Hírek Vélemények/Publicisztikák Romá­ni­á­ban nem lehet tisz­tes­sé­ges válasz­tá­so­kat tartani

Romá­ni­á­ban nem lehet tisz­tes­sé­ges válasz­tá­so­kat tartani

Az Erdé­lyi Magyar Szö­vet­ség­nek a júni­us 9‑i válasz­tá­so­kat köve­tő­en is sike­rült meg­őriz­nie poli­ti­kai és erköl­csi integ­ri­tá­sát, pol­gár­mes­te­rei újráz­ni tud­tak, s azo­kon a hely­szí­ne­ken, ahol az EMSZ jelölt­jei elin­dul­tak az önkor­mány­za­ti válasz­tá­so­kon, ott meg­őriz­ték a négy évvel koráb­bi sza­va­zat­szá­mu­kat. Mind­er­ről egy válasz­tá­si kiér­té­ke­lő kere­té­ben Zaka­ri­ás Zol­tán, az EMSZ elnö­ke és par­la­men­ti kép­vi­se­lő­je beszélt Kolozsváron.

A poli­ti­kus rámu­ta­tott: a romá­ni­ai válasz­tá­si szu­per­év a magyar poli­ti­kai érdek­kép­vi­se­let sze­rep­lő­it olyan fel­adat elé állít­ja, mely­nek leg­fon­to­sabb cél­ja a magyar sza­va­za­tok maxi­má­lá­sa, ezál­tal pedig a minél haté­ko­nyabb kép­vi­se­let megteremtése. 

„Épp ezért kez­de­mé­nyez­tünk egy orszá­gos meg­ál­la­po­dást az RMDSZ-szel, ame­lyet már­ci­us­ban meg is kötöt­tünk. Ez – véle­mé­nyünk sze­rint – egy mél­tá­nyos kere­tet terem­tett az együtt­mű­kö­dés­hez, és köl­csö­nö­sen elis­mer­tük egy­más szer­ve­ze­ti füg­get­len­sé­gét, vala­mint kije­len­tet­tük: demok­ra­ti­kus érték­nek tekint­jük a poli­ti­kai plu­ra­liz­must. Ezek az elvek – meg­győ­ző­dé­sem – az alap­ját képez­he­tik egy hosszú­tá­vú együtt­mű­kö­dés­nek is” 

– mond­ta Zakariás. 

Az EMSZ elnö­ke az euró­pai par­la­men­ti válasz­tás kap­csán rámu­ta­tott: párt­ja – mely­nek jelölt­je csak az RMDSZ EP-lis­tá­já­nak negye­dik, ele­ve nem befu­tó helyén sze­re­pel­he­tett – vál­lal­ta a moz­gó­sí­tás­sal kap­cso­la­tos fel­ada­tok rá eső részét, válasz­tó­ik dön­tő több­sé­ge pedig meg­ér­tet­te, hogy helyi szin­ten a ver­seny, orszá­gos szin­ten pedig az egy­ség az egyet­len cél­ra­ve­ze­tő lehetőség.

„Örven­dünk, hogy a magas román rész­vé­te­li arány elle­né­re is sike­rült meg­őriz­nünk az erdé­lyi magya­rok kép­vi­se­le­tét az Euró­pai Parlamentben”

– jelen­tet­te ki Zakariás.

Bár téte­le­sen nem tért ki az RMDSZ által kapott „román sza­va­za­tok­ra”, azt azért elmond­ta: az EMSZ meg­kap­ta a romá­ni­ai magya­rok 15 szá­za­lé­ká­nak sza­va­za­tát, miköz­ben Erdély­ben mint­egy 50 – 100 ezer olyan magyar sza­va­zó van, aki soha nem sza­vaz az RMDSZ-re. Miköz­ben utób­bi párt hetek óta pró­bál­ja meg­ma­gya­ráz­ni azt a szá­mott­veő sza­va­zat­mennyi­sé­get, amit a Kár­pá­to­kon túli, magya­rok által nem lakott régi­ók­ban kapott. A saj­tó­ban azzal érvel­tek Kele­men Huno­rék, hogy az RMDSZ ma már igen nép­sze­rű párt a romá­nok körében…

