Schus­ter Lóránt: A haza­áru­ló­nak mind­egy, orosz­nak vagy ame­ri­ka­i­nak kínál­ja a portékáját

Schus­ter Lóránt meg­szok­ta a mel­lő­zést. Pél­dá­ul azt, hogy az álta­la veze­tett iko­ni­kus ban­da, a P. Mobil léte­zé­sét is jófor­mán évti­ze­de­kig titok­ban tar­tot­ták. Sze­ren­csé­re immu­nis lett – árul­ta el a 888.hu-nak –, hiszen túl van a har­ma­dik „oltá­son”, mert ez már a har­ma­dik libe­rál­bol­se­vik gar­ni­tú­ra, amellyel kény­te­len együtt élni. A lát­vá­nyos mel­lő­zés azon­ban nem sze­gi a ked­vét, máig rend­sze­re­sen kon­cer­te­zik – már amennyi­re a Covid-hely­zet enge­di –, szö­ve­ge­ket, köny­ve­ket ír. Pedig okkal, jog­gal fél attól, hogy közel az a szép új világ, amely­ben nem­csak had­ve­zé­rek szob­ra­it dön­tik le, de til­tó­lis­tá­ra kerül­nek egyes dalok, köny­vek, sza­vak, mondatok.

888​.hu: Ahhoz képest, hogy már túl vagy a het­ve­nen, és egy olyan iko­ni­kus ban­da élén állsz, mint a P. Mobil, film­sze­re­pe­ken vagy túl, köny­ve­ket írtál, ráadá­sul a fővá­ros kép­vi­se­lő-tes­tü­le­té­ben is ültél egy dara­big, elég kevés szó esik rólad a Wiki­pé­di­á­ban. Főleg annak tük­ré­ben, hogy a Momen­tum 26 éves üdvös­ké­jé­ről, Haj­nal Mik­lós­ról három­szor, négy­szer annyit írnak. Bánt az ilyes­fé­le „mel­lő­zés”?

Schus­ter Lóránt: Már meg­szok­tam. Eltit­kol­ják, hogy léte­zem, léte­zünk. Nem tar­to­zom a magát elit­nek neve­ző kör­höz, amely meg van róla győ­ződ­ve, hogy nála van a böl­csek köve, bir­to­ká­ban van a meg­fej­tés­nek. Ter­mé­sze­te­sen a „maga­sabb körök­ben” van­nak a nagy­be­tűs értel­mi­sé­gi­ek, pél­dá­ul az a Kor­nis Mihály, aki csí­pő­ből oda­vág­ta: „mi, libe­rá­li­sok sok­kal job­ban gyű­lö­lünk tite­ket, mint ti min­ket”, de sorol­hat­nék más neve­ket is. Ezek mind ugyan­ah­hoz a gar­ni­tú­rá­hoz tar­toz­nak. Még jó, hogy én már immu­nis let­tem, túl vagyok a har­ma­dik „oltá­son”, mert ez már a har­ma­dik libe­rál­bol­se­vik gar­ni­tú­ra, amellyel együtt élek.

888​.hu: Egy ide­ig ben­ne vol­tál a poli­ti­ka sűrű­jé­ben, nem érzed úgy, hogy ha távo­labb­ról szem­lél­ted vol­na a köz­ügye­ket, több lehe­tő­ség­hez jutsz?

