Tör­té­nel­met ír a Mino­rity SafePack

Az Euró­pai Par­la­ment a héten poli­ti­kai hatá­ro­zat­tal támo­gat­ja a Mino­rity Safe­Pack, az uni­ós szin­tű kisebb­ség­vé­del­mi sza­bá­lyo­zás ügyét. Az első olyan euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés­ről van szó, amely­nek reá­lis esé­lye van rá, hogy jogi lépé­sek­re kény­sze­rít­se az Euró­pai Bizott­sá­got. Magyar szem­pont­ból pedig kieme­len­dő, hogy a Mino­rity Safe­Pack az uni­ós par­la­ment vala­mennyi hazai kép­vi­se­lő­jét közös neve­ző­re hoz­ta. – Külö­nö­sen fel­ér­té­ke­lő­dik a magyar­or­szá­gi pár­tok egyet­ér­té­se a kér­dés­ben. Itt­nem csak a magyar EP-kép­vi­se­lők sza­va­za­tá­ra gon­do­lok, hanem leg­in­kább arra a sze­rep­re, ame­lyet betölt­het­nek euró­pai párt­csa­lád­ja­ik meg­győ­zé­sé­ben – mond­ta lapunk­nak Vin­c­ze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője.

Hét­fő késő dél­után vitáz­nak az Euró­pai Par­la­ment­ben a Mino­rity Safe­Pack nevű euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés­ről, amely nyel­vi, okta­tá­si, kul­tu­rá­lis kér­dé­sek­ben, illet­ve a média­sza­bá­lyo­zás és a regi­o­ná­lis poli­ti­ka terü­le­tén sür­ge­ti az uni­ós szin­tű keret­sza­bá­lyo­zást. A Romá­ni­ai Magyar Demok­ra­ta Szö­vet­ség (RMDSZ) kez­de­mé­nye­zé­sé­re az Euró­pai Nem­ze­ti­sé­gek Föde­ra­tív Uni­ó­ja (FUEN) által koor­di­nált alá­írás­gyűj­tés gya­kor­la­ti­lag már­is tör­té­nel­met írt:

az eddi­gi, öt sike­res euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés során még nem volt pél­da rá, hogy az uni­ós par­la­ment (EP) bár­me­lyik ese­té­ben is vitát ren­dez­zen, majd poli­ti­kai hatá­ro­zat­ban sür­ges­se az Euró­pai Bizott­sá­got a jogszabályalkotásra.

Emlé­ke­ze­tes, nem­rég a német szö­vet­sé­gi par­la­ment, a Bun­des­tag is hatá­ro­zat­ban állt ki a Mino­rity Safe­Pack, vagy­is az ősho­nos euró­pai kisebb­sé­gek jog­vé­del­me mel­lett, még ezt meg­elő­ző­en, 2017-ben pedig a magyar Ország­gyű­lés adott ki egy­han­gú, támo­ga­tó határozatot.

Rit­ka egy­ség­ben a magyar EP-képviselők

A hét­fői EP-vita előtt Vin­c­ze Loránt, az RMDSZ euró­pai par­la­men­ti kép­vi­se­lő­je, a FUEN elnö­ke nyi­lat­ko­zott lapunk­nak az újabb mérföldkőről.

– Min­den­kép­pen jel­zés­ér­té­kű lesz az az Euró­pai Bizott­ság irá­nyá­ba, hogy a kép­vi­se­lők milyen arány­ban fog­ják támo­gat­ni kez­de­mé­nye­zé­sün­ket. Ebben a hely­zet­ben külö­nö­sen fel­ér­té­ke­lő­dik a magyar­or­szá­gi pár­tok egyet­ér­té­se a kér­dés­ben. Itt nem­csak a magyar EP-kép­vi­se­lők sza­va­za­tá­ra gon­do­lok, hanem leg­in­kább arra a sze­rep­re, ame­lyet a magyar kép­vi­se­lők betöl­te­nek és betölt­het­nek euró­pai párt­csa­lád­ja­ik meg­győ­zé­sé­ben, támo­ga­tá­sá­nak megszerzésében

– mond­ta lapunk­nak a poli­ti­kus, aki a pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zé­sek EP-jelen­tés­te­vő­je is. Vin­c­ze Loránt is meg­erő­sí­tet­te tehát, hogy a Mino­rity Safe­pack azon nagyon rit­ka ügyek egyi­ke, amely­ben Magyar­or­szág mind a huszon­egy EP-kép­vi­se­lő­je azo­nos, támo­ga­tó állás­pont­ra helyez­ke­dik Brüsszel­ben. Mint arra az RMDSZ poli­ti­ku­sa emlé­kez­te­tett, hazánk­ban a Mino­rity Safe­pack a kez­de­tek­től fog­va szé­les körű támo­ga­tást élve­zett, hiszen a hatá­ron túli magyar közös­sé­gek joga­i­nak meg­erő­sí­té­se nem­ze­ti érdek, az euró­pai kisebb­ség­vé­de­lem esz­kö­ze pedig ezt szolgálta.

– Az alá­írás­gyűj­tést támo­gat­ták a magyar­or­szá­gi nem­ze­ti­sé­gek, az egy­há­zak, nagyon sok tár­sa­dal­mi szer­ve­zet és a poli­ti­kai pár­tok. Elmond­hat­juk, hogy azon kevés témák közé tar­to­zott, ame­lyek nem szül­tek poli­ti­kai vitát – fogal­ma­zott az EP-kép­vi­se­lő, arra emlékeztetve:

a kez­de­mé­nye­zést a magyar­or­szá­gi nem­ze­ti­sé­gek javas­la­tá­ra az Ország­gyű­lés egy­han­gú­lag támo­gat­ta, és a kér­dés­ben nem­ze­ti kon­szen­zust teremtett.

