Szijjártó Péter is ott volt a történelmi békemegállapodáson
Történelmi jelentőségű békemegállapodást írt alá kedden a Fehér Házban az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Izrael
„Emlékszem rá, hogy néhány esztendővel ezelőtt még milyen sírás-rívás volt a nemzetközi mainstream liberális sajtóban azzal kapcsolatban, hogy Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolata messze volt az ideálistól. Szerencsére mára más a helyzet” – ezekkel a szavakkal kelt útra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Washingtonba, hogy részt vegyen az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Izrael békemegállapodásának aláírási ünnepségén. A Fehér Házban megrendezett ceremónián Donald Trump amerikai elnök alig több mint 700 embert látott vendégül, köztük az Európai Unióból külügyminiszteri szinten egyedüliként Szijjártó Pétert
Izrael létezésének 72 esztendeje alatt eddig mindössze két arab ország rendezte viszonyát a zsidó állammal. 1979-ben elsőként Egyiptom, majd negyed évszázaddal később Jordánia kötött békét, a megállapodásokat akkor Nobel-békedíjjal jutalmazták. Újabb 26 évnek kellett eltelnie, hogy előbb augusztus 13-án az Egyesült Arab Emírségek, majd alig 29 nappal később Bahrein is úgy döntsön, normalizálják viszonyukat Izraellel. A bejelentés után a magyar tárcavezető az elsők között egyeztetett az emírségek külügyminiszterével, Abdalláh bin Zajid Al Nahajan sejkkel, nem sokra rá pedig személyesen is Abu-Dzabiba látogatott.
– Ha béke és stabilitás van a Közel-Keleten, akkor jó esély van arra, hogy nem indulnak meg újabb migrációs hullámok Európa irányába
– idézte a távirati iroda Washingtonból Szijjártó Pétert, aki ismét támogatásáról biztosította az Egyesült Államok közel-keleti béketervét, elutasítva az Izraellel szemben gyakran alkalmazott kettős mércét. A külügyminiszter a látogatást néhány kétoldalú tárgyalásra is felhasználta, egyeztetett Robert O’Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval és Mark Meadowszal, Donald Trump elnök kabinetfőnökével. A nap folyamán még egyezményt írt alá a Virgin Galactic űripari vállalattal, valamint Jared Kushnerrel, Trump elnök vejével és tanácsadójával is tárgyalt
Történelmet írnak
– A megállapodás történelmi, mivel az első két valódi diplomáciai kapcsolatot alapozza meg Izrael és két arab állam között, nem pedig „hideg békéket”, és többnyire titkos biztonsági együttműködést, mint az Egyiptomra és Jordániára igaz.
Mivel azonban nem konkrétan háborús állapotot zár le a mostani megállapodás, nem gondolom, hogy Nobel-békedíjat ítélnének oda érte.
Hosszú távon nem is ez számít, hanem a stratégiai együttműködési hálózat, ami kirajzolódik Izrael és az öböl menti arab államok között – értékelte a Magyar Nemzet megkeresésére az esemény jelentőségét Csepregi Zsolt.
Az Antall József Tudásközpont nemzetközi igazgatóhelyettese rámutatott, ugyan egy több évtizedre visszatekintő természetes folyamatról van szó, Donald Trump szerepe mégsem lebecsülendő. – Minden előtte szolgáló amerikai elnök a közel-keleti stabilitás kérdésénél a „fa kemény részébe vágta a fejszéjét”, mint amilyen a békekötés a palesztinokkal vagy Szíriával. Az emírségek és Bahrein érdekeltek a normalizációban, Donald Trump, továbbá Jared Kushner és csapatuk ezt a kínálkozó lehetőséget látta meg – világította rá a siker kulcsára.
A szakember ugyanakkora arra nem számít, hogy a közeljövőben más arab és muszlim többségű ország is követné példájukat. – Omán, Szudán vagy Szaúd-Arábia jelenleg nem tehet ilyen bátor lépést különféle bel- és külpolitikai akadályok miatt. Ennek ellenére Abu-Dzabi és Manáma kapu lesz a többi arab állam számára is az izraeli technológia és gazdasági kapcsolatok felé, ami Kairó és Ammán sose tudott lenni – tette hozzá. És hogy miért éppen most? A szakember szerint a váltás oka egyrészt az, hogy a palesztinkérdés háttérbe szorult, Irán és Törökország regionális ambíciói sokkal akutabbak az arab államok számára. – Izrael pedig ezekhez az államokhoz képest kiváló partner, mivel sokat tud adni, viszont nincs hegemonisztikus potenciálja regionális szinten sem, ellentétben a két nagyhatalommal.
Nem szabad elfelejteni emellett, hogy számos közel-keleti ország számára a legrövidebb út Washingtonba Jeruzsálemen keresztül vezet
– magyarázta.
Magyar stratégia
A szakember úgy vélte, Szijjártó Péter meghívása a Fehér Házba alátámasztja az egyre sokrétűbb kapcsolatok sikerét az Egyesült Államokkal és Izraellel, amelyek nem elválaszthatók az amerikai – izraeli viszony stratégiai jelentősége miatt. – Magyarország a zsidó állammal kiépülő partnerségben érdekelt, főként a tudomány, technológia és gazdaság terén. Mivel alapvetően azt tartjuk szem előtt, miben működhetünk együtt, az Európai Unióban is azt képviseli a magyar külpolitika, hogy legyenek eltörölve az ezt akadályozó politikai természetű intézkedések, és ne szülessenek újabbak – vázolta fel a magyar Izrael-politika lényegét, hozzátéve, hogy ezt az izraeli és amerikai fél messzemenően értékeli. Arra is emlékeztetett viszont, hogy
Izrael támogatása nem jelent palesztinellenességet, továbbra is a kétállami megoldást szorgalmazzuk.
– A mostani normalizációs lépések kapcsán is látszódik, hogy a palesztin félnek kellene konstruktívan reagálnia a fejleményekre. Ebben Magyarország nem tud segítséget nyújtani, és nem fogja feláldozni az Izraellel való együttműködését ennek oltárán – magyarázta Csepregi Zsolt.
És hogy van‑e esély arra, hogy ezt a palesztinok is belátják? – Mostanra kiderült, hogy a palesztin stratégia kudarcot vallott, Izrael bojkottálása és kiszorítása a nemzetközi szervezetekből már az arab világban sem opció, legfeljebb néhány szélsőbaloldali nyugati körben. Várhatnak további éveket, amikorra Izrael olyan erős pozícióba kerül, hogy semmilyen beleszólásuk sem lesz a konfliktus lezárásába. Vagy megpróbálják minél előbb egy új stratégia mentén Abu-Dzabi és Manama segítségét is kérni – vázolta az előttük álló lehetőségeket. A szakértő borúlátóan hozzátette, hogy a palesztinok megosztottak, vezetőségük legitimációja csekély és egyre csökken, így ez a stratégiaváltás aligha valószínű.
Forrás: Magyar Nemzet / László Dávid