Hírek Amerikai hirek Siker­te­len Joe Biden hábo­rús politikája

Siker­te­len Joe Biden hábo­rús politikája

Miköz­ben meg­tör­ni lát­szik a hábo­rú két­pár­ti támo­ga­tott­sá­ga a ten­ge­ren­tú­lon, Donald Trump koráb­bi ame­ri­kai elnök a tűz­szü­net leg­na­gyobb szó­szó­ló­já­vá lépett elő. Ahogy az ame­ri­ka­i­ak több­sé­ge, úgy az egy­ko­ri elnök is ború­san lát­ja a jövőt, míg az orosz – ukrán hábo­rút a Kína és Taj­van közöt­ti feszült hely­zet­tel hason­lít­ja össze.

– Már koráb­ban fel­is­mer­tük, hogy idő­vel itt a Fehér Ház­ban, a kong­resszus­ban vagy a szé­le­sebb ame­ri­kai köz­vé­le­mény­ben is egy­re nehe­zebb lesz fenn­tar­ta­ni az Ukraj­ná­nak nyúj­tott támo­ga­tá­sok pár­to­lá­sát – nyi­lat­koz­ta a minap a The Washing­ton Post­nak a Fehér Ház egyik tiszt­vi­se­lő­je. Mint ahogy azt az ame­ri­kai napi­lap is meg­jegy­zi, Joe Biden ame­ri­kai elnök­nek nem­csak az eddig össze­állt nem­zet­kö­zi közös­sé­get, hanem már az ott­ho­nit is össze kell tar­ta­nia a Kijev­nek nyúj­tott segít­ség terén, az új támo­ga­tók meg­nye­ré­se mellett.

Noha Biden eddig szá­mít­ha­tott a két­pár­ti – demok­ra­ta és repub­li­ká­nus – támo­ga­tás­ra az Ukraj­ná­nak szánt több mil­li­árd dol­lá­ros segély- és fegy­ver­cso­ma­gok ese­té­ben, egy­re több repub­li­ká­nus poli­ti­kus és köz­tük Donald Trump koráb­bi elnök is fel­ve­ti azt a kér­dést, hogy „az Egye­sült Álla­mok miért költ el annyi pénzt egy ilyen távo­li háborúban”.

Az Egye­sült Álla­mok hely­ze­tét ráadá­sul súlyos­bít­ja, hogy a kőolaj-expor­tá­ló orszá­gok kibő­ví­tett taná­csa (OPEC+) által beje­len­tett olaj­ki­ter­me­lés-vissza­fo­gás miatt az ame­ri­kai üzem­anyag­árak tovább emel­ked­het­nek – fokoz­va az elé­ge­det­len­sé­get a négy hét múl­va ese­dé­kes fél­idős válasz­tá­sok­hoz közeledve.

A hábo­rú kitö­ré­se után ugyan soká­ig hazai témák­kal fog­lal­ko­zott, az Egye­sült Álla­mok­ban mára Donald Trump koráb­bi repub­li­ká­nus elnök lett a leg­na­gyobb szó­szó­ló­ja a tűz­szü­net meg­kö­té­sé­re irá­nyu­ló orosz – ukrán tár­gya­lá­sok­nak. Sőt, több alka­lom­mal kér­te a világ veze­tő­it arra, hogy „ne esz­ka­lál­ják tovább a konfliktust”. 

A volt elnök nyil­vá­nos fel­szó­la­lá­sa­i­ban és a közös­sé­gi médi­á­ban is kri­ti­zál­ta a Biden-admi­niszt­rá­ció hábo­rú­ke­ze­lé­sét, ráadá­sul a fegy­ver­szü­net sür­ge­té­sé­ben akár olyan repub­li­ká­nus poli­ti­ku­sok­kal is szem­be­he­lyez­ke­dett, akik eddig aktí­van támo­gat­ták Kije­vet a har­cok folytatásában. 

Trump – hason­ló­an Orbán Vik­tor minisz­ter­el­nök­höz – azt is meg­je­gyez­te, hogy Vla­gyi­mir Putyin orosz elnök nem támad­ta vol­na meg Ukraj­nát, ha ő len­ne hivatalban. 

Sze­rin­tem az afga­nisz­tá­ni kivo­nu­lás paró­di­á­já­ra és a jelen­le­gi ame­ri­kai veze­tés alkal­mat­lan­sá­gá­ra tekint­ve dön­tött Putyin elnök a táma­dás mellett

fogal­ma­zott a koráb­bi repub­li­ká­nus elnök a Cats at Night című rádió­mű­so­rá­ban szep­tem­ber végén.

– Mivel poten­ci­á­li­san több száz­ez­ren van­nak halá­los veszély­ben, azon­na­li tár­gya­lást kell köve­tel­nünk az ukraj­nai hábo­rú békés befe­je­zé­sé­ről, külön­ben a har­ma­dik világ­há­bo­rú­ban talál­hat­juk magunkat 

– követ­kez­te­tett a hét­vé­gén tar­tott Save Ame­ri­ca elne­ve­zé­sű gyű­lé­sen elmon­dott beszé­dé­ben Trump. Hoz­zá­tet­te, hogy sze­rin­te azért kerül­tünk ebbe a hely­zet­be, mert „néhány ember­nek fogal­ma sincs arról, hogy mivel szó­ra­ko­zik. A nuk­le­á­ris veszéllyel”. Noha az elő­ző ame­ri­kai elnök egy­re gyak­rab­ban figyel­mez­tet az atom­ve­szély­re, Biden a CNN hír­te­le­ví­zi­ó­nak nem­ré­gi­ben adott inter­jú­ban úgy fogal­ma­zott, hogy „sze­rin­te Putyin elnök nem fog atom­fegy­vert bevetni”.

Mind­azon­ál­tal Trump nem csu­pán az euró­pai konf­lik­tus­ban lát­ja a veszélyt: az orosz – ukrán hábo­rút a Kína és Taj­van közöt­ti feszült hely­zet­tel hason­lí­tot­ta össze. 

Mind­az a ször­nyű­ség, ami most Ukraj­ná­ban tör­té­nik, úgy lát­szik, hogy Kína és Taj­van vonat­ko­zá­sá­ban is bekövetkezhet

– fogal­ma­zott a koráb­bi repub­li­ká­nus elnök a már emlí­tett Cats at Night című rádióműsorban.

Az ame­ri­kai köz­vé­le­mény is ború­san lát­ja a jövőt. A PBS ame­ri­kai köz­szol­gá­la­ti csa­tor­na által meg­ren­delt szep­tem­be­ri köz­vé­le­mény-kuta­tás alap­ján az ame­ri­kai fel­nőt­tek 60 szá­za­lé­ka sze­rint – szem­ben a négy évvel ezelőt­ti, Trump-admi­niszt­rá­ció ide­jén mért 26 szá­za­lék­kal – az Egye­sült Álla­mok „ellen­fe­le­i­vel”, pél­dá­ul Orosz­or­szág­gal vagy Észak-Kore­á­val ápolt kap­cso­la­ta rosszabb és ellen­sé­ge­sebb lesz a jövőben.

For­rás: magyar​nem​zet​.hu