Több száz múmi­át és egy isme­ret­len pira­mist talál­tak Egyiptomban

Az elmúlt két évben pedig ren­ge­teg fon­tos lelet találtak

Szak­ka­ra egy egyip­to­mi falu, amely Gíza tar­to­mány­ban, Kai­ró­tól 30 km-re fek­szik. Itt talál­ha­tó az óko­ri Egyip­tom egyik fővá­ro­sá­nak, Memp­hisz­nek a 7 km hosszú nek­ro­po­li­sza, a hely ezért régé­sze­ti szem­pont­ból kiemel­ten fon­tos. Az elmúlt két évben pedig ren­ge­teg fon­tos lelet talál­tak itt, olyas­mit is, ami átír­hat­ja az isme­re­te­in­ket az óko­ri Egyip­tom tör­té­nel­mé­ről –  szá­mol be róla a Live Science.

Fotó: Nor­th­Fo­to

Ebben az idő­ben nem csak a Tutan­ha­mon fáraó kor­sza­ká­ból (Kr. e. 1333 és Kr. e. 1323 között) szár­ma­zó érté­kes kopor­só­kat és múmi­á­kat fedez­tek fel – a fáraó leg­kö­ze­leb­bi hiva­tal­no­ka­i­nak marad­vá­nya­it, de átvizs­gál­tak egy köze­li pira­mist is. Ez utób­bit II. Teti, a VI. dinasz­tia ala­pí­tó kirá­lyá­nak emelték.

„Szak­ka­rá­ban a leg­több korább­ról már ismert temet­ke­zés vagy az Óbi­ro­da­lom vagy a Hel­le­nisz­ti­kus kor peri­ó­du­sá­ból szár­ma­zik.” A szak­em­be­rek most viszont 22 egy­más­sal össze­köt­te­tés­ben álló jára­tot talál­tak 9 – 18 méte­res mély­ség­ben, és ezek­ben mind az Újbi­ro­da­lom peri­ó­du­sá­ban (tehát pél­dá­ul Tutan­ha­mon fáraó ural­ko­dá­sa ide­jén) temet­kez­tek. Mivel eddig nem volt ismert, hogy szo­kás­ban lett vol­na ebben az idő­szak­ban ide temet­kez­ni, így sike­rült most való­ban vala­mi igen egye­di­re bukkanni.

Ráadá­sul a lele­tek bősé­ge­sek: talál­tak egy hatal­mas mész­kő szar­ko­fá­got, de emel­lett 300 rend­kí­vül gaz­da­gon díszí­tett kopor­sót is. A kopor­sók­ra egye­di arco­kat farag­tak – mind­egyik tel­je­sen ere­de­ti, nem hason­lí­ta­nak egy­más­ra, és ezek­be nőket is, fér­fi­a­kat is elte­met­tek. A kopor­só­kat az egyip­to­mi Halot­tak köny­vé­ből vett jele­ne­tek­kel díszí­tet­ték, és min­den kopor­són sze­re­pel az elhunyt neve is. Az egyik kopor­só­ból egy női arcot ábrá­zo­ló, tömör arany­maszk is elő­ke­rült. A kopor­sók­ból rend­kí­vül jó álla­pot­ban fenn­ma­radt múmi­ák kerül­tek elő, ami arra utal, hogy a mumi­fi­ká­ció az Újbi­ro­da­lom peri­ó­du­sá­ban érte el a csú­csát. A hely­szí­nen ezek mel­lett több érté­kes lelet­re is ráakad­tak, tár­sas­já­té­kok­ra, fegy­ve­rek­re, vala­mint egyéb hasz­ná­la­ti esz­kö­zök­re és kegy­tár­gyak­ra vegyesen.

A leg­ér­de­ke­sebb még­is talán az a pira­mis, ame­lyet egy eddig isme­ret­len király­nő­nek emel­tek – azt már sike­rült kide­rí­te­ni, hogy az ural­ko­dót Neith-nek hív­ták, és nem sze­re­pel az eddi­gi tör­té­nel­mi fel­jegy­zé­sek­ben. Ez a szak­em­ber sze­rint azt jelen­ti, hogy szó sze­rint újra kell írni az óko­ri Egyip­tom vonat­ko­zó tör­té­nel­mét, és fel kell tün­tet­ni egy új ural­ko­dó­nőt is.

A lele­tek egy részét egyéb­ként a jövő­re meg­nyí­ló, gízai Grand Egyp­ti­an Mus­e­um-ban ter­ve­zik kiállítani.

For­rás: magyar​hir​lap​.hu