Hírek Magyarországi hírek Tör­té­nel­mi doku­men­tum­so­ro­zat indul Bor­ven­dég Zsu­zsan­na művei alap­ján az M5 csatornán

Tör­té­nel­mi doku­men­tum­so­ro­zat indul Bor­ven­dég Zsu­zsan­na művei alap­ján az M5 csatornán

Törté­nel­mi doku­men­tum­so­ro­zat indul Bor­ven­dég Zsu­zsan­na művei alap­ján, Vörös polip cím­mel az M5 kul­tu­rá­lis csa­tor­nán szom­bat este. A doku­men­tum­so­ro­zat Magyar­or­szág meg­szál­lá­sát, a kom­mu­nis­ta dik­ta­tú­ra kiépí­té­sét, majd az ötven­ha­tot köve­tő vál­tást, illet­ve a kül­ke­res háló­zat kiala­kí­tá­sát, meg­erő­sö­dé­sét jár­ja körül. A műsor házi­gaz­dái Bor­ven­dég Zsu­zsan­na tör­té­nész, szak­ér­tő, a Magyar­ság­ku­ta­tó Inté­zet mun­ka­tár­sa, Az impe­xek kora és A háló­zat pén­ze című művek szer­ző­je, és Mező Gábor újság­író, kuta­tó, velük beszélgettünk.

Történelmi dokumentumsorozat indul Borvendég Zsuzsanna művei alapján az M5 csatornán

műsor bemu­tat­ja a moszk­vai, szov­jet min­tán ala­pu­ló háló­zat fel­épí­té­sét, a kül­ke­res­ke­del­mi terü­let fon­tos­sá­gát, az ÁVH‑s tisz­tek­ből lett bizal­mi embe­rek mun­ká­ját, az átlag­em­ber­nek átjár­ha­tat­lan vas­füg­gö­nyön lét­re­ho­zott „kapu­kat”. Fog­lal­koz­nak olyan hír­hedt vál­la­la­tok­kal, ami­lyen az Inter­ag volt, amit a poli­ti­kai rend­őr­ség koráb­bi embe­re veze­tett. Fel­tár­ják, hogyan vett részt Magyar­or­szág a nem­zet­kö­zi ter­ro­riz­mus támo­ga­tá­sá­ban, hogyan csem­pész­tek hadi­fel­sze­re­lést innen olyan arab orszá­gok­ba, mint pél­dá­ul Líbia. A tör­té­nel­mi doku­men­tum­so­ro­zat utá­na­jár annak is, hogyan épí­tet­ték fel a nyu­ga­ti, illet­ve a magyar­or­szá­gi saj­tó­ban a „leg­vi­dá­mabb barakk” legen­dá­ját. Hogyan kötött ehhez hát­tér­al­ku­kat maga Kádár János olyan nyu­ga­ti üzlet­em­be­rek­kel, ami­lyen Cyrus Eaton volt. Tények­re támasz­kod­va dol­goz­za fel az impe­xek tör­té­ne­tét, illet­ve azt, hogyan sike­rült folya­ma­to­san vesz­te­sé­ge­sen működ­ni­ük úgy, hogy azzal az állí­tó­la­gos „ellen­sé­gek”, a nagy nyu­ga­ti cégek jár­ja­nak jól. A soro­zat hatá­sos módon, időn­ként meg­rá­zó, más­kor meg­le­pő játék­fil­mes jelen­tek­kel segí­ti a meg­ér­tést, miköz­ben hű marad a való­ság­hoz. Szin­tén a befo­gad­ha­tó­sá­got könnyí­tik az állan­dó hely­szí­nek, ahol a szak­ér­tők meg­szó­lal­nak, és a gra­fi­kák, ame­lyek vizu­á­li­san segí­te­nek abban, hogy a néző fel tud­ja dol­goz­ni a sok új, s bizony sok­szor nem könnyen meg­emészt­he­tő információkat.

dokumentum
A tör­té­nel­mi doku­men­tum­so­ro­zat szom­ba­ton kez­dő­dik az M5 kul­tu­rá­lis csa­tor­nán (Fotó: MTVA)

