Sike­res tizen­két év áll mögöt­tünk a nemzetpolitikában

A nem­zet­po­li­ti­ka kiemelt cél­jai közé tar­to­zik az iden­ti­tás megerősítése

Sike­res tizen­két év áll mögöt­tünk a nem­zet­po­li­ti­ká­ban – jelen­tet­te ki a Minisz­ter­el­nök­ség nem­zet­po­li­ti­ká­ért fele­lős állam­tit­ká­ra ked­den Szegeden.

Fotó: MTI

Potá­pi Árpád János Mihal­ik Kál­mán, a Szé­kely him­nusz zene­szer­ző­je halá­lá­nak szá­za­dik évfor­du­ló­ja alkal­má­ból ren­de­zett emlék­ülé­sen azt mond­ta, a nem­zet­po­li­ti­ká­ban előt­tünk álló fel­ada­to­kat a nem­zet­ré­szek­kel közö­sen hatá­roz­tuk meg, és közö­sen is hajt­juk vég­re, az elért ered­mé­nyek­re pedig mél­tán lehe­tünk büszkék.

Az állam­tit­kár hang­sú­lyoz­ta, a nem­zet­po­li­ti­ka kiemelt cél­jai közé tar­to­zik az iden­ti­tás meg­erő­sí­té­se, a csa­lá­dok támo­ga­tá­sa, 2015 – 2016-tól kezd­ve pedig egy­re inkább a gaz­da­ság­fej­lesz­tés is, hiszen az erő­sö­dő hatá­ron túli magyar vál­lal­ko­zá­sok magyar embe­re­ket foglalkoztatnak.

Ma már szin­te egy­sé­ges Kár­pát-meden­cei tér­ről beszél­he­tünk okta­tás­ban, kul­tú­rá­ban, gaz­da­ság­ban, médi­á­ban, annak elle­né­re, hogy a hatá­rok meg­van­nak – közöl­te a politikus.

Potá­pi Árpád János komoly ered­mény­nek tart­ja azt is, hogy a nem­ze­ti össze­tar­to­zás érzé­se mel­lett meg­van a nem­ze­ti össze­tar­to­zás élmé­nye is. A fia­ta­lok Erdély­be vagy a Dél­vi­dék­re láto­gat­va ter­mé­sze­tes­nek veszik, hogy ott is magyar gye­re­kek­kel, magyar világ­gal találkoznak.

Szi­li Kata­lin minisz­ter­el­nö­ki meg­bí­zott elő­adá­sá­ban azt mond­ta, a 21. szá­zad olyan vilá­got hozott szá­munk­ra, amely­ben min­den fel­ol­dó­dott. Hang­sú­lyoz­ta, Euró­pa csak akkor fog­ja tud­ni újra­de­fi­ni­ál­ni magát a világ­ban, ha a nem­ze­tek Euró­pá­já­ban gon­dol­ko­dik. A poli­ti­kus komoly prob­lé­má­nak nevez­te, hogy az euró­pai poli­ti­ka a nem­zet­hez tar­to­zást és az állam­pol­gár­sá­got nem tud­ja elvá­lasz­ta­ni egymástól.

Szi­li Kata­lin hang­sú­lyoz­ta, min­den nem­zet­nek kell, hogy legye­nek szim­bó­lu­mai – mint a him­nusz vagy a zász­ló – ame­lyek kife­lé és befe­lé, a közös­ség irá­nyá­ban is ren­del­kez­nek funk­ci­ó­val. Euró­pá­ban több helyütt is a régi­ók saját him­nusszal ren­del­kez­nek – mond­ta, pél­da­ként említ­ve Auszt­ria tar­to­má­nya­it. Úgy fogal­ma­zott, a Szé­kely him­nusz­ban ben­ne van mind­az, ami a küz­de­ni aka­rást, az egy­má­sért való kiál­lást és a regi­o­ná­lis önazo­nos­sá­got jelenti.

A minisz­ter­el­nö­ki meg­bí­zott leszö­gez­te, Szé­kely­föld auto­nó­mi­á­ja nem a régió elsza­ka­dá­sá­ról szól, hanem arról az Euró­pai Unió alap­el­vei között is meg­fo­gal­ma­zott igény­ről, hogy egy közös­ség sza­ba­don dönt­het az őt érin­tő ügyek­ről, így arról, hogy sza­ba­don hasz­nál­hat­ja iden­ti­tá­sát jel­ké­pe­ző zász­ló­ját, címe­rét vagy éne­kel­he­ti himnuszát.

Csa­nády György köl­tő 1921-ben írta a később Szé­kely him­nusz­ként ismert­té vált ver­set, ame­lyet még abban az évben meg­ze­né­sí­tett Mihal­ik Kál­mán. A 2009-ben Szé­kely­ud­var­he­lyen, a Szé­kely Nem­ze­ti Tanács kép­vi­se­lői által hiva­ta­lo­san is Szé­kely­föld him­nu­sza­ként elfo­ga­dott dal száz esz­ten­de­je, 1922. május 22-én Buda­pes­ten az Aquin­cum­ban csen­dült föl elő­ször nyil­vá­no­san a Szé­kely Egye­te­mi és Főis­ko­lai Hall­ga­tók Egye­sü­le­té­nek talál­ko­zó­ján. A Szé­kely him­nusz beke­rült a hun­ga­ri­ku­mok közé.

Mihal­ik Kál­mán a bán­sá­gi Ora­vi­ca­bá­nyán szü­le­tett 1896-ban. Kolozs­vá­rott a pia­ris­ták­nál érett­sé­gi­zett, ugyan­ott kezd­te az orvos­egye­te­mi tanul­má­nya­it, ame­lyet – a front­szol­gá­la­tot köve­tő­en – Sze­ge­den feje­zett be, és csu­pán 26 esz­ten­dős volt, ami­kor tífusz­ban elhunyt.

For­rás: magyar​hir​lap​.hu