Buda­pest, 2018. ápri­lis 20.
Vin­c­ze Loránt, az euró­pai ősho­nos nem­ze­ti kisebb­sé­gek ernyő­szer­ve­ze­té­nek, az Euró­pai Nem­ze­ti­sé­gek Föde­ra­tív Uni­ó­já­nak (FUEN) elnö­ke (b) és Csá­ky Cson­gor, a Rákó­czi Szö­vet­ség főtit­ká­ra hoz­za az ősho­nos kisebb­sé­gek­nek euró­pai szin­tű védel­met szor­gal­ma­zó euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés, a Mino­rity Safe­Pack Magyar­or­szá­gon össze­gyűj­tött alá­írá­sa­it tar­tal­ma­zó dobo­zo­kat a Nem­ze­ti Válasz­tá­si Iro­dá­ba Buda­pes­ten 2018. ápri­lis 20-án
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Fog­hí­jas az uni­ós szerződés

A Mino­rity Safe­Pack koor­di­nált alá­írás­gyűj­té­se 2017 ápri­li­sá­ban indult, és a ren­del­ke­zés­re álló egy év alatt tizen­egy uni­ós tag­ál­lam­ban több mint 1,1 mil­lió támo­ga­tói nyi­lat­ko­za­tot szer­zett. Az Euró­pai Bizott­ság a folya­mat követ­ke­ző lép­cső­fo­ka­ként már tavaly feb­ru­ár­ban fogad­ta a kez­de­mé­nye­ző­ket, akik ismer­tet­ték az euró­pai kisebb­sé­ge­ket érin­tő prob­lé­má­kat és az azok orvos­lá­sát cél­zó jog­al­ko­tá­si terveket.

Az ügy bizott­ság­be­li fele­lő­se Věra Jou­ro­vá alel­nök, aki­nek veze­té­sé­vel jövő janu­ár­ban szü­le­tik majd hiva­ta­los dön­tés róla, hogy Brüsszel jog­sza­bály­ba foglalja‑e az ősho­nos kisebb­sé­gek védelmét.

A Lissza­bo­ni Szer­ző­dés egyéb­ként alap­ér­ték­ként beszél az unió terü­le­tén élő kisebb­sé­gek­ről, ám pon­to­san nem ren­del­ke­zik azok joga­i­ról. Min­den nyol­ca­dik euró­pai uni­ós állam­pol­gár vala­mely kisebb­ség­hez tartozik.

Nav­ra­csics Tibor: Nagy a nyo­más a bizottságon

– A Mino­rity Safe­Pack az Euró­pai Unió tör­té­nel­mé­nek ötö­dik sike­res euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zé­se. A szer­ve­zők – kivált­kép­pen Kele­men Hunor RMDSZ-es szö­vet­sé­gi elnök és Vin­c­ze Loránt FUEN-elnök – mun­ká­já­nak köszön­he­tő­en egy fon­tos lépést tet­tünk a pol­gá­ri Euró­pa felé veze­tő hosszú úton. Amennyi­ben az elő­ter­jesz­tett kilenc jog­al­ko­tá­si javas­lat­ból álló cso­mag lénye­gi ele­me­it meg­tart­va az Euró­pai Bizott­ság uni­ós jogi aktus­ra irá­nyu­ló javas­la­to­kat ter­jeszt elő, az jelen­tő­sen növel­né a Kár­pát-meden­cei magyar közös­sé­gek­hez és a magyar­or­szá­gi nem­ze­ti­sé­gek­hez tar­to­zó pol­gá­rok joga­i­nak euró­pai uni­ós védel­mét – fogal­ma­zott lapunk­nak Nav­ra­csics Tibor, az EUst­rat inté­zet­ve­ze­tő­je és az euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zé­sek rend­sze­ré­nek nagykövete.

Volt uni­ós biz­to­sunk a Mino­rity Safe­Pack­ről szól­va hoz­zá­tet­te: habár az EU jel­igé­je az Egy­ség a sok­fé­le­ség­ben, a való­ság­ban még nagyon sokat kell ten­nie az unió intéz­mény­rend­sze­ré­nek ahhoz, hogy az ősho­nos nem­ze­ti­sé­gi közös­sé­gek­hez tar­to­zó pol­gá­rok sza­ba­don ápol­has­sák a kul­tú­rá­ju­kat és ered­mé­nye­sen tovább­örö­kít­hes­sék a nyelvüket.

– Fon­tos kiemel­ni, hogy ezi­dá­ig koráb­ban sike­res négy euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés közül az Euró­pai Bizott­ság ellen­ál­lá­sa miatt egyik sem zárult jog­al­ko­tá­si javas­la­tok elő­ter­jesz­té­sé­vel. Ezért is nagy most a nyo­más az Euró­pai Bizott­ság alel­nö­kén, Věra Jou­ro­ván, aki az euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zé­sek rend­sze­ré­ért felel, hogy bizo­nyít­sa: előd­jé­vel, Frans Tim­mer­mans­sal és Jean-Cla­ude Jun­c­ker egy­ko­ri bizott­sá­gi elnök­kel szem­ben az Ursu­la von der Leyen vezet­te Euró­pai Bizott­ság már való­ban hall­gat a pol­gá­rok szavára

– húz­ta alá a jelen­le­gi kor­mány­biz­tos, aki sze­rint a Mino­rity Safe­Pack lénye­gé­ben már­is új feje­ze­tet nyi­tott az euró­pai integ­rá­ció történetében.

For­rás: Magyar Nemzet