Schus­ter Lóránt: Saj­nos egy csep­pet sem szá­mí­tott, hogy ott ültem a fővá­ro­si köz­gyű­lés­ben. Előt­te sem ját­szot­ták a szá­ma­in­kat, utá­na sem vál­to­zott a hely­zet, szó­val sok veszí­te­ni­va­lóm nem volt. Annyi­ban nyil­ván kel­le­met­len a sze­mé­lyem, hogy a mai köz­sze­rep­lők jó részé­nek isme­rem a viselt dol­ga­it. Már a korom­ból adó­dó­an is. Nyil­ván kel­le­met­len szá­muk­ra, hogy itt van ez a pali, aki még jól emlék­szik, haj­da­ná­ban mit csi­nál­tak, mond­tak, hogyan halász­tak a zava­ros­ban. Van egy elmé­le­tem, misze­rint az új rend­sze­rek min­dig átve­szik rend­őrt, a hóhért, a besú­gót, a haza­áru­ló­nak pedig édes­mind­egy, hogy orosz­nak, ame­ri­ka­i­nak vagy grön­lan­di­nak kínál­ja a „por­té­ká­ját”. Tegyük fel, hogy a kína­i­ak meg­száll­ják az orszá­got, nos, ez a gar­ni­tú­ra azon­nal besár­gul­na, kenyér helyett rizst enne, és rohan­na a plasz­ti­kai sebész­hez egy csi­nos vágott sze­mért. Per­sze másutt, más ország­ban is van ilyen, ahol a haszon­le­sők olyan pozí­ci­ó­kat fog­lal­nak el, ahol keve­set kell dol­goz­ni, még­is sokat lehet keresni.

888​.hu: Czu­tor Zol­tán­nal, a Bel­mon­do együt­tes veze­tő­jé­vel áll­tál szem­ben egy tévé­mű­sor­ban. A vita­part­ne­red mon­dott vala­mi szá­mod­ra meg­le­pő újdon­sá­got, vagy már az álta­lad jól ismert nar­ra­tí­vát ismé­tel­te kis­sé átfogalmazva?

Schus­ter Lóránt: Nagy meg­le­pe­tést nem oko­zott, fel­tet­te a roj­tos­ra ját­szott lemezt, és nyom­ta mind­két olda­lát. Nem volt egy nagy rejt­vény, bár némi­leg fino­mí­tott raj­ta, pél­dá­ul azon, ami­kor arról érte­ke­zett a közös­sé­gi olda­lán, hogy majd úgy keze­lik a Fidesz-sza­va­zó­kat, mint haj­da­nán a nyi­las suhan­co­kat vagy az ÁVH-sokat. Ezzel szá­mol­jon el ő, addig érde­kelt, amed­dig a műsor tar­tott. A szak­má­ban köz­is­mert, tudom, mit és hogyan csi­nált, ami­ből könnyen kide­rít­he­tő, mit fog a jövő­ben csi­nál­ni. Nem nekem, a saját lel­ki­is­me­re­té­nek tar­to­zik számadással.

888​.hu: Azt mond­tad, a Fidesz a lovak közé dob­ta a gyep­lőt, és átad­ta az okta­tás és a kul­tú­ra irá­nyí­tá­sát az ellen­zék­nek. Mit kel­lett vol­na más­kép­pen csinálnia?

Schus­ter Lóránt: David C. Kor­ten ame­ri­kai köz­gaz­dász a Tőkés tár­sa­sá­gok világ­ural­ma című köny­vé­ben azt írja, ha egy ország meg akar­ja tar­ta­ni (vagy vissza akar­ja sze­rez­ni) a füg­get­len­sé­gét, akkor az első és leg­fon­to­sabb dolog elfog­lal­ni a tudo­mány és a kul­tú­ra harc­ál­lá­sa­it. Sze­rin­tem kész röhej, hogy a Fidesz kis híján 12 éve van hatal­mon, és ezek után azzal kell fog­lal­koz­ni, időt és ener­gi­át paza­rol­ni arra, hogy vajon ki és mennyi­vel támo­gat­ta a Báb­szín­ház vagy egy másik teát­rum gen­der­show-ját. Gon­dol­junk bele, micso­da hisz­té­ria övez­te Dör­ner György kine­ve­zé­sét az Újszín­ház élé­re! Némi túl­zás­sal élve még az ame­ri­kai elnök is hal­lat­ta a hang­ját Dör­ner­rel kap­cso­lat­ban. Négy nem­ze­ti karak­te­rű szín­há­zunk van, a töb­bi pedig…, hagy­juk! Miért van az, hogy min­dig ugyan­azok tob­zód­nak, és mások­nak egy fikarc­nyi esélyt sem adnak. A saját műfa­jom­ban is ott van­nak a kivé­te­le­zet­tek, akik­nek a kon­cert­je­i­re soha sen­ki nem vált jegyet, csak a biz­tos pénzt hozó fesz­ti­vá­lo­kon muto­gat­ják magukat.

