Hírek Vélemények/Publicisztikák Szi­vár­vá­nyos inkvizíció

Szi­vár­vá­nyos inkvizíció


Gon­do­la­tok ter­ror­ról és való­di sza­bad­ság­ról- Föl­di-Kovács Andrea

Szem­ben a tudo­mánnyal – A gének kere­sé­se véget ért


Az LMBTQ-lob­bi­cso­por­tok által a 60-as évek óta ter­jesz­tett – a közel­múl­tig egyed­ural­ko­dó­nak szá­mí­tó – nézet, mely sze­rint „homo­sze­xu­á­lis­nak csak szü­let­ni lehet”, annak elle­né­re futott be irigy­lés­re mél­tó kar­ri­ert, hogy min­den tudo­má­nyos ala­pot nél­kü­löz. Jól­le­het az elmúlt évti­ze­dek­ben szá­mos kuta­tást foly­tat­tak az állí­tás alá­tá­masz­tá­sá­ra, ezek ered­mé­nye szin­te min­den eset­ben a fel­té­te­le­zés cáfo­la­ta­ként értelmezhető.

A leg­újabb transz­pa­rens kuta­tá­sok azon­ban, ame­lyek már az embe­ri geno­mot vizs­gál­ták, egy­ér­tel­mű­en bizo­nyít­ják, hogy a homo­sze­xu­a­li­tás nem gene­ti­ka­i­lag deter­mi­nált. Ilyen pél­dá­ul a Sci­en­ce folyó­irat­ban pub­li­kált első nagy, több mint 470 000 ember bevo­ná­sá­val lebo­nyo­lí­tott genom-szin­tű asszo­ci­á­ci­ós tanul­mány a sze­xu­á­lis ori­en­tá­ci­ó­ról (There’s no evi­den­ce that a sing­le ‘gay gene’ exists | Sci­en­ce News), mely­ben a kuta­tók nem talál­tak sem­mi­fé­le elté­rést az azo­nos és az ellen­té­tes nemű embe­rek­hez von­zó­dók között. Az elmúlt évek­ben foly­ta­tott ezirá­nyú vizs­gá­la­tok egy­be­hang­zó meg­ál­la­pí­tá­sai nem okoz­tak nagy meg­le­pe­tést a témá­ban jár­tas és elis­mert szak­em­be­rek szá­má­ra. Rész­ben ezen fej­le­mé­nyek hatá­sá­ra módo­sí­tot­ta pél­dá­ul állás­pont­ját az Ame­ri­kai Pszi­cho­ló­gi­ai Szö­vet­ség, vala­mint a Brit Kirá­lyi Sebész­kol­lé­gi­um az elmúlt öt-hét évben a homo­sze­xu­a­li­tás gene­ti­kai össze­te­vő­jé­vel kap­cso­lat­ban. A tudo­má­nyos állás­fog­la­lás konk­lú­zi­ó­ja ezút­tal min­den koráb­bi­nál vilá­go­sabb és egy­ér­tel­műbb: a gének kere­sé­se véget ért, nincs bizo­nyít­ha­tó erős örök­le­tes beha­tás tehát a sze­mély sze­xu­á­lis irá­nyult­sá­gát ille­tő­en. Itt len­ne az ide­je, hogy a szé­le­sebb nyil­vá­nos­ság, a köz­vé­le­mény is fel­zár­kóz­zon a tudo­mány­hoz. De leg­alább­is hatá­ro­zot­tan til­ta­koz­zon a külön­fé­le sze­xu­á­lis kisebb­sé­gek nevé­ben fel­lé­pő cso­por­tok ide­jét­múlt és tudo­mány­ta­lan véle­mény­dik­ta­tú­rá­já­val szem­ben.
 

Ajtó, ami csak egy irány­ba nyílik?

