Tel­je­sí­tet­te kül­de­té­sét a Műegye­tem zsebműholdja

Véget ért a műegye­te­mi fej­lesz­té­sű zseb­mű­hold Föld körü­li pályán vég­zett misszi­ó­ja: a SMOG‑P a sűrűbb lég­kör­be érkez­ve szep­tem­ber 28-án meg­sem­mi­sült – közöl­te a Buda­pes­ti Műsza­ki és Gaz­da­ság­tu­do­má­nyi Egye­tem (BME). 

„A világ­szen­zá­ci­ó­nak szá­mí­tó, csak­nem 10 hóna­pos űrbé­li útja után a világ első műkö­dő 1‑PocketQube (1PQ) (5‑ször 5‑ször 5 cen­ti­mé­ter) mére­tű műhold­ja elégett” – olvas­ha­tó a BME ked­di közleményében.

 A SMOG‑P ter­ve­zett élet­tar­ta­ma 3 hónap volt, de még 8 hónap­pal az indí­tás után is tel­jes kapa­ci­tás­sal üze­melt. A rend­sze­rek és a tar­ta­lék­egy­sé­gek jól funk­ci­o­nál­tak, áram­kö­ri meg­hi­bá­so­dást nem tapasz­tal­tak a fej­lesz­tők – írják.

Magyar­or­szág máso­dik műhold­ját 2019. decem­ber 6‑án állí­tot­ták pályá­ra és meg­sem­mi­sü­lé­sé­ig folya­ma­to­san küld­te a méré­si ered­mé­nye­ket. A SMOG‑P műkö­dő űresz­köz­ként fejez­te be kül­de­té­sét, amely­nek során a föld­fel­szí­ni digi­tá­lis műsor­szó­ró adók űrbe – feles­le­ge­sen – kiju­tó jele­it, azaz az elekt­ro­mág­ne­ses szennye­zett­sé­get mér­te. Ennek ered­mé­nye a Föld tel­jes fel­szí­né­ről alko­tott elektroszmogtérkép.

Élet­út­ja során a SMOG‑P jele­it több mint 100 rádió­ama­tőr vet­te szin­te min­den kon­ti­nens­ről. A köz­le­mény sze­rint töb­bek közt nekik is köszön­he­tő az az adat­mennyi­ség, ame­lyet képe­sek vol­tak a fej­lesz­tők begyűj­te­ni. Összes­sé­gé­ben több mint 238 ezer külön­bö­ző cso­ma­got küld­tek be a vevő­ál­lo­má­sok a zsebműholdról.

A beszá­mo­ló sze­rint a SMOG‑P pályá­já­nak magas­sá­ga az utol­só hetek­ben drasz­ti­ku­san csök­kent, ami a részecs­ke­sű­rű­ség expo­nen­ci­á­lis növe­ke­dé­sé­vel magya­ráz­ha­tó. Ennek ered­mé­nye­kép­pen hamar elér­te a kri­ti­kus 160 – 180 kilo­mé­te­res pálya­ma­gas­sá­got. Ezen a pon­ton már csak órák­ban volt mér­he­tő a műhold hát­ra­le­vő éle­te: 1 – 2 körön belül néhány pil­la­nat alatt elégett a részecs­kék­kel való ütközéskor.

A szin­tén műegye­te­mei fej­lesz­té­sű, de immá­ron 2‑PocketQube (5‑ször 5‑ször 10 cen­ti­mé­ter) mére­tű ATL‑1 is raj­ta volt a tavaly decem­ber­ben fel­bo­csá­tott Electron típu­sú raké­tán és a SMOG-P-hez hason­ló jövő­vel néz szem­be, azon­ban nagyobb mére­té­nek és töme­gé­nek köszön­he­tő­en néhány nap­pal később vár­ha­tó a vissza­té­ré­se – olvas­ha­tó a közleményben.

Az ATL‑1 műkö­dé­sét tekint­ve szin­tén sike­rek­kel büsz­kél­ked­het: az indu­lás óta meg­sza­kí­tás nél­kül, folya­ma­to­san kül­di a műsor­szó­ró adók tel­je­sít­mé­nyé­nek és a hőszi­ge­te­lő anya­gok­kal vég­zett méré­sek eredményét.

Magyar­or­szág har­ma­dik zseb­mű­hold­ját, a SMOG-1-et 2020 szep­tem­be­ré­ben a római szék­he­lyű G.A.U.S.S. kuta­tó­in­té­zet­ben adták át Magyar­or­szág római nagy­kö­vet­sé­gé­nek köz­re­mű­kö­dé­sé­vel az Olasz Űrügy­nök­ség (ASI) és a római La Sapi­en­za Egye­tem műsza­ki és űrku­ta­tá­si kará­nak társ­in­téz­mé­nyé­ben. Ott kerül majd be az Unisat‑7 nevű 32 kilo­gram­mos műhold egyik kido­bó szer­ke­ze­té­be, ahon­nan vár­ha­tó­an 2021 már­ci­u­sá­ban állít­ják pályá­ra – olvas­ha­tó a BME közleményében.

A SMOG‑P tel­jes egé­szé­ben a Buda­pes­ti Műsza­ki és Gaz­da­ság­tu­do­má­nyi Egye­te­men készült, okta­tók irá­nyí­tá­sá­val, egye­te­mi hall­ga­tók aktív rész­vé­te­lé­vel, a kép­zé­si rend­szer­be illeszt­ve, szpon­zo­rok támo­ga­tá­sá­val. A fej­lesz­tés a Vil­la­mos­mér­nö­ki és Infor­ma­ti­kai Karon (VIK) a Szé­les­sá­vú Hír­köz­lés és Vil­la­mos­ság­tan Tan­szék taná­ra­i­nak koor­di­ná­lá­sa mel­lett zaj­lott. A mun­ká­ban jelen­tős sze­re­pük volt a Gépész­mér­nö­ki Kar (GPK) diák­ja­i­nak, vala­mint kül­ső szak­ér­tők­nek is. A fel­bo­csá­tás költ­sé­gét a VIK, vala­mint a Kül­gaz­da­sá­gi és Kül­ügy­mi­nisz­té­ri­um (KKM) együt­te­sen biztosították.

Továb­bi képek, infor­má­ci­ók a BME hon­lap­ján olvashatók.

For­rás: Demokrata