888​.hu: A már emlí­tett tévé­vi­tán idéz­tél egy sokat­mon­dó ada­tot: hét év alatt hat P. Mobil-szá­mot ját­szot­tak le a Pető­fi rádióban.

Schus­ter Lóránt: Nem csak min­ket, komp­lett műfa­jo­kat, elő­adó­kat szám­űz­tek az adó­ról. Miköz­ben a sta­tisz­ti­ká­ból kide­rül, hogy a más­fél mil­lió Face­book-ked­ve­lést (láj­kot) kapott húsz magyar rock­ban­da – pél­dul a P. Mobil, a Kár­pá­tia, a Beat­ri­ce, a Biki­ni, a Lord stb. – szá­ma­it össze­vissza 550 alka­lom­mal lehe­tett hal­la­ni a Pető­fin, addig az 1,2 mil­lió láj­kot begyűj­tő együt­te­sek – Vad Frut­tik, Bya­lex, Brains, Hiper­kar­ma, Com­pact Dis­co és tár­sai – több mint 53 ezer­szer sze­re­pel­tek az adón. Nos, ezek azok, akik tuti­ra men­nek, és szin­te csak fesz­ti­vá­lo­kon lép­nek fel. Ez a köz­szol­gá­la­ti, az elvi­leg a mi adónk­ként jel­lem­zett Pető­fi műsor­po­li­ti­ká­ja. A keres­ke­del­mi rádi­ók azt csi­nál­nak a pén­zük­kel, amit akar­nak, ked­vük­re való zenét játsz­hat­nak, de a köz­szol­gá­la­ti Pető­fi? S ez van a film­gyár­tás­ban, a szín­ház­ban, majd’ min­de­nütt. Ezért kel­le­ne, ahogy már mond­tam, vissza­ven­ni a gyep­lőt. A régi káde­rek nem tűn­tek el, csak éppen más­fé­le zsí­ros pozí­ci­ó­ban oszt­ják az észt. Annak ide­jén azt java­sol­tam, hogy „Ki, kicso­da – volt” cím­mel jelen­jen meg egy affé­le segéd­anyag, hogy min­den­ki tud­ja, hánya­dán állunk X‑szel, Y‑nal vagy Z‑vel. Fel­la­poz­zuk a köny­vet, és egy perc alatt kide­rül a sötét múlt.

888​.hu: Koráb­bi beszél­ge­té­sünk­ből kide­rült, hogy a jár­vány sem tán­to­rí­tott el a kon­cer­te­zés­től. Ilyen hely­zet­ben mennyi­re lehet biz­tos­ra menni?

Schus­ter Lóránt: Semennyi­re, affé­le Covid-szü­net van, bár – sze­rin­tem – vaj­mi keve­set tudunk a jár­vány­ról. Le volt köt­ve vagy het­ven kon­cer­tünk, huszon­egy­né­há­nyat tud­tunk meg­csi­nál­ni. Min­den­eset­re van­nak oltot­tak, aki eljön­nek, oltat­la­nok, akik nem jön­nek, s van­nak azok, akik ott­hon ülnek, és nem jön­nek. Szó­val kifi­ze­tem a tech­ni­ku­so­kat, az uta­zást és szál­lí­tást, és alig marad vala­mi. A tar­ta­lé­ka­in­kat már fel­él­tük, nem tudom, mi lesz. Talán majd jövő nyá­ron lehet újra játszani.

