Hírek Magyarországi hírek Tizen­öt éve tör­tént a 2006-os rendőrterror

Tizen­öt éve tör­tént a 2006-os rendőrterror

Tizen­öt éve, 2006. októ­ber 23-án tömeg­osz­la­tó rend­őrök az 1956-os for­ra­da­lom és sza­bad­ság­harc ötve­ne­dik évfor­du­ló­ján több száz ünnep­lő civilt, járó­ke­lőt támad­tak meg, ver­tek agy­ba-főbe, majd vet­tek őri­zet­be, illet­ve – hamis val­lo­má­sa­ik­nak és jelen­té­se­ik­nek köszön­he­tő­en – rak­tak futó­sza­la­gon, indo­ko­lat­la­nul letar­tóz­ta­tás­ba. A 2006-os rend­őr­ter­ror miatt sen­ki­nek nem kel­lett felel­nie, pedig a 2006-os tör­vény­sér­té­sek hát­te­rét vizs­gá­ló Bal­sai-jelen­tés, illet­ve a bizott­ság mun­ká­já­ban dön­tő sze­re­pet vál­la­ló Völ­gye­si Mik­lós sze­rint is meg­ke­rül­he­tet­len lett vol­na Gyur­csány Ferenc fele­lős­ség­re vonása.

Fotó: MTI

Tizen­öt éve, hogy az 1956-os for­ra­da­lom kitö­ré­sé­nek ötve­ne­dik évfor­du­ló­ján a fővá­ro­si Asto­ri­á­nál a Fidesz ünne­pi tömeg­gyű­lést szer­ve­zett. A meg­em­lé­ke­zés végez­té­vel, az onnan haza­fe­lé igyek­vő békés civi­lek­re a rend­őr­ség lovas­ro­ha­ma rászo­rí­tot­ta az őszö­di beszéd miatt Gyur­csány Ferenc minisz­ter­el­nök távo­zá­sát immár szep­tem­ber 17‑e óta hiá­ba köve­te­lő tün­te­tő­ket, a pedig rend­őr­ség az egy­be­pré­selt töme­get egy­ként kezel­ve kez­dett az osz­la­tá­suk­ba. Ahogy arról több évfor­du­lós cik­künk­ben is beszá­mol­tunk, arány­ta­lan mér­ték­ben, szük­ség­te­le­nül és tör­vény­sér­tő­en alkal­maz­tak erő­sza­kot a rend­őrök. A meg­fé­lem­lí­tő akci­ó­nak 167 sérült­je volt (köz­tük 17 rend­őr és 5 kül­föl­di), 33-an szo­rul­tak kór­há­zi keze­lés­re. Gumi­lö­ve­dé­kek miatt fél sze­mé­re meg­va­kult a tün­te­té­sek két részt­ve­vő­je is. Hiá­ba éltek több szá­zan is panasszal bán­tal­ma­zá­suk miatt az ügyész­sé­gen, mivel a sisak­ban, maszk­ban, azo­no­sí­tó­szám nél­kül osz­la­tó rend­őrök több­sé­gét nem lehe­tett azo­no­sí­ta­ni, csu­pán hatuk ellen emel­tek vádat 2007 áprilisáig.

ORBÁN: A RENDŐRSÉG POLITIKAI UTASÍTÁSRA HAJTOTT VÉGRE SAJÁT POLGÁRAIVAL SZEMBEN BRUTÁLIS RENDŐRI AKCIÓKAT

Vál­to­zás a 2006-os ügyek­ben a 2010-es kor­mány­vál­tás után tör­tént, ami­kor maga Orbán Vik­tor minisz­ter­el­nök tett ígé­re­tet arra, hogy kivizs­gál­ják a tör­tén­te­ket. A minisz­ter­el­nök egyéb­ként még ellen­zé­ki vezér­ként egy tele­ví­zi­ós inter­jú­ban is arról beszélt, hogy a rend­őr­ség 2006. októ­ber 23-án poli­ti­kai nyo­más­ra és uta­sí­tás­ra haj­tott vég­re saját pol­gá­ra­i­val szem­ben bru­tá­lis rend­őri akci­ó­kat. Az inter­jú­ban hang­sú­lyoz­ta, hogy isme­ri az akko­ri rend­őri veze­tő­ket és tud­ja, hogy ezek a rend­őrök poli­ti­kai báto­rí­tás, hát­or­szág nél­kül soha nem tet­tek vol­na olyat Magyar­or­szág pol­gá­ra­i­val szem­ben, mint amit tet­tek. Orbán Vik­tor kiemel­te még, hogy ami­kor szep­tem­ber­ben „a Magyar Tele­ví­zió épü­le­té­nél zaj­lot­tak azok a bru­tá­lis jele­ne­tek”, akkor maga Gyur­csány jelen­tet­te be, hogy ő egyéb­ként tele­fo­non végig kap­cso­lat­ban volt a rend­őr­ség­gel és uta­sí­tá­so­kat adott. Miért lett vol­na ez más­kép­pen októ­ber 23-án? – tet­te fel a kér­dést a magyar miniszterelnök.