Ha tehát tud­juk – leg­alább­is az ellen­ke­ző­jét mind­ed­dig nem sike­rült bizo­nyí­ta­ni -, hogy a homo­sze­xu­a­li­tás nem gene­ti­ka­i­lag deter­mi­nált, – és egy fel­té­te­le­zett, ”meleg gén” helyett egyéb, kül­ső ténye­zők kom­bi­ná­ci­ó­já­ból ered -, akkor ele­ve elren­delt sem lehet min­den egyes eset­ben. Szá­mos ala­pos, világ­szer­te foly­ta­tott kuta­tás­ból kide­rül továb­bá, hogy a sze­xu­a­li­tás mind­két irány­ba vál­toz­hat. Sőt – bár erről keve­seb­bet hal­lunk mos­tan­ság - a hete­ro­sze­xu­á­lis irány­ba tör­té­nő vál­to­zás jóval gya­ko­ribb, mint azt gon­dol­nánk. A sze­xu­á­lis ori­en­tá­ció, illet­ve pre­fe­ren­ci­ák kép­lé­keny­sé­gét kon­zer­va­tív és
pro-LGBT-kuta­tá­sok egy­aránt bizo­nyít­ják. Ezen a téren Lisa Dia­mond sze­xu­ál­pszi­cho­ló­gi­ai mun­ká­ja szá­mot­te­vő, ő a „sze­xu­á­lis flu­i­di­tás“ nagy szak­ér­tő­je. Dia­mond hang­sú­lyoz­za azt is, hogy a hete­ro­sze­xu­á­lis irá­nyult­ság a leg­mar­kán­sabb és leg­sta­bi­labb és leg­gya­ko­ribb, a máso­dik nagy cso­port a bisze­xu­á­lis érze­lem­vi­lág, a leg­ki­sebb hal­maz a kizá­ró­lag homo­sze­xu­á­lis cso­port, fér­fi­ak­nál, nők­nél egy­aránt.
(https://​www​.ttbook​.org/​i​n​t​e​r​v​i​e​w​/​n​e​w​-​s​c​i​e​n​c​e​-​s​e​x​u​a​l​-​f​l​u​i​d​ity)

Paul Sul­lins neves szo­cio­ló­gus, kato­li­kus pap, mint­egy két­mil­lió ese­tet ele­mez­ve így illuszt­rál­ta a jelen­sé­get: „Ha meg­kér­de­zünk egy cso­port fér­fit 18 éves koruk­ban, majd ugyan­ezt a cso­por­tot 35 éves koruk­ban, azt fog­juk lát­ni, hogy azok, akik 18 éves koruk­ban csak fér­fi­ak­kal léte­sí­te­nek sze­xu­á­lis kap­cso­la­tot, 35 éves koruk­ra több mint felük azt fog­ja mon­da­ni, hogy házas, vagy csak nők­kel léte­sít sze­xu­á­lis kap­cso­la­tot, tehát a homo­sze­xu­á­li­sok ará­nya az élet­kor növe­ke­dé­sé­vel for­dí­tot­tan ará­nyo­san, folya­ma­to­san csökken”.

Dr. Sul­lins jog­gal teszi fel a kér­dést: „Hogy lehet gene­ti­ka­i­lag meg­ha­tá­ro­zott a homo­sze­xu­a­li­tás, ha egy idő után egy­sze­rű­en eltű­nik?”
 
Az elmúlt évek­ben a nyil­vá­nos­ság­ban meg­je­le­nő, pozi­tív töl­tet­tel átita­tott üze­ne­tek hal­la­tán akár azt is fel­té­te­lez­het­nénk, hogy a sok­szí­nű­sé­get, az elfo­ga­dás kul­tú­rá­ját és a sze­xu­á­lis ori­en­tá­ció sza­bad meg­vál­toz­ta­tá­sát pár­to­ló közös­sé­gek nyi­tot­tak az ellen­té­tes – hete­ro­sze­xu­á­lis iden­ti­tás – irá­nyá­ba tör­té­nő elmoz­du­lás elő­se­gí­té­sé­re is. A logi­kus és kézen­fek­vő követ­kez­te­té­sek­kel ellen­tét­ben azon­ban a meleg­jo­gi szer­ve­ze­tek és lob­bi­cso­por­tok jó ide­je nyil­ván­va­ló­vá tet­ték min­den­ki szá­má­ra, hogy

a lesz­bi­kus, meleg, bisze­xu­á­lis, transz­ne­mű és que­er közös­ség­be csak belép­ni lehet.