888​.hu: Akkor miből élsz, van vala­mi­lyen fix jövedelmed?

Schus­ter Lóránt: Ó, hogy­ne, 71 ezer forint nyug­dí­jat kapok, alig tudom elköl­te­ni. Az alig egy éve elment Ber­gendy Pis­ta 35 ezret kapott, Komár Laci mind­össze 28-at. Annak ide­jén az Inter­kon­cert és az ORI akku­rá­tu­san levon­ta tőlünk a nyug­díj­já­ru­lé­kot, csak éppen elfe­lej­tet­te befi­zet­ni. Nincs nyug­dí­ja a tech­ni­ku­som­nak, mert az elv­tár­sak ellop­ták, és nem lehet ten­ni sem­mit. Poli­ti­kai dön­tés­re len­ne szük­ség a ren­de­zés­hez. Per­sze ha fél­mil­li­ós nyug­dí­jam len­ne, akkor is nyom­nám az ipart, mert ezt nem lehet abba­hagy­ni. Az egész szak­ma sza­rul van, ter­mé­sze­te­sen a ked­vez­mé­nye­zet­te­ket kivé­ve, ők vala­hogy soha­sem esnek pofá­ra. Folya­ma­to­san pályáz­nak, és dől a lé. Van olyan ban­da, ame­lyik csak egy-két kon­cert­re jön lét­re, fel­mar­kol­ja a pénzt, aztán el is tűnik, és vár a követ­ke­ző nagy dobásra.

888​.hu: Hogyan nyom­ja mos­ta­ná­ban az ipart a rock­szak­ma egyik het­ve­nen túli hazai nagymestere?

Schus­ter Lóránt: Mond­juk úgy, hogy már nem olyan fris­sen, mint koráb­ban, egy-egy hét­vé­gi buli után kell két nap, ami­re össze­ra­gasz­tom magam. Azért nem panasz­ko­dom, korán kelek, későn fek­szek, nem tudok tét­le­nül ülni. Most készül koráb­bi két köny­vem, a Kap­ta­fa és a Csi­riz után a har­ma­dik, a Faszög, és már nyom­da­kész a ter­ve­zett Anti­krisz­tus-tri­ló­gia első része. Amennyi­re lehet, kon­cer­te­zünk, a Nyu­god­jál meg című leme­zünk két nótá­ja, a „Kell a pénz lóvé­ra” és a „Nagyon nagy a baj” már hall­ha­tó, régeb­bi és újabb továb­bi fel­dol­go­zá­sok jelen­nek meg a leg­fris­sebb És? című albu­mun­kon. Szó­val nem lóga­tom a lábam.

888​.hu: A haj­da­ná­ban cso­dált Nyu­ga­ton az állam­fér­fi­ak, had­ve­zé­rek szob­ra­i­nak dön­tö­ge­té­se után a rock­le­gen­dák sem ússzák meg a meg­bé­lyeg­zést, már a Rol­ling Sto­nes is a cél­ke­reszt­be került.

Schus­ter Lóránt: Na per­sze, ötven éve játsszák a Brown Sugar című szá­mu­kat, amely­ről most egy­sze­ri­ben kide­rült, hogy rasszis­ta. Az a baj, hogy Jag­ger­ék enged­tek a nyo­más­nak, és nincs töb­bé Brown Sugar a koncertjeiken.

De a szin­te érint­he­tet­len­nek szá­mí­tó gitár­vir­tu­óz, Eric Clap­ton is meg­kap­ta a magá­ét, miu­tán Van Mor­ri­son Stand and Deli­ver – Pénzt vagy éle­tet! – című karan­té­n­el­le­nes szá­mát eljátszotta. 

Ma a dalok, hol­nap a köny­vek, majd a mon­da­tok és sza­vak lesz­nek betilt­va a szép új világban?

For­rás: 888​.hu