 

A doku­men­tum­so­ro­zat üzenete

Bor­ven­dég Zsu­zsan­na így fogal­maz­ta meg a műsor leg­fon­to­sabb üze­ne­tét: – József Atti­la jut eszem­be: „Az iga­zat mondd, ne csak a való­dit.” Én ehhez tar­tom magam, és tör­té­nész­ként egy kis­sé szo­kat­lan utat járok, amit sokan nem is tole­rál­nak a szak­mán belül, de hiszek abban, hogy értel­me van annak, amit csi­ná­lok, hiszen a meg­szer­zett tudás öncé­lú marad, ha nem osz­tom meg mások­kal. A tudo­mány­nak és a kuta­tó­mun­ká­nak csak akkor van értel­me, ha annak ered­mé­nye közös kinccsé válik. Mező Gábor így fogal­ma­zott: – Min­den meg­ír­ha­tó, meg­fil­me­sít­he­tő, nem kell fél­ni a tabu­té­mák­tól. Sze­rin­te a jele­nün­ket is meg­ha­tá­roz­za az, ami 1990 előtt, majd a kilenc­ve­nes és két­ez­res évek­ben tör­tént. – Keve­sen tud­ják, hogy Magyar­or­szág úgy vál­ha­tott Kádár ide­jén a „leg­vi­dá­mabb barak­ká”, hogy köz­ben vég­le­te­sen eladó­sí­tot­ták az orszá­got. Ennek volt kulcs­sze­rep­lő­je a sokak által máig ünne­pelt Feke­te János, illet­ve az az impe­xes, kül­ke­res háló­zat, amely­re a Vörös polip­ban fókusz­á­lunk – mond­ta a műsor­ve­ze­tő. – A Vörös polip csáp­jai elér­nek nap­ja­in­kig, a gaz­da­sá­gi, kul­tu­rá­lis éle­tet ezer szál­lal szö­vi át még min­dig az a kap­cso­lat­rend­szer, amely vala­hol a kádá­ri idők­ben gyö­ke­re­zik. Ahhoz, hogy képe­sek legyünk a nem­ze­ti érde­ke­ink védel­mé­ben meg­nyil­vá­nul­ni a glo­ba­liz­mus nyo­mu­lá­sa elle­né­re is, fel kell tár­nunk a hát­tér­ben műkö­dő ellen­erő­ket, rá kell mutat­nunk létük­re – tet­te hoz­zá Bor­ven­dég Zsuzsanna. 