A len­gő­aj­tó tehát csak egy irány­ba nyí­lik, füg­get­le­nül az LMBTQ-közös­ség egyes tag­ja­i­nak egy­ér­tel­mű­en kinyil­vá­ní­tott „irány­vál­tá­si szán­dé­ká­tól” és a nem kívánt homo­sze­xu­á­lis von­za­lom­mal, vagy énide­gen kész­te­té­sek­kel élők együtt­mű­kö­dé­sé­vel lefoly­ta­tott terá­pi­ák sikerességétől.

Mind­ezek isme­re­té­ben mini­mum meg­le­pő, de sem­mi­kép­pen sem komo­lyan vehe­tő a sze­xu­á­lis kisebb­sé­ge­ket tömö­rí­tő lob­bi­cso­por­tok e témá­ban tanú­sí­tott álsá­gos maga­tar­tá­sa. Ami­kor ugyan­is az addig hete­ro­sze­xu­á­lis élet­vi­telt foly­ta­tó sze­mély­ről kide­rül, hogy ő a továb­bi­ak­ban vele azo­nos nemű­ek­kel kép­ze­li el az éle­tét, az ünnep­len­dő cse­le­ke­det, amit az LMBTQ-szer­ve­ze­tek min­den lehet­sé­ges módon támo­gat­ni igye­kez­nek. Ami­kor azon­ban egy addig meleg élet­mó­dot foly­ta­tó sze­mély arra jut, hogy meg­pró­bál­na hete­ro­sze­xu­á­lis for­má­ban élni, akkor olyan falak­ba ütkö­zik, ame­lye­ken – ezen szer­ve­ze­tek aka­ra­ta sze­rint – nincs átlépés.

Vajon milyen meg­fon­to­lás áll­hat a mögött, hogy hete­ró­ból homo­sze­xu­á­lis­sá (bisze­xu­á­lis­sá, pán­sze­xu­á­lis­sá, …stb.) vál­ni támo­ga­tan­dó, de for­dít­va üldözendő?

A kényel­met­len igaz­sá­gok kimondhatatlanok

Az embe­ri mél­tó­ság és a tisz­te­let a tár­sa­da­lom min­den tag­ját meg­il­le­ti, és ennek elide­ge­nít­he­tet­len része a hete­ro­sze­xu­á­lis és a nem kívánt homo­sze­xu­a­li­tás­ból a hete­ro­sze­xu­a­li­tás­hoz vissza­té­rő állam­pol­gá­rok sze­xu­á­lis ori­en­tá­ci­ó­já­nak, dön­té­sé­nek tisz­te­let­ben tar­tá­sa is.

Hogyan lehet­sé­ges akkor még­is, hogy világ­szer­te üldöz­te­tést szen­ved­nek el azok, akik nem az ural­ko­dó gen­der fel­fo­gást vall­ják, vagy akik nem a köte­le­ző­en elő­írt szi­vár­vá­nyos kánon sze­rint gon­dol­kod­nak, élnek, vagy dol­goz­nak?
 
Matt­hew Grech egyi­ke azok­nak a koráb­ban homo­sze­xu­á­lis­ként élő fia­tal fér­fi­ak­nak, akik tanú­sá­got tesz­nek a sze­xu­á­lis ori­en­tá­ci­ó­juk meg­vál­to­zá­sá­ról a nyil­vá­nos­ság­ban. Pon­to­sab­ban ten­né­nek, ugyan­is a mál­tai éne­kes inter­jú­it, nyi­lat­ko­za­ta­it – szin­te min­den meg­nyil­vá­nu­lá­sát – szisz­te­ma­ti­ku­san tün­te­tik el a külön­bö­ző vide­ó­meg­osz­tó csa­tor­nák­ról, közös­sé­gi média felü­le­tek­ről. Matt­hew ala­pí­tó­ja és egyik veze­tő­je az X‑OUT-LOUD nevű nem­zet­kö­zi szer­ve­zet­nek, mely­nek tag­jai támo­gat­ják és meg­szó­lal­tat­ják azo­kat, akik már nem tart­ják magu­kat meleg­nek, lesz­bi­kus­nak vagy transznak.

