Hírek Amerikai hirek Szij­jár­tó Péter is ott volt a tör­té­nel­mi békemegállapodáson

Szij­jár­tó Péter is ott volt a tör­té­nel­mi békemegállapodáson

Tör­té­nel­mi jelen­tő­sé­gű béke­meg­ál­la­po­dást írt alá ked­den a Fehér Ház­ban az Egye­sült Arab Emír­sé­gek, Bah­re­in és Izrael

„Emlék­szem rá, hogy néhány esz­ten­dő­vel ezelőtt még milyen sírás-rívás volt a nem­zet­kö­zi mainst­ream libe­rá­lis saj­tó­ban azzal kap­cso­lat­ban, hogy Magyar­or­szág és az Egye­sült Álla­mok kap­cso­la­ta messze volt az ide­á­lis­tól. Sze­ren­csé­re mára más a hely­zet” – ezek­kel a sza­vak­kal kelt útra Szij­jár­tó Péter kül­gaz­da­sá­gi és kül­ügy­mi­nisz­ter Washing­ton­ba, hogy részt vegyen az Egye­sült Arab Emír­sé­gek, Bah­re­in és Izra­el béke­meg­ál­la­po­dá­sá­nak alá­írá­si ünnep­sé­gén. A Fehér Ház­ban meg­ren­de­zett cere­mó­ni­án Donald Trump ame­ri­kai elnök alig több mint 700 embert látott ven­dé­gül, köz­tük az Euró­pai Uni­ó­ból kül­ügy­mi­nisz­te­ri szin­ten egye­dü­li­ként Szij­jár­tó Pétert

Izra­el léte­zé­sé­nek 72 esz­ten­de­je alatt eddig mind­össze két arab ország ren­dez­te viszo­nyát a zsi­dó állam­mal. 1979-ben első­ként Egyip­tom, majd negyed évszá­zad­dal később Jor­dá­nia kötött békét, a meg­ál­la­po­dá­so­kat akkor Nobel-béke­díj­jal jutal­maz­ták. Újabb 26 évnek kel­lett eltel­nie, hogy előbb augusz­tus 13-án az Egye­sült Arab Emír­sé­gek, majd alig 29 nap­pal később Bah­re­in is úgy dönt­sön, nor­ma­li­zál­ják viszo­nyu­kat Izra­el­lel. A beje­len­tés után a magyar tár­ca­ve­ze­tő az elsők között egyez­te­tett az emír­sé­gek kül­ügy­mi­nisz­te­ré­vel, Abdal­láh bin Zaj­id Al Naha­jan sejk­kel, nem sok­ra rá pedig sze­mé­lye­sen is Abu-Dza­bi­ba láto­ga­tott.

– Ha béke és sta­bi­li­tás van a Közel-Kele­ten, akkor jó esély van arra, hogy nem indul­nak meg újabb mig­rá­ci­ós hul­lá­mok Euró­pa irányába

– idéz­te a táv­ira­ti iro­da Washing­ton­ból Szij­jár­tó Pétert, aki ismét támo­ga­tá­sá­ról biz­to­sí­tot­ta az Egye­sült Álla­mok közel-kele­ti béke­ter­vét, eluta­sít­va az Izra­el­lel szem­ben gyak­ran alkal­ma­zott ket­tős mér­cét. A kül­ügy­mi­nisz­ter a láto­ga­tást néhány két­ol­da­lú tár­gya­lás­ra is fel­hasz­nál­ta, egyez­te­tett Robert O’Brien ame­ri­kai nem­zet­biz­ton­sá­gi tanács­adó­val és Mark Mea­dow­szal, Donald Trump elnök kabi­net­fő­nö­ké­vel. A nap folya­mán még egyez­ményt írt alá a Vir­gin Galac­tic űripa­ri vál­la­lat­tal, vala­mint Jared Kush­ner­rel, Trump elnök vejé­vel és tanács­adó­já­val is tárgyalt

Tör­té­nel­met írnak

– A meg­ál­la­po­dás tör­té­nel­mi, mivel az első két való­di dip­lo­má­ci­ai kap­cso­la­tot ala­poz­za meg Izra­el és két arab állam között, nem pedig „hideg béké­ket”, és több­nyi­re tit­kos biz­ton­sá­gi együtt­mű­kö­dést, mint az Egyip­tom­ra és Jor­dá­ni­á­ra igaz.

Mivel azon­ban nem konk­ré­tan hábo­rús álla­po­tot zár le a mos­ta­ni meg­ál­la­po­dás, nem gon­do­lom, hogy Nobel-béke­dí­jat ítél­né­nek oda érte.

Hosszú távon nem is ez szá­mít, hanem a stra­té­gi­ai együtt­mű­kö­dé­si háló­zat, ami kiraj­zo­ló­dik Izra­el és az öböl men­ti arab álla­mok között – érté­kel­te a Magyar Nem­zet meg­ke­re­sé­sé­re az ese­mény jelen­tő­sé­gét Csep­re­gi Zsolt.

Az Antall József Tudás­köz­pont nem­zet­kö­zi igaz­ga­tó­he­lyet­te­se rámu­ta­tott, ugyan egy több évti­zed­re vissza­te­kin­tő ter­mé­sze­tes folya­mat­ról van szó, Donald Trump sze­re­pe még­sem lebe­csü­len­dő. – Min­den előt­te szol­gá­ló ame­ri­kai elnök a közel-kele­ti sta­bi­li­tás kér­dé­sé­nél a „fa kemény részé­be vág­ta a fej­szé­jét”, mint ami­lyen a béke­kö­tés a palesz­ti­nok­kal vagy Szí­ri­á­val. Az emír­sé­gek és Bah­re­in érde­kel­tek a nor­ma­li­zá­ci­ó­ban, Donald Trump, továb­bá Jared Kush­ner és csa­pa­tuk ezt a kínál­ko­zó lehe­tő­sé­get lát­ta meg – vilá­gí­tot­ta rá a siker kulcsára.