Lovas­ro­ham. Fotó: Hor­váth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség a kor­mány­vál­tás után indí­tott a 2006-os őszi ese­mé­nyek miatt nyo­mo­zást, amely­nek ered­mé­nye­ként Bene Lász­ló volt orszá­gos főka­pi­tányt, Ger­gé­nyi Péter volt buda­pes­ti főka­pi­tányt, Dobo­zi Józse­fet, a Ren­dé­sze­ti és Biz­ton­sá­gi Szol­gá­lat (REBISZ) volt parancs­no­kát és Mit­tó Gábort, a Sza­bad­ság tér hely­szí­ni veze­tő­jét, vala­mint 14 tár­su­kat elöl­já­rói intéz­ke­dés elmu­lasz­tá­sá­val vádol­ták meg és kap­tak nevet­sé­ges bün­te­tést, a szem­ki­lö­ve­té­se­kért, a vipe­rá­kért, az azo­no­sí­tó­szám mel­lő­zé­sé­ért pedig nem is kel­lett felel­ni­ük. Az ügy­ben a bukott minisz­ter­el­nö­köt is meg­hall­gat­ták, saj­nos csak tanú­ként. Gyur­csány ártat­lan­nak nevez­te a 2006-os őszi ese­mé­nyek kap­csán meg­vá­dolt rend­őri veze­tő­ket, önma­ga sze­re­pét pedig ter­mé­sze­te­sen igye­ke­zett kisebbíteni.

A BALSAI-JELENTÉS

Több­ször beszá­mol­tunk arról is, hogy a főügyész­ség vád­já­val szem­ben sok­kal súlyo­sabb meg­ál­la­pí­tá­so­kat tett Bal­sai Ist­ván volt minisz­ter­el­nö­ki meg­bí­zott, aki sze­rint a rend­őri veze­tők nem szak­mai téve­dés­ből, hanem leg­fel­sőbb poli­ti­kai uta­sí­tás alap­ján cse­le­ked­tek 2006 őszén. Bal­sai jelen­té­se sze­rint szük­ség­sze­rű lett vol­na vizs­gál­ni Gyur­csány Ferenc poli­ti­kai és jogi fele­lős­sé­gét is. A jelen­le­gi alkot­mány­bí­ró által fém­jel­zett jelen­tés ugyan­is kiemel­te: Gyur­csány Ferenc­nél „fel­ve­tőd­he­tett a ter­ror­cse­lek­mény elkö­ve­té­sé­nek lehe­tő­sé­ge is”. Bal­sai magya­rá­za­tul hozzátette:

A tör­vé­nyi sza­bá­lyo­zás­ra figye­lem­mel a ter­ror­cse­lek­mény­nek nem csak a kül­föl­di saj­tó­hí­rek­ből és mozi­fil­mek­ből a köz­vé­le­mény által is ismer­tebb cse­lek­mény minő­sül­het, hanem hatá­lyos bün­te­tő­jo­gunk sze­rint a lakos­ság meg­fé­lem­lí­té­se is, amennyi­ben az erő­szak­kal párosul.

A volt minisz­ter­el­nö­ki meg­bí­zott szerint

ami 2006. októ­ber 23-án tör­tént Buda­pest bel­vá­ro­sá­ban, az alkal­mas volt a lakos­ság meg­fé­lem­lí­té­sé­re, ugyan­is nem­csak a köz­te­rü­le­te­ken jelen lévők, de a tévé­né­zők tuda­tá­ban is alap­pal kelet­kez­he­tett reá­lis félelemérzet.

A jelen­tés hang­sú­lyoz­ta: meg­ala­po­zot­tan fel­te­he­tő, hogy az októ­ber 23‑i tömeg­osz­la­tást veze­tő rend­őri vezetők

nem gon­dat­lan­ság­ból vagy egy­sze­rű szak­mai téve­dés­ből, hanem maga­tar­tá­suk követ­kez­mé­nye­it elő­re lát­va annak a tuda­tá­ban cse­le­ked­tek, hogy ezzel a békés állam­pol­gá­rok gyü­le­ke­zé­si jogát korlátozzák.

Bal­sai-jelen­tést az ország­gyű­lés alkot­mány­ügyi, embe­ri jogi, vala­mint ren­dé­sze­ti bizott­sá­ga is meg­tár­gyal­ta, a par­la­ment pedig 2012 már­ci­u­sá­ban 279 igen sza­va­zat­tal, 11 nem elle­né­ben, 3 tar­tóz­ko­dás mel­lett elfogadta.

A Bal­sai mun­ká­ját segí­tő Völ­gye­si Mik­lós nyu­gal­ma­zott leg­fel­sőbb bíró­sá­gi tanács­el­nök 2011 októ­be­ré­ben ter­ror­cse­lek­mény miatt fel­je­len­tést is tett Gyur­csány és a poli­ti­kai-rend­őri veze­tés ellen, azon­ban az ügyész­ség végül nem indí­tott nyo­mo­zást. A nyu­gal­ma­zott tanács­ve­ze­tő bíró koráb­ban por­tá­lunk­nak azt nyi­lat­koz­ta, hogy már 2007-ben is lépett Gyur­csány Ferenc ellen, de a Köz­pon­ti Nyo­mo­zó Főügyész­ség azt a bead­vá­nyát is vissza­dob­ta. Pedig sze­rin­te az ellen­zé­ki tün­te­tés szét­ve­ré­sét a rend­őri veze­tés poli­ti­kai hát­tér­tá­mo­ga­tás, uta­sí­tás nél­kül nem mer­te vol­na meg­lép­ni. A parancs kiadá­sá­ra pedig egye­dül Gyur­csány­nak volt lehe­tő­sé­ge – emel­te ki a nyu­gal­ma­zott bíró.

For­rás: pes​tis​ra​cok​.hu