Sem­jén Zsolt elmon­dá­sa sze­rint a kül­ho­ni magya­rok jogi­lag is a nem­zet­hez tartoznak

A ked­vez­mény­tör­vény, illet­ve a magyar iga­zol­vány volt az első olyan intéz­ke­dés, amely köz­jo­gi érte­lem­ben vett köte­lé­ket hozott lét­re a kül­ho­ni magyar­ság és a magyar állam között – hang­sú­lyoz­ta Sem­jén Zsolt minisz­ter­el­nök-helyet­tes pén­te­ken Sza­bad­kán, ahol a ked­vez­mény­tör­vény húsz évvel ezelőt­ti hatály­ba lépé­se alkal­má­ból szer­vez­tek konferenciát.

Ez egy szim­bó­lum volt, amely azt mutat­ta, hogy „a kül­ho­ni magyar nem­csak érzel­mi­leg, kul­tu­rá­li­san, tör­té­nel­mi­leg tar­to­zik a magyar nem­zet­hez, hanem vala­mi­lyen érte­lem­ben egy jogi kötő­dé­se is van, és ez már meg­te­rem­tet­te a lehe­tő­sé­get, hogy ehhez külön­bö­ző ked­vez­mé­nye­ket, támo­ga­tás­for­má­kat lehes­sen kap­csol­ni” – mond­ta a nem­zet­po­li­ti­ká­ért, egy­ház­ügye­kért és nem­ze­ti­sé­ge­kért fele­lős miniszterelnök-helyettes.

Sem­jén Zsolt meg­fo­gal­ma­zá­sa sze­rint a magyar min­dig is sajá­tos nem­zet volt. „Még­pe­dig azért, mert egy­fe­lől kul­túr­nem­zet, amit a magyar nyelv, a magyar tör­té­nel­mi sors­kö­zös­ség tuda­ta, a cso­dá­la­tos magyar kul­tú­ra közös­sé­ge tart össze, más­fe­lől viszont min­dig is poli­ti­kai nem­zet volt, amit a magyar köz­jog, a magyar alkot­má­nyos­ság vas­ab­ron­csa tart össze. Meg­jegy­zem, a köz­jo­gi köte­lék és a kul­túr­nem­zet­nek a kul­tu­rá­lis köte­lé­ke egy­mást erő­sít­ve tar­tot­ta meg a nem­ze­tet, hol ez, hol az az abroncs volt az, ame­lyik egy­be­tar­tot­ta nem­ze­tünk külön­bö­ző része­it” – húz­ta alá.

A ked­vez­mény­tör­vény mel­lett a részt­ve­vők arról is beszél­tek, hogy az ápri­lis 3‑i magyar­or­szá­gi és szer­bi­ai par­la­men­ti válasz­tá­sok hason­ló­an fon­to­sak a nem­zet­po­li­ti­ka irány­vo­na­lá­nak foly­ta­tá­sa szempontjából.

Sem­jén Zsolt rámu­ta­tott, hogy alig egy hónap múl­va Magyar­or­szá­gon az embe­rek két erő közül választhatnak:

„Az egyik olda­lon a keresz­tény nem­ze­ti pol­gá­ri érték­ren­det kép­vi­se­lő Fidesz-KDNP szö­vet­ség áll Orbán Vik­tor veze­té­sé­vel, a mási­kon pedig a saját beval­lá­suk sze­rint is a kom­mu­nis­ták­tól a fasisz­tá­kig ter­je­dő kong­lo­me­rá­tum Már­ki-Zay Péter veze­té­sé­vel, de való­já­ban Gyur­csány Ferenc irá­nyít­ja az egész bal­ol­dalt”.hir­de­tés

Hoz­zá­tet­te, hogy Gyur­csány Ferenc, aki 2004. decem­ber 5‑én min­dent meg­tett annak meg­aka­dá­lyo­zá­sá­ra, hogy a kül­ho­ni magya­rok magyar állam­pol­gár­sá­got kap­ja­nak, tovább­ra is el akar­ja ven­ni a sza­va­za­ti jogot tőlük.

A minisz­ter­el­nök-helyet­tes rámu­ta­tott, hogy a Vaj­da­ság­ban még ennél is nagyobb a tét, hiszen Szer­bi­á­ban is válasz­tá­so­kat tar­ta­nak egy hónap múl­va. Véle­mé­nye sze­rint az a jó kap­cso­lat, illet­ve együtt­mű­kö­dés, amely kiala­kult Orbán Vik­tor minisz­ter­el­nök, Alek­san­dar Vucic szerb köz­tár­sa­sá­gi elnök és Pász­tor Ist­ván, a Vaj­da­sá­gi Magyar Szö­vet­ség elnö­ke között,

„jó Magyar­or­szág­nak, jó Szer­bi­á­nak, és külö­nö­sen jó a Vajdaságnak”.

„Ezek­nek a fej­lesz­té­sek­nek a gyü­möl­csét első­sor­ban a vaj­da­sá­gi magyar­ság élvez­he­ti, bele­ért­ve az állam­pol­gár­sá­got és a gaz­da­ság­fej­lesz­tést, de az itte­ni szer­bek is része­sed­nek belő­le, hiszen nő az inf­ra­struk­tú­ra, mun­ka­le­he­tő­ség, ők is bekap­cso­lód­nak ebbe a gaz­da­sá­gi fej­lő­dés­be. Jó Magyar­or­szág­nak, hiszen ez egy­faj­ta gaz­da­sá­gi expan­zió, és jó Szer­bi­á­nak, hiszen ide­jön­nek a befek­te­té­sek” – részletezte.

For­rás: vasar​nap​.hu