Szé­kely és csán­gó szó­tá­rak­kal gaz­da­go­dott az Euró­pai Tör­té­ne­lem Háza

Kisebb­sé­gi nyel­vű szó­tá­ra­kat ado­má­nyo­zott a Nyel­vek Euró­pai Nap­ján a brüssze­li Euró­pai Tör­té­ne­lem Házá­nak az Euró­pai Par­la­ment Kisebb­sé­gi Inter­gro­up­ja és a FUEN – tájé­koz­tat Vin­c­ze Loránt EP-kép­vi­se­lő sajtóirodája. 

A szep­tem­ber 26-án átadott több mint hat­van kötet közt ott volt az RMDSZ által fel­aján­lott magyar-román és román-magyar kézi­szó­tár, a magyar-román gaz­da­sá­gi és köz­igaz­ga­tá­si szó­tár, Sán­tha Atti­la Büh­nagy szé­kely szó­tá­ra és a Pén­tek János szer­kesz­tet­te a mold­vai magyar táj­nyelv szó­tá­ra, a csán­gó­ma­gyar magya­rá­zó szó­tár is. 

A szó­tá­rak hidak a nyel­vek között, lehe­tő­vé teszik, hogy meg­ért­sük egy­mást, kul­tú­ránk kul­csai, és böl­csen hasz­nál­va hoz­zá­já­rul­hat­nak a békéhez”

– mond­ta el Vin­c­ze Loránt, az RMDSZ EP-kép­vi­se­lő­je, a FUEN elnö­ke az átadó ünnep­sé­gen, ame­lyen Oth­mar Karas, az Euró­pai Par­la­ment első alel­nö­ke, Bin­gen Zupi­ria, a baszk kor­mány kul­tu­rá­lis minisz­te­re, Fer­nand de Var­ennes, az ENSZ kisebb­ség­ügyi külön­meg­bí­zott­ja, az Inter­gro­up társ­el­nö­kei és a FUEN kép­vi­se­lői vet­tek részt. 

„A sok­szí­nű Euró­pá­ban a lakos­ság mint­egy 7 szá­za­lé­ka beszél kisebb­sé­gi vagy regi­o­ná­lis nyel­vet. Ezek a kisebb­sé­gi közös­sé­gek nagyon elté­rő körül­mé­nyek között élnek, anya­nyel­vük hasz­ná­la­tá­hoz való joguk rend­kí­vül vál­to­za­tos. Az Euró­pai Uni­ó­ban – az Együtt a sok­fé­le­ség­ben jegyé­ben – min­den nyelv­nek, min­den közös­ség­nek ott­hon kell érez­nie magát, kul­tú­rá­ját véde­ni és ápol­ni kell. Min­den­kép­pen töb­bet kell ten­nünk saját örök­sé­günk védel­mé­ért, a nyelv­vesz­tés meg­aka­dá­lyo­zá­sá­ért, a kisebb­sé­gi kul­tú­rák eltű­né­sé­nek meg­aka­dá­lyo­zá­sá­ért, mert azzal együtt Euró­pa egy részét veszí­te­nénk el”

– fogalmazott.

Az Euró­pai Tör­té­ne­lem Házá­ból mos­ta­nig hiány­zott az ősho­nos kisebb­sé­gek meg­je­le­ní­té­se, az Inter­gro­up ennek orvos­lá­sá­ért kez­de­mé­nye­zett pár­be­szé­det velük, az intéz­mény pedig nyi­tott volt a kisebb­sé­gi nyel­vek és kul­tú­rák befo­ga­dá­sá­ra és bemutatására.

A Nyel­vek Euró­pai Nap­já­ra szer­ve­zett ren­dez­vény­so­ro­zat a FUEN brüssze­li iro­dá­já­ban szer­ve­zett kon­fe­ren­ci­á­val foly­ta­tó­dott. Paul Vide­s­ott, a Boz­eni Sza­bad Egye­tem pro­fesszo­ra, a Dél-tiro­li Etni­kai Cso­por­tok Inté­ze­té­nek tudo­má­nyos igaz­ga­tó­ja bemu­tat­ta a Vin­c­ze Loránt javas­la­tá­ra és az Euró­pai Par­la­ment meg­ren­de­lé­sé­re elké­szí­tett tanul­má­nyát, amely­ben a külön­bö­ző orszá­gok nem­ze­ti­sé­gi sta­tisz­ti­ká­it és az ott érvény­ben lévő kisebb­ség­vé­del­mi intéz­ke­dé­se­ket hason­lí­tot­ta össze. 

Fel­hív­ta a figyel­met, hogy az EU-ban élő kisebb­sé­gi közös­sé­gek két­har­ma­dá­nak csök­kent a lélek­szá­ma az elmúlt negy­ven évben, és két olyan ténye­zőt emlí­tett, ame­lyek befo­lyá­sol­ják ezt: 29 közös­ség növe­ke­dett, ezek három­ne­gye­dé­nek stan­dar­di­zált nyel­ve van; a 17 közös­ség közül, ame­lyek tel­jes­kö­rű auto­nó­mi­á­val ren­del­kez­nek, 12 növe­ked­ni tudott.

„Meg­fe­le­lő intéz­ke­dé­sek nél­kül szá­mos kisebb­sé­gi nyelv el fog tűn­ni. Sze­ren­csé­re nem kell fel­ta­lál­ni a spa­nyol­vi­aszt, hiszen tud­juk, melyek a jó meg­ol­dá­sok a nyel­vi sok­fé­le­ség meg­őr­zé­sé­re: az auto­nó­mi­a­for­mák, az írott nyelv hasz­ná­la­ta és a nyel­ve­ket védő külön­le­ges intézkedések”

– fogal­ma­zott a professzor. 

Világ­szin­ten aggasz­tó a nyel­vi és kisebb­sé­gi jogok hely­ze­te, ide­je len­ne vég­re felébredni! 

– mond­ta Fer­nand de Var­ennes, az ENSZ kisebb­ség­ügyi külön­meg­bí­zott­ja, aki sze­rint szá­mos kor­mány elszív­ja a leve­gőt a kisebb­sé­gek elől, aka­dá­lyoz­va a nyelv­hasz­ná­la­tot az okta­tás és a köz­igaz­ga­tás terén”. 

A Kisebb­sé­gi Inter­gro­up társ­el­nö­ke, Fran­co­is Alfon­si fel­szó­lí­tot­ta az Euró­pai Bizott­sá­got, hogy tegyen konk­rét lépé­se­ket a kisebb­sé­gi nyel­vek védel­me és támo­ga­tá­sa érdekében. 

Gál Kin­ga, az Inter­gro­up társ­el­nö­ke a kisebb­sé­gi civil szer­ve­ze­tek mun­ká­já­ra hív­ta fel a figyel­met, és remé­nyét fejez­te ki, hogy a Mino­rity Safe­Pack javas­la­ta­it végül tör­vény­al­ko­tás követi. 

A kon­fe­ren­cia elő­adói egyet­ér­tet­tek abban, hogy a nyel­vi sok­szí­nű­ség fel­ka­ro­lá­sa tár­sa­dal­mi egyen­lő­sé­get, igaz­sá­gos­sá­got és sta­bi­li­tás eredményez. 

For­rás: sze​kely​hon​.ro