Hírek Magyarországi hírek Szentesi Zöldi: Vegyük vissza a magyar Parthenónt a szívünkben

Szentesi Zöldi: Vegyük vissza a magyar Parthenónt a szívünkben

Megjelent Szentesi Zöldi László A mindenség visszaperlése című könyve

Szentesi Zöldi László pályafutását a Magyar Televízióban kezdte a Panoráma riportereként, de volt az MTVA külpolitikai szerkesztője, külpolitikai újságíróként dolgozott a Duna Televízióban, tudósítóként bejárta a világot, írt a Magyar Nemzetnek, majd a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese lett, jelenleg a Demokrata főmunkatársa. Egy időre feltűnt a Sajtóklub állandó tagjai között is, de elmondása szerint most eggyel hátrébb kíván lépni. Írói munkássága sem elhanyagolható: külpolitikai, történelmi, néprajzi témában jelentek meg kötetei, ugyanakkor írt gasztronómiai könyveket, sőt szépirodalmat is (a Hídavatás című krimit). Ezúttal legjobbnak, legmaradandóbbnak ítélt publicisztikáit, tárcanovelláit gyűjtötte össze egy kötetben.

A mindenség visszaperlése című könyv átfogó képet nyújt a negyedszázados munkásságról, és egyben az ötvenéves korát betöltött ember vallomása fél évszázad tapasztalatáról és tanulságairól: „Már nem leszek űrhajós, az út véget ért, de kevesebbet tudok, mint valaha” – hangzott az író őszinte vallomása Szersén Gyula Jászai Mari-díjas színművész tolmácsolásában a budapesti könyvbemutatón, ahol a szerzővel Kondor Katalin újságíró beszélgetett. Az idézet a Köszönet a magtárosnak című írásból származik, melynek filozófiai mélysége áthatja a könyv teljes anyagát, ahogyan Szentesi Zöldi László publicisztikáit általában.

A szerzővel Kondor Katalin beszélgetett (Fotó: Vermes Tibor)

A kötetben megjelenik a gyermekkor világa, a tanyán eltöltött korai évek emlékképei, a szülőváros, a szentesi léttel járó lokálpatrióta gondolkodás, valamint felelevenednek az újságírói pálya állomásai, a szocializmus visszásságai, mindez a Szentesi Zöldi Lászlóra jellemző intelligens humorral fűszerezve. De helyet kaptak a komolyabb hangvételű, nemzeti tárgyú történelmi esszék és irodalmi publicisztikák, ugyanakkor olvashatunk pár irodalmi igényű portrét és három novellát is. Természetesen nem maradhattak ki a modernkori válságelemeket boncolgató filozófiai jellegű írások sem.

A címadó gondolat a mindenség visszaperlése. De mikor is veszítettük el azt a bizonyos mindenséget? A szerző szerint legalább fél évezredet kell visszamennünk az időben, hogy a nyugati civilizáció válságának gyökereire rábukkanjunk és választ kapjunk a kérdésre. Szentesi Zöldi László gondolatmenete szerint Európa kifulladása valahol a keresztény felekezeti ellentéttel kezdődött, majd folytatódott a metafizika háttérbe szorulásával, az empirizmussal, a racionalizmussal, és egyértelműen a francia felvilágosodásban csúcsosodott ki, amikor a királyt kivégezték, Istent pedig letaszították a trónjáról.

A XIX. századi izmusok megjelenését, majd a két világháború által okozott pusztítást Európa már nem tudta kiheverni. „Ezért kár volt átlépni a tanya küszöbét” – vonja le a következtetést. A könyv üzenete tulajdonképpen egy fontos gondolatba sűríti az író életpályájának tapasztalatát, miszerint a mindenség visszaperlése el sem kezdődhet önmagunk helyzetének meghatározása nélkül. A delphoi jósda fölé sem véletlenül írták minden emberi bölcsesség summájaként, hogy „ismerd meg önmagad”. „Szeretném azt hinni, hogy egy válság végén vagyunk. Globálisan semmit nem tehetünk, a haza sorsán sem tudunk változtatni egyénileg. De egyet megtehetünk, hogy felépítjük önmagunkat, visszavesszük a magyar Parthenónt a szívünkben, és azokkal, akik hasonlóan gondolkodnak, közösséget képezve megpróbálunk helyt állni a saját életünkben” – összegzett a szerző,

aki saját bevallása szerint amióta nem az illúziók világát keresi, boldog ember, mert úgy érzi, hazaérkezett.

Forrás: MTI / Magyar Nemzet