Matt­hew Grech ese­te nem egye­di, de az ő és mások elhall­gat­ta­tá­sá­ra tett kísér­le­tek rávi­lá­gí­ta­nak egy jóval kiter­jed­tebb és fenye­ge­tőbb jelen­ség­re. Arra, hogy veszély­ben van­nak az embe­ri jogok, amennyi­ben nem véd­jük meg azok­nak az ember­tár­sa­ink­nak a válasz­tás sza­bad­sá­gá­hoz fűző­dő alap­ve­tő jogát, akik sze­ret­né­nek kiutat talál­ni a nem kívánt homo­sze­xu­á­lis von­zal­muk­ból vagy énide­gen kész­te­té­se­ik­ből, illet­ve nem nyúj­tunk jogi védel­met azok­nak a szak­em­be­rek­nek, aki­ket a tudo­má­nyos közeg kivet magá­ból és elle­he­tet­le­nít, pusz­tán azért, mert nem enged­nek az LMBTQ-szer­ve­ze­tek nyo­má­sá­nak és tovább­ra is alkal­maz­zák a repa­ra­tív, rein­te­gra­tív terá­pi­á­kat.
 

Tudo­má­nyos gettók

Mert nem csak az ex-mele­ge­ket nem tűri meg a szi­vár­vá­nyos ink­vi­zí­ció, de tudo­má­nyos get­tó­ba zár­nak min­den olyan szak­em­bert is, aki a nem kívánt sze­xu­á­lis ori­en­tá­ci­ó­val élő embe­rek­nek szak­mai segít­sé­get nyúj­ta­na. Össze­han­golt nem­zet­kö­zi offen­zí­vá­juk­nak hála, szin­te kivé­tel nél­kül min­den nyu­gat-euró­pai ország­ban betil­tat­ták vagy elle­he­tet­le­ní­tet­ték a repa­ra­tív terápiákat.

Csak az elmúlt egy év lefor­gá­sa alatt 6 újabb ország­ban tilt­ja tör­vény a nem kívánt sze­xu­á­lis von­zó­dás terá­pi­ás vagy lel­ki­gon­do­zói keze­lé­sét: Chi­lé­ben, Indi­á­ban, Kana­dá­ban, Fran­cia­or­szág­ban, Új-Zél­an­don és május 11‑e óta Görög­or­szág­ban is. Kon­ver­zi­ós kísér­let­nek minő­sül min­den olyan orvo­si, pszi­cho­te­rá­pi­ás, tanács­adói, lel­ki­gon­do­zói, peda­gó­gi­ai, szo­ci­á­lis, okta­tá­si és val­lá­sos közeg­ben tör­té­nő inter­ak­ció, ami az érin­tett sze­mélyt, fia­talt támo­gat­ja érzel­mei és nemi önazo­nos­sá­ga átgondolásában.

A betil­tást köve­te­lő érdek­vé­del­mi cso­por­tok és az álta­luk domi­nált szak­mai és egy­há­zi fóru­mok érve­lé­se ellent­mon­dá­sos, tudo­má­nyo­san nem meg­ala­po­zott, és álta­lá­ban köszö­nő viszony­ban sincs a tény­le­ges, kor­sze­rű terá­pi­ás, szo­ci­ál­pe­da­gó­gi­ai vagy lel­ki­gon­do­zói gya­kor­lat­tal. Ellen­ben sok eset­ben rágal­ma­zó, min­den eset­ben sér­ti az érin­tett sze­mé­lyek, kli­en­sek önren­del­ke­zé­si joga­it és lel­ki­is­me­re­ti sza­bad­sá­gát, és súlyo­san kor­lá­toz­za a val­lás­sza­bad­sá­got.
 
