Hírek Elszakított területi hirek Tév­hit, hogy a magyar gye­rek job­ban érvé­nye­sül, ha román osz­tály­ba jár

Tév­hit, hogy a magyar gye­rek job­ban érvé­nye­sül, ha román osz­tály­ba jár

Ahány meg­kér­de­zett, annyi féle véle­mény szü­le­tik arról, hogy miként befo­lyá­sol­ja a kisebb­sé­gi diá­kok tel­je­sít­mé­nyét az, ha szü­le­ik a több­ség nyel­vén okta­tó osz­tály­ba írat­ják őket. Egy dolog biz­tos: az anya­nyel­ven való tanu­lás­nak nem­csak iden­ti­tás­te­rem­tés­ben, hanem az isme­re­tek és össze­füg­gé­sek elsa­já­tí­tá­sá­ban is fon­tos sze­re­pe van. 

A leg­utób­bi PISA-fel­mé­rés során a kuta­tók azt is vizs­gál­ták, hogy miként befo­lyá­sol­ja a kisebb­sé­gi diá­kok tel­je­sít­mé­nyét az, ha szü­le­ik a több­ség nyel­vén okta­tó osz­tály­ba írat­ják őket. Nehéz szá­muk­ra leküz­de­ni a nyel­vi aka­dályt az ele­mi osz­tá­lyok­ban, és a tan­me­net sem teszi lehe­tő­vé, hogy segít­sé­get nyújt­son a peda­gó­gus szá­muk­ra a felzárkóztatásban. 

Szak­ma­be­li­ek egy­más között Az OECD (Gaz­da­sá­gi Együtt­mű­kö­dé­si és Fej­lesz­té­si Szer­ve­zet) egyik leg­na­gyobb hatá­sú nem­zet­kö­zi prog­ram­ja, a PISA néven ismert nem­zet­kö­zi tanu­lói tel­je­sít­mény­mé­rés leg­utób­bi, 2022-es ered­mé­nye­i­ből az is kide­rült, hogy akik kisebb­sé­gi­ként a több­sé­gi nyel­ven tanul­nak álta­lá­ban jóval az átlag alatt tel­je­sí­te­nek, mert a tan­me­net nem teszi lehe­tő­vé azt, hogy eze­ket a gye­re­ke­ket felzárkóztassák. 

Töb­bek között erről is beszél­ge­tett nem­rég Kiss Tamás szo­cio­ló­gus, Toró Tibor poli­to­ló­gus, Kal­lós Zol­tán okta­tá­si állam­tit­kár és Mol­nár Zsolt ombuds­man­he­lyet­tes, illet­ve Novák Csa­ba Zol­tán, a Nem­ze­ti Kisebb­ség­ku­ta­tó Inté­zet elnö­ke a PISA-fel­mé­rés romá­ni­ai magyar okta­tás­ra vonat­ko­zó ered­mé­nyei kapcsán. 

Kal­lós Zol­tán ebben az online köz­ve­tí­tett beszél­ge­tés­ben kifej­tet­te, sok­szor hal­lot­tuk, hogy a magyar gye­rek azért kell román isko­lá­ba jár­jon, mert akkor job­ban fog tud­ni érvé­nye­sül­ni – ez sok magyar közös­ség­ben elter­jedt tév­hit lett. 

„Az ered­mé­nyek azt támaszt­ják alá, hogy egy­ál­ta­lán nem így van. Ezek a gye­re­kek be van­nak dob­va a mély víz­be, azt fel­té­te­le­zik róluk – rossz indu­lat nél­kül amúgy – a taní­tók, hogy jól beszél­nek romá­nul, de a tan­me­net tar­tá­sa nem teszi lehe­tő­vé azt, hogy eze­ket a gye­re­ke­ket felzárkóztassák” 

– rész­le­tez­te az állam­tit­kár, aki maga is taní­tott olyan román tan­nyel­vű osz­tály­ban, ahol magyar diá­kok is voltak. 

Szá­muk­ra a for­dí­tás plusz idő­be telik, és nem tud­ják úgy kife­jez­ni magu­kat román nyel­ven, ahogy kel­le­ne. Volt, hogy meg­kér­dez­te egy diá­kom, hogy elmond­hat­ja magya­rul a választ?

Egy­ér­tel­mű, hogy nem ott van a helye ennek a diák­nak, mert ha anya­nyel­vén tud­ná kife­jez­ni magát, sok­kal job­ban teljesítene” 

– tet­te hoz­zá Kal­lós Zoltán. 

Gyö­ke­rek nél­kül sosem fog­juk tud­ni, hogy hol a helyünk a világ­ban Sza­kács Judith maros­vá­sár­he­lyi taní­tó­nő meg­ke­re­sé­sünk­re kifejtette:

Nagyon fon­tos az, hogy a magyar gye­rek magyar osz­tály­ba jár­jon, hiszen később már nem tud­ja bepó­tol­ni az írás- és olva­sá­si kész­sé­ge­ket. Ha az anya­nyel­ven gon­dol­ko­dó gye­rek anya­nyel­vén tanul az isko­lá­ban, fej­lesz­ti a szó­kin­csét mesék, ver­sek, szö­ve­gek által, akkor utá­na min­den más nyel­vet hama­rabb elsajátít 

– tet­te hoz­zá a tanítónő. 

Albert-Buzá­si Mar­git maros­vá­sár­he­lyi magyar­ta­nár­nak is első­sor­ban az jut eszé­be az anya­nyel­ven való tanu­lás­ról, hogy iden­ti­tás­te­rem­tő és ‑meg­őr­ző sze­re­pe van ennek.

