­da­ság­élén­kí­tő cso­mag­ja fel­len­dü­lést fog hozni.

For­rás: magyar​nem​zet​.hu