A hely­ha­tó­sá­gi válasz­tás kap­csán Zaka­ri­ás Zol­tán elmond­ta: száz erdé­lyi hely­szí­nen indul­tak az EMSZ szí­ne­i­ben önkor­mány­za­ti kép­vi­se­lő­je­löl­tek és pol­gár­mes­ter­je­löl­tek, a vég­le­ges ered­mé­nyek isme­re­té­ben pedig meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy az EMSZ nem­csak meg­őriz­te poli­ti­kai és erköl­csi integ­ri­tá­sát, hanem pol­gár­mes­te­rei újráz­ni is tud­tak, azo­kon a hely­szí­ne­ken pedig, ahol az EMSZ jelölt­jei elin­dul­tak az önkor­mány­za­ti válasz­tá­so­kon, ott sike­rült meg­őriz­ni­ük a négy évvel koráb­bi szavazatszámukat.

„Az EMSZ helyi taná­cso­si lis­tá­i­ra össze­sen 30 400 sza­va­zat érke­zett, a követ­ke­ző négy évben pedig 171 EMSZ-es önkor­mány­za­ti kép­vi­se­lő, 4 EMSZ-es pol­gár­mes­ter és 5 füg­get­len, az EMSZ támo­ga­tá­sá­val man­dá­tu­mot szer­zett pol­gár­mes­ter szol­gál­ja majd leg­jobb tudá­sa sze­rint a közösségét” 

– összeg­zett.

A sza­va­zás körül­mé­nyei kap­csán az EMSZ elnö­ke rámu­ta­tott: mivel az önkor­mány­za­ti és az euró­pai par­la­men­ti válasz­tás, vala­mint az azo­kat meg­elő­ző kam­pá­nyok egy­idő­ben vol­tak, ennek az lett az ered­mé­nye, hogy a nagyobb inten­zi­tá­sú EP-kam­pány üze­ne­tei leural­ták a helyi kam­pány­üze­ne­te­ket, mind­ez azon­ban hoz­zá­já­rult a sike­res mozgósításhoz.

„Ha levon­juk a követ­kez­te­té­se­ket, azt lát­hat­juk, hogy miköz­ben a román kor­mány­ko­a­lí­ció azért dön­tött a válasz­tá­sok össze­vo­ná­sa mel­lett, hogy a saját önkor­mány­za­ti válasz­tá­si kam­pá­nyuk behúz­za az EP-lis­tá­ju­kat, addig az RMDSZ ese­té­ben ez pont for­dít­va tör­tént: az EP-válasz­tá­sok mobi­li­zá­ci­ó­ja behúz­ta az önkor­mány­za­ti lis­tá­i­kat. Ez a körül­mény ered­mé­nyez­te azt, hogy a 2020-as válasz­tá­sok­hoz képest ott, ahol az EMSZ jelölt­jei elin­dul­tak, a sza­va­zat­szá­mu­kat ugyan meg­őriz­ték, de a magas rész­vé­tel miatt a man­dá­tum­hoz jutott EMSZ-es önkor­mány­za­ti kép­vi­se­lők szá­ma ala­cso­nyabb lett.”

A saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó végén a poli­ti­kus elmond­ta: a kor­mány sür­gős­sé­gi ren­de­let­tel sza­bá­lyoz­ta azo­kat a kér­dé­se­ket, ame­lyek a két válasz­tás külön tör­vé­nyé­ben össze­han­go­lan­dó volt, így azt is, hogy a két válasz­tást min­de­nütt ugyan­ab­ban az idő­ben, ugyan­ab­ban a sza­va­zó­kör­ben és ugyan­an­nak a bizott­ság­nak a fel­ügye­le­te alatt bonyo­lít­ják le. Ám az urna­biz­to­si helyek kiosz­tá­sá­nál betet­tek még egy pri­o­ri­tá­si kört, az EP-kép­vi­se­lők­kel ren­del­ke­ző pár­to­két, viszont az urna­biz­to­sok szá­ma sza­va­zó­kö­rön­ként ugyan­az a 7 maradt. Ez azt ered­mé­nyez­te