Hírek Morzsák Tíz érde­kes­ség Erdélyről

Tíz érde­kes­ség Erdélyről

Az Erdély elne­ve­zés az erdő főnév és a régi magyar elü~elv~eli~elve, azaz a „vala­min túl fek­vő” össze­té­te­le, jelen­té­se tehát: erdőn túli rész; a latin Transyl­va­nia ennek a tükörfordítása. 

1.Románul Arde­al vagy Tran­sil­va­nia, egyik eset­ben sem nehéz meg­ta­lál­ni a szó ere­de­ti­jét.Néme­tül Sieben­bür­gen (vagy a helyi szász nyelv­já­rás­ban Siwe­ber­jen), mely nevet az erdé­lyi szá­szok hét leg­na­gyobb erő­dí­tett váro­sá­ról (Besz­ter­ce, Kolozs­vár, Nagy­sze­ben, Bras­só, Med­gyes, Szász­se­bes és Seges­vár) kapta.

2. A mai Erdély ten­ger­szint felet­ti leg­ala­cso­nyabb és leg­ma­ga­sabb pont­ja között majd­nem 2.500 méter a különb­ség. A Duna-men­ti Orso­va a Bán­ság­ban mind­össze 65 méter­rel van a ten­ger­szint felett, míg a Mol­do­ve­anu csúcs a Déli-Kár­pá­tok­ban 2.544 méter, ezzel egy­ben Romá­nia leg­ma­ga­sabb pont­ja is.

3. Erdély tel­jes egé­szé­ben a Duna víz­gyűj­tő terü­le­te, még­is egy kivé­te­lé­vel összes folyó­ja a Tiszá­ba tor­kol­lik. Az Olt az egyet­len kivé­tel, mely a Déli-Kár­pá­to­kat a Vörös­to­rony-szo­ros­nál áttör­ve, való­ban a Duná­ba folyik.

4. Erdély­ben nin­cse­nek nagy kiter­je­dé­sű ter­mé­sze­tes tavak. A három leg­is­mer­tebb ter­mé­sze­tes tó, a Szent Anna-tó (0,2 négy­zet­ki­lo­mé­ter), a Gyil­kos-tó (0,11 négy­zet­ki­lo­mé­ter) és a Med­ve-tó (0,04 négy­zet­ki­lo­mé­ter) együtt nagy­já­ból het­ven­szer fér­né­nek el a Velen­cei-tó vízfelületén.

5. A Szé­kely­föl­dön talál­ha­tó ún. hegy­kö­zi meden­cék, azaz Gyer­gyó, Csík és Három­szék az egész Kár­pát-meden­ce leg­hi­de­gebb terü­le­tei. Télen nem rit­ka a ‑30 fokos hideg, a Kovász­na megyei Bodza­for­du­lót nem vélet­le­nül hív­ják Kis-Szibériának.

6. Egész Euró­pá­ban a Kele­ti-Kár­pá­tok erdő­sé­ge­i­ben maradt fenn a leg­vál­to­za­to­sabb növény- és állat­vi­lág. Pél­dá­ul a bar­na med­ve vadon élő euró­pai állo­má­nyá­nak nagy­já­ból 40%-a is a Kár­pá­tok romá­ni­ai vonu­la­tá­nak lakója.

7. Dra­ku­la „aty­ja”, az ír szer­ző Bram Stoker, nem­hogy Erdély­ben nem járt soha, de a román feje­de­lem­sé­gek­ben, vagy Magyar­or­szá­gon sem. A figu­rát Vám­béry Ármin, magyar kelet­ku­ta­tó által elme­sélt tör­té­ne­tek alap­ján, kitar­tó könyv­tá­ri kuta­tó­mun­ká­val hoz­ta lét­re. A tör­té­nel­mi Dra­ku­la, Vlad Tepes, vagy apja után Vlad Dra­cul (feje­de­lem­ként III. Vlad) ugyan való­ban Seges­vá­ron szü­le­tett, hiszen apját a török­pár­ti bojá­rok elűz­ték Havas­al­föld­ről, de sosem volt Erdély feje­del­me. For­du­la­tos éle­te során Havas­al­föld ural­ko­dó­ja (és Mátyás király vazal­lu­sa) lett. Ahogy a Törcs­vá­ri-kas­tély (Bran) is magyar kirá­lyi vár volt, nem Dra­ku­la kastélya.

8. Erdély­ben a leg­na­gyobb lélek­szá­mú magyar lakos­ság Maros­vá­sár­he­lyen, Kolozs­vá­ron, Nagy­vá­ra­don, Sep­si­szent­györ­gyön, Szat­már­né­me­ti­ben, Szé­kely­ud­var­he­lyen és Csík­sze­re­dá­ban él. Per­sze a magyar lakos­ság rész­ará­nyát tekint­ve lénye­ge­sen elté­rő a sor­rend, hiszen míg Har­gi­ta megye 85%-a, Kovász­na megye 75%-a és Maros megye 40%-a magyar nem­ze­ti­sé­gű, ez az arány Kolozs megyé­ben már keve­sebb, mint 20%.

9. A mai Erdély ha önál­ló állam len­ne, nagyobb terü­let­tel ren­del­kez­ne, mint Por­tu­gá­lia, Cseh­or­szág, Hol­lan­dia, Bel­gi­um, Svájc, Íror­szág, vagy éppen Magyar­or­szág. A tör­té­nel­mi Erdély terü­le­te 57.000 négy­zet­ki­lo­mé­ter, a Par­ti­um­mal, a Bán­ság­gal és Mára­ma­ros­sal kiegé­szül­ve (álta­lá­ban ezt ért­jük ma Erdély alatt) 103.00 négyzetkilométe. 

10. A köz­tu­dat­tal ellen­tét­ben, Kolozs­vár sosem volt Erdély fővá­ro­sa. Ellen­ben Gyu­la­fe­hér­vár és rövid ide­ig Nagy­sze­ben igen.

Forrás:magyarorszagom.hu