Szi­lágy­som­lyón ismét van turul­ma­da­ras emlékmű

A par­ti­umi Szi­lágy­som­lyón ere­de­ti vál­to­za­tá­ban állí­tot­ták fel újra az első világ­há­bo­rú­ban elesett hősök turul­ma­da­ras emlék­mű­vét ma.

Az első világ­há­bo­rú­ban elesett hősök emlék­mű­ve ere­de­ti­leg a kis­vá­ros köz­pont­já­ban, a romos Bátho­ry-vár terü­le­tén állt. A turul­ma­da­ras osz­lop olda­lá­ba a hábo­rú­ban elesett szi­lágy­som­lyói magyar és román hősök nevét vés­ték. A kom­mu­nis­ta dik­ta­tú­ra ide­jén előbb a turul­ma­da­rat, majd a hősök név­so­rát távo­lí­tot­ták el az emlék­mű­ről. A turul helyé­re orto­dox kereszt, a nevek helyé­re olyan táb­la került, amely a román nem­zet egye­sí­té­sé­ért, Romá­nia sza­bad­sá­gá­ért és füg­get­len­sé­gé­ért elesett hősök emlé­két idézte.

Az emlék­mű ere­de­ti for­má­já­ban való vissza­ál­lí­tá­sát Erdei János hely­bé­li tör­té­ne­lem- és föld­rajz­ta­nár, a 16-os Bátho­ry Ist­ván Cser­kész­csa­pat veze­tő­je kez­de­mé­nyez­te és való­sí­tot­ta meg. Az újra­ál­lí­tott emlék­mű a refor­má­tus temp­lom­kert­be került.

Erdei János az MTI-nek fel­idéz­te, hogy 2015. már­ci­us 15-én fogal­maz­ták meg az emlék­mű újra­ál­lí­tá­sá­nak cél­ját, és hét év mun­ká­ja árán való­sult meg a terv. Ez idő alatt sze­mé­lye­sen keres­te fel a szi­lágy­som­lyói magya­ro­kat ado­má­nyo­kat gyűj­te­ni. Mint elmond­ta, az emlék­mű köz­ada­ko­zás­ból épült újra, a vál­lal­ko­zó­vá lett egy­ko­ri tanít­vá­nyai segít­sé­gé­vel, akik ingyen biz­to­sí­tot­ták a mun­ka­gé­pe­ket, a szak­em­be­re­ket. Kiemel­te ugyan­ak­kor a buda­pes­ti Nem­zet­po­li­ti­kai Állam­tit­kár­ság és a Beth­len Gábor Alap három­mil­lió forin­tos támo­ga­tá­sát, és azt is, hogy a helyi poli­ti­kai veze­tők segí­tet­tek meg­sze­rez­ni az engedélyeket.

A mun­ká­la­tok során lebon­tot­ták a Bátho­ry-vár udva­rá­ban állt emlék­mű­vet, meg­szá­mo­zott épí­tő­ele­me­it res­ta­u­rál­ták, és újra­épí­tet­ték az új hely­szí­nen. A vasár­na­pi ava­tó­ün­nep­sé­gen elhang­zott: az első világ­há­bo­rú tra­gé­di­á­ja kitö­röl­he­tet­len folt a tör­té­ne­lem­ből, a világ­há­bo­rú utá­ni béke­kö­tés pedig máig vér­ző seb a magyar szí­vek­ben. „Az évek során terü­le­te­ket tép­tek ki, embe­ri kap­cso­la­to­kat sza­kí­tot­tak szét, utca­táb­lá­kat ver­tek le, emlék­mű­ve­ket távo­lí­tot­tak el, hamis pré­di­ká­to­rok néhol újra­ér­tel­mez­ték a tör­té­nel­met. De egy dol­got nem vehet­nek el tőlünk, ezek pedig az emlé­ke­ink. Biz­ta­tom önö­ket arra, hogy elő­de­ik elme­sélt emlé­ke­it őriz­zék és örö­kít­sék meg, mert ez is segít abban, hogy élet­ben tart­suk nem­ze­tün­ket” – mon­dot­ta Szi­lá­gyi Péter buda­pes­ti minisz­te­ri biz­tos, aki való­sá­gos cso­dá­nak nevez­te, hogy száz évvel a tri­a­no­ni dön­tés után is egy­sé­ges Kár­pát-meden­cé­ről lehet beszélni.

Szi­lágy­som­lyón és a hoz­zá tar­to­zó három falu­ban össze­sen 14 400 fő élt 2011-ben, a lakos­ság 23 szá­za­lé­ka val­lot­ta magát magyar­nak. Ez az arány az idei cen­zu­son vél­he­tő­en húsz per­cent alá esik.

For­rás: ehir​.ro