Mező Gábor elmond­ta, hogy az epi­zó­dok Bor­ven­dég Zsu­zsan­na kuta­tá­sai alap­ján készül­tek, alap­já­ban véve az ő szö­ve­ge­i­vel dol­goz­tak, de a játék­fil­mes jele­ne­te­ket sok­szor együtt talál­ták ki. Mint mond­ta, a kül­ső hely­szí­nek vol­tak a leg­ér­de­ke­seb­bek, külö­nö­sen az a Duna-par­ti for­ga­tás, ahol a Kádár házas­párt is meg­idéz­ték. – Volt egy bázi­sunk, egy elha­gyott üzem­csar­nok, ame­lyet gaz­da­gon beren­dez­tek a dísz­le­te­sek, a szak­ér­tői magya­rá­za­tok több­sé­gét itt vet­tük fel – ava­tott be Bor­ven­dég Zsu­zsan­na. – Nagy Ist­ván, a ren­de­ző moz­gá­sok­kal, külön­bö­ző kame­ra­ál­lá­sok­kal igye­ke­zett eze­ket a hosszabb és mon­da­ni­va­ló­ját tekint­ve nehe­zebb része­ket is izgal­mas­sá ten­ni. A fil­mes jele­ne­tek pedig vál­to­za­tos hely­szí­ne­ken forog­tak. A dísz­let­ter­ve­zők előtt is le a kalap­pal. A máso­dik rész­ben van egy olyan jele­net, amely az ötve­nes évek ele­jén ját­szó­dik a Sza­bad Nép szer­kesz­tő­sé­gé­ben. Az iro­dák elhe­lyez­ke­dé­se, fes­té­se, beren­de­zé­se szin­te meg­szó­la­lá­sig olyan lett, mint ahogy a való­ság­ban kiné­zett, pedig az ezt bizo­nyí­tó archív fel­vé­telt csak később talál­ta meg Bak Niko­let­ta szer­kesz­tő – mond­ta, majd elme­sél­te, hogy a csa­pat­hoz tar­to­zás érzé­se volt a leg­in­kább fel­eme­lő érzés szá­má­ra a soro­zat készí­té­se során. – A tör­té­nész leg­in­kább magá­nyo­san dol­go­zik, még akkor is, ha kuta­tó­cso­port tag­ja­ként vég­zi a fel­ada­tát. A film­ké­szí­tés egé­szen más műfaj, ami­ben nekem sem­mi­fé­le tapasz­ta­la­tom nem volt. Itt min­den sza­lag­ra került perc mögött több tucat ember meg­fe­szí­tett mun­ká­ja áll, ame­lyek külön-külön értel­mez­he­tet­le­nek. Együtt viszont műal­ko­tást ered­mé­nyez­nek. Ennek az egy­más­ra­utalt­ság­nak a meg­élé­se szá­mom­ra hihe­tet­len élmény volt. A stáb fan­tasz­ti­kus: ren­ge­teg várat­lan hely­zet, meg­ol­dan­dó prob­lé­ma akadt, de tény­leg nem ismer­tek lehe­tet­lent. Nem volt hibáz­ta­tás vagy fanyal­gás, ha vala­ki elron­tott vala­mit, csak segí­tő­kész­sé­get tapasz­tal­tam, hogy közös erő­vel kija­vít­suk a dolgokat.

Fel­ve­tő­dött a kér­dés, mit kap­nak a nézők a soro­zat által, külö­nö­sen azok, akik isme­rik és sze­re­tik Bor­ven­dég Zsu­zsan­na köny­ve­it. – Azt hiszem, Zsu­zsa nevé­ben is mond­ha­tom, hogy azo­kat is meg akar­juk szó­lí­ta­ni, akik eset­leg nem is hal­lot­tak Az impe­xek korá­ról – hang­sú­lyoz­ta Mező Gábor. – A rajon­gók, a „vete­rán” olva­sók való­szí­nű­leg meg­né­zik, de az is jó len­ne, ha olya­nok is a kép­er­nyő előtt ragad­ná­nak, aki­ket eset­leg nem is érde­kel annyi­ra a múlt. Azt gon­do­lom, az epi­zó­dok nagyon erő­sek let­tek, együtt egy­sé­get alkot­nak, és meg­ért­het­jük belő­le, mi zaj­lott a hát­tér­ben 1945 és 1990 között – mond­ta, majd Bor­ven­dég Zsu­zsan­na hoz­zá­tet­te: – Ter­mé­sze­te­sen akkor len­nénk a leg­bol­do­gab­bak, ha min­den kor­osz­tályt bevon­za­nánk 16-tól 99 éves korig. Igye­kez­tünk len­dü­le­te­sen, újsze­rű­en meg­je­le­ní­te­ni a kor és a mon­da­ni­va­lónk han­gu­la­tát, elég­gé „pör­gős­re” ven­ni ahhoz, hogy a fia­ta­lok se unat­koz­za­nak, de az idő­sebb gene­rá­ci­ót se riasszuk el. A for­ga­tó­köny­ve­ket hár­man írtuk Bán János­sal és Gábor­ral, így az ő gon­do­la­ti­sá­guk, véle­mé­nyük is ugyan­úgy tük­rö­ző­dik a fil­me­ken, mint az enyém, vagy­is egy­ál­ta­lán nem arról van szó, hogy aki olvas­ta a köny­ve­i­met, az nem kap újat a soro­zat­tól – fog­lal­ta össze az író. 

Borí­tó­kép: Bor­ven­dég Zsu­zsan­na és Mező Gábor, a Vörös polip című doku­men­tum­so­ro­zat műsor­ve­ze­tői (Fotó: MTVA/Csöndör Kinga)