A nap­nál is vilá­go­sabb, az LMBTQ-pro­pa­gan­da fel­há­bo­ro­dá­sát nem az vezér­li, hogy kife­jez­zék egyet nem érté­sü­ket, hanem kizá­ró­lag a pél­da­sta­tu­á­lás gon­do­la­ta. Tel­je­sen mel­lé­kes szá­muk­ra, hogy mi meg­fon­to­lan­dó vagy mi elve­ten­dő ellen­fe­le­ik érve­i­ből, totá­lis meg­sem­mi­sí­tés­re tör­nek, mert ennek van üze­net­ér­té­ke min­den­ki felé:

Soha, sem­mi­lyen mér­ték­ben sem kér­dő­je­lez­he­ted meg a lob­bi alap­ve­té­se­it.
A kényel­met­len igaz­sá­gok nem csak azért kimond­ha­tat­la­nok, mert egye­sek­nek fáj­nak, hanem éppen azért, mert iga­zak, hite­le­sek és meg­ala­po­zot­tak. Lelep­le­zik a hosszú évti­ze­dek alatt a köz­tu­dat­ban fel­épí­tett hazugságokat.

Ezért szük­sé­ges ezen ele­mek szá­má­ra, hogy a köz­élet min­den egyes szeg­le­tét „biz­ton­sá­gos zóná­vá” ala­kít­has­sák, nehogy érzé­sek kerül­je­nek veszély­be. Ha ehhez meg kell sem­mi­sí­te­ni a bio­ló­gi­a­i­lag adott nemün­ket, hát az sem nagy ár érte.

Magyar­or­szá­gon is veszély­be kerül­het a terá­pi­ás szabadság

Magyar­or­szá­gon a segí­tő és gyó­gyí­tó szak­má­kon belül is egy­re inkább kiéle­ző­dik a vita és a poli­ti­kai harc a pro-LGBT és a kon­zer­va­tív érték­ala­pú, a terá­pi­ás sza­bad­sá­got szor­gal­ma­zó körök között. Néhány közel­múlt­be­li ese­mény kife­je­zet­ten arra enged követ­kez­tet­ni, hogy a terá­pia-tila­lom Magyar­or­szág­ra való kiter­jesz­té­se sür­gős­sé­gi projekt.

Fon­tos figyel­mez­te­tő elő­jel volt, hogy a FCDO szpon­zo­rá­lá­sá­ban az
Ozanne Foun­da­ti­on tanul­mányt állí­tott össze a repa­ra­tív terá­pi­ák gya­kor­la­tá­ról Magyar­or­szá­gon.
 
Az össze­ál­lí­tást ez év már­ci­u­sá­ban napi­rend­jé­re tűz­te a brit Par­la­ment Alsó­há­za LGBT-jogok­kal fog­lal­ko­zó tag­jai „bará­ti tago­za­tá­nak” (APPG) ülé­se, Cris­pin Blunt kon­zer­va­tív par­la­men­ti kép­vi­se­lő elnöklésével.

Az ang­li­ai jelen­tést már hivat­ko­zá­si alap­ként hasz­nál­ták fel nem­ré­gi­ben a Buda­pest Pride kere­té­ben meg­ren­de­zett kerek­asz­tal beszél­ge­té­sen a Bálint Ház­ban, mely „A kon­ver­zi­ós terá­pia való­di arca“ címet viselte.

Szük­sé­ges kihang­sú­lyoz­ni a tényt, hogy eddig bár­mely ország­ban indult el a köve­te­lő­zés, siker­rel jár­tak, a terá­pi­ás sza­bad­ság kor­lá­to­zá­sá­ra irá­nyu­ló törek­vé­se­i­ket ugyan­is nem csak „meleg téma­ként”, sok­kal inkább súlyo­zott, szim­bo­li­kus poli­ti­kai ügy­ként keze­lik a lob­bi­cso­por­tok és az őket támo­ga­tó pár­tok és poli­ti­kai körök.