„Ez is szer­ves része a gyö­ke­re­ink meg­te­rem­té­sé­nek. Már­pe­dig gyö­ke­rek nél­kül sosem fog­juk tud­ni, hogy hol a helyünk a világ­ban, hon­ta­la­nok leszünk. Elmond­hat­juk azt is, hogy egy ilyen egye­dül­ál­ló és gaz­dag nyel­vet nem sza­bad cser­ben hagy­ni, büsz­kék kell legyünk arra, hogy mi ezt beszél­jük, ez az anyanyelvünk” 

– osz­tot­ta meg véle­mé­nyét a magyartanár. 

Mint hoz­zá­tett, be kell lát­ni azon­ban, hogy ez sok embert egy­ál­ta­lán nem fog meg­hat­ni, mert a töme­ge­ket első­sor­ban az érvé­nye­sü­lés, a szám­sze­rű­sít­he­tő tények érdeklik. 

A szo­cio­ló­gi­ai és nyel­vé­sze­ti kuta­tá­sok azon­ban azt mutat­ják, hogy azok a diá­kok, akik tanul­má­nya­i­kat azaz anya­nyel­vü­kön vég­zik, sok­kal sike­re­seb­ben sajá­tít­ják el az isme­re­te­ket, job­ban (és hama­rabb) meg­lát­ják az össze­füg­gé­se­ket, egy­szó­val nagyobb az esé­lyük arra, hogy sike­re­sebb fel­nőt­tek­ké váljanak” 

– muta­tott rá Albert-Buzá­si Margit. 

Azok­ban a közös­sé­gek­ben, ahol már óvo­dás kor­tól román tago­zat­ra járat­ják gye­re­ke­i­ket a szü­lők, mert nincs a tele­pü­lé­sen magyar tago­zat – ilyen pél­dá­ul Nyá­rád­tő –, a magyar gye­re­kek ötö­dik osz­tály­ra már jól beszél­nek romá­nul – mesél­te Tövi­si Melin­da mate­ma­ti­ka sza­kos tanár, a Nyá­rád­tői Álta­lá­nos Isko­la pedagógusa. 

A tan­in­té­zet­ben nin­cse­nek magyar osz­tá­lyok, a leg­kö­ze­leb­bi magyar tago­zat óvo­dai és álta­lá­nos isko­lai szin­ten is Maros­ke­reszt­úron van, aho­vá ingye­ne­sen szál­lít­ják isko­la­busszal a gye­re­ke­ket, tehát van meg­ol­dás a magyar anya­nyel­vű okta­tás­ra. Csak azok marad­nak a nyá­rád­tői isko­la román tago­za­tán, akik román nyel­ven akar­nak tanul­ni, ők viszont sok­szor annyi­ra elsa­já­tít­ják a román nyel­vet a tel­je­sen román közös­ség­ben, hogy néha a magyar diá­kok egy­más­sal is romá­nul beszél­nek – osz­tot­ta meg velünk tapasz­ta­la­ta­it a tanár­nő, aki maga is meg­le­pő­dött a jelenségen. 

Gye­rek­től függ az, hogy miként zár­kó­zik fel kilen­ce­dik után a magyar diák a román osz­tály­tár­sak szint­jé­re – fej­tet­te ki Cră­ci­un Melin­da, aki román nyel­vet és iro­dal­mat tanít a Maros­vá­sár­he­lyi Mező­gaz­da­sá­gi Szakiskolában. 

Itt csak román osz­tá­lyok van­nak, de min­den osz­tály­ban van­nak magyar anya­nyel­vű diá­kok is. Mint elmond­ta, a leg­töb­ben magyar osz­tály­ba jár­tak álta­lá­nos isko­lá­ban, de közép­is­ko­lá­ba irat­ko­zás­kor még­is áttér­tek a román tagozatra.

Az okok között sze­re­pel az, hogy mező­gaz­da­sá­gi isko­la lévén csak itt nyúj­ta­nak szak­ok­ta­tást ezen a terü­le­ten, és van olyan vidé­ki diák, aki­nek a csa­lád­já­nak farm­ja van, ezért sze­ret­nék a gye­re­ket mező­gaz­da­sá­gi szak­ok­ta­tás­ban részesíteni. 

Van­nak, akik­nek nem sike­rült olyan magyar osz­tály­ba bejut­ni, aho­vá sze­ret­tek vol­na, ezért dön­töt­tek a mező­gaz­da­sá­gi isko­la mel­lett, és van­nak olyan tanu­lók is, akik­nek a szü­lei gon­dol­ták úgy, hogy könnyebb lesz a román tagozaton.

Hogy való­ban könnyebb‑e itt egy magyar diák­nak, az attól is függ, hogy pél­dá­ul van‑e még magyar diák az osz­tály­ban. Ha van, akkor keve­sebb az esé­lye, hogy a több­ség­gel barát­koz­zon, beszél­ges­sen, így nincs arra kény­sze­rül­ve, hogy romá­nul beszéljen

– mesél­te a szak­ta­nár, hozzátéve, 

nem­rég kér­te meg az egyik magyar diák­lányt, hogy üljön el a magyar barát­nő­je mel­lől, így kény­te­len romá­nul is beszélni.

„Van olyan magyar diák, aki kilen­ce­dik­ben nem beszélt romá­nul, de tizen­ket­te­dik­re úgy fel­tor­náz­ta magát, hogy az elsők között vég­zett, a hang­sú­lyán sem lehe­tett érez­ni, hogy magyar anya­nyel­vű, ami­kor romá­nul meg­szó­lalt. De olyan is akadt, hogy nem tudott fel­zár­kóz­ni a román tár­sai mel­lé, főleg mert vol­tak még magyar anya­nyel­vű tanu­lók az osztályban” 

– össze­gez­te meg­ke­re­sé­sünk­re Cră­ci­un Melinda. 

For­rás: sze​kely​hon​.ro