A szak­em­ber ugyan­ak­ko­ra arra nem szá­mít, hogy a közel­jö­vő­ben más arab és musz­lim több­sé­gű ország is követ­né pél­dá­ju­kat. – Omán, Szu­dán vagy Sza­úd-Ará­bia jelen­leg nem tehet ilyen bátor lépést külön­fé­le bel- és kül­po­li­ti­kai aka­dá­lyok miatt. Ennek elle­né­re Abu-Dza­bi és Maná­ma kapu lesz a töb­bi arab állam szá­má­ra is az izra­e­li tech­no­ló­gia és gaz­da­sá­gi kap­cso­la­tok felé, ami Kai­ró és Ammán sose tudott len­ni – tet­te hoz­zá. És hogy miért éppen most? A szak­em­ber sze­rint a vál­tás oka egy­részt az, hogy a palesz­tin­kér­dés hát­tér­be szo­rult, Irán és Török­or­szág regi­o­ná­lis ambí­ci­ói sok­kal aku­tab­bak az arab álla­mok szá­má­ra. – Izra­el pedig ezek­hez az álla­mok­hoz képest kivá­ló part­ner, mivel sokat tud adni, viszont nincs hege­mon­isz­ti­kus poten­ci­ál­ja regi­o­ná­lis szin­ten sem, ellen­tét­ben a két nagyhatalommal.

Nem sza­bad elfe­lej­te­ni emel­lett, hogy szá­mos közel-kele­ti ország szá­má­ra a leg­rö­vi­debb út Washing­ton­ba Jeru­zsá­le­men keresz­tül vezet

– magya­ráz­ta.

Magyar stra­té­gia

A szak­em­ber úgy vél­te, Szij­jár­tó Péter meg­hí­vá­sa a Fehér Ház­ba alá­tá­maszt­ja az egy­re sok­ré­tűbb kap­cso­la­tok sike­rét az Egye­sült Álla­mok­kal és Izra­el­lel, ame­lyek nem elvá­laszt­ha­tók az ame­ri­kai – izra­e­li viszony stra­té­gi­ai jelen­tő­sé­ge miatt. – Magyar­or­szág a zsi­dó állam­mal kiépü­lő part­ner­ség­ben érde­kelt, főként a tudo­mány, tech­no­ló­gia és gaz­da­ság terén. Mivel alap­ve­tő­en azt tart­juk szem előtt, miben működ­he­tünk együtt, az Euró­pai Uni­ó­ban is azt kép­vi­se­li a magyar kül­po­li­ti­ka, hogy legye­nek eltö­röl­ve az ezt aka­dá­lyo­zó poli­ti­kai ter­mé­sze­tű intéz­ke­dé­sek, és ne szü­les­se­nek újab­bak – vázol­ta fel a magyar Izra­el-poli­ti­ka lénye­gét, hoz­zá­té­ve, hogy ezt az izra­e­li és ame­ri­kai fél messze­me­nő­en érté­ke­li. Arra is emlé­kez­te­tett viszont, hogy

Izra­el támo­ga­tá­sa nem jelent palesz­tin­el­le­nes­sé­get, tovább­ra is a két­ál­la­mi meg­ol­dást szorgalmazzuk.

– A mos­ta­ni nor­ma­li­zá­ci­ós lépé­sek kap­csán is lát­szó­dik, hogy a palesz­tin fél­nek kel­le­ne konst­ruk­tí­van rea­gál­nia a fej­le­mé­nyek­re. Ebben Magyar­or­szág nem tud segít­sé­get nyúj­ta­ni, és nem fog­ja fel­ál­doz­ni az Izra­el­lel való együtt­mű­kö­dé­sét ennek oltá­rán – magya­ráz­ta Csep­re­gi Zsolt.

És hogy van‑e esély arra, hogy ezt a palesz­ti­nok is belát­ják? – Mos­tan­ra kide­rült, hogy a palesz­tin stra­té­gia kudar­cot val­lott, Izra­el boj­kot­tá­lá­sa és kiszo­rí­tá­sa a nem­zet­kö­zi szer­ve­ze­tek­ből már az arab világ­ban sem opció, leg­fel­jebb néhány szél­ső­bal­ol­da­li nyu­ga­ti kör­ben. Vár­hat­nak továb­bi éve­ket, ami­kor­ra Izra­el olyan erős pozí­ci­ó­ba kerül, hogy sem­mi­lyen bele­szó­lá­suk sem lesz a konf­lik­tus lezá­rá­sá­ba. Vagy meg­pró­bál­ják minél előbb egy új stra­té­gia men­tén Abu-Dza­bi és Mana­ma segít­sé­gét is kér­ni – vázol­ta az előt­tük álló lehe­tő­sé­ge­ket. A szak­ér­tő ború­lá­tó­an hoz­zá­tet­te, hogy a palesz­ti­nok meg­osz­tot­tak, veze­tő­sé­gük legi­ti­má­ci­ó­ja cse­kély és egy­re csök­ken, így ez a stra­té­gia­vál­tás alig­ha valószínű.

For­rás: Magyar Nem­zet / Lász­ló Dávid