A minap a Momen­tum párt a Buda­pest Pride alkal­má­ból „Tilt­sák be az átne­ve­lő terá­pi­á­kat” címen petí­ci­ót indí­tott, amit a követ­ke­ző fel­szó­lí­tás­sal indokol:

„Bár a világ leg­több orszá­gá­ban a meleg­ség és transz­ne­mű­ség „gyó­gyí­tá­sát” ígé­rő ún. átne­ve­lő vagy repa­ra­tív terá­pi­ák egy­re inkább vissza­szo­ru­ló­ban van­nak, Magyar­or­szá­gon épp az elmúlt évek­ben pró­bál­ják azo­kat nép­sze­rű­sí­te­ni a köz­mé­dia és kor­mány­pár­ti poli­ti­ku­sok hat­ha­tós közreműködésével.”

Magyar­or­szág a terá­pi­ás sza­bad­ság szigete

A cél­zott és össze­han­golt táma­dás nem vélet­len.
 
Idén ötö­dik alka­lom­mal ad majd hely­színt Magyar­or­szág az Inter­na­ti­o­nal Fede­ra­ti­on for The­ra­pe­u­tic and Coun­sel­l­ing Cho­i­ce (IFTCC) éves kon­fe­ren­ci­á­já­nak. Az IFTCC eltö­kélt küz­del­met foly­tat a kuta­tá­si és terá­pi­ás sza­bad­sá­gért, azért, hogy legá­lis legyen segít­sé­get nyúj­ta­ni azok­nak az embe­rek­nek, akik a nem kívánt sze­xu­á­lis von­za­lom­mal vagy énide­gen kész­te­té­sek­kel élnek. Az ese­mé­nyen repa­ra­tív terá­pi­át vég­ző szak­em­be­rek oszt­ják meg tapasz­ta­la­ta­i­kat világ­szer­te. A köz­gyű­lést azért Magyar­or­szá­gon ren­de­zik, mert nyu­ga­ton egy ilyen ese­ményt elkép­zel­he­tet­len vol­na lebo­nyo­lí­ta­ni a til­ta­ko­zó akti­vis­ták miatt.

Az ese­ményt azon­ban itt­hon is évről évre titok­ban tart­ják meg, mert a szer­ve­zők attól fél­nek, hogy a homo­sze­xu­á­lis és gen­der­lob­bi, illet­ve az álta­luk kézi­ve­zé­relt orvos­szer­ve­ze­tek elle­he­tet­le­ní­tik majd a szak­mai konzultációt.

Nyu­gat-Euró­pá­ban ez a szak­te­rü­let mélyen átideo­lo­gi­zált­tá vált, így min­den olyan meg­győ­ző­dés, amely szem­ben áll az LGBT mainst­ream fel­fo­gás­sal, nem jut­hat érvény­re. A szak­em­be­rek hatal­mas nyo­más alatt dol­goz­nak, folya­ma­tos elle­he­tet­le­ní­tés mel­lett.
 
Mike David­son az IFTCC elnö­ke
 bátor kiál­lá­sa miatt szá­mos meg­pró­bál­ta­tás­nak volt kité­ve. Szám­lá­it meg­hac­kel­ték, bank­szám­lá­ját, Pay­Pal-szám­lá­ját ide­ig­le­ne­sen fel­füg­gesz­tet­ték. Bár ellen­sé­gei min­dent meg­tet­tek, hogy ille­ga­li­zál­ják őt magát és mun­ká­ját, eddig nem jár­tak sikerrel.

Az IFTCC-ben aktív szak­em­be­rek most közös nyi­lat­ko­zat­ban áll­nak ki az önren­del­ke­zés és terá­pia­sza­bad­ság mel­lett. A nyi­lat­ko­zat rövid, de egy rész­le­tes, aktu­á­lis és érvé­nyes for­rá­sok­kal és kuta­tá­si ered­mé­nyek­kel alá­tá­masz­tott,  angol és magyar állás­fog­la­lá­son alapszik.

A Védett Tár­sa­da­lom Ala­pít­vány magyar­or­szá­gi szék­he­lyű nem­zet­kö­zi szer­ve­zet­ként ez év máju­sá­ban csat­la­ko­zott a nyi­lat­ko­zat támogatóihoz.

For­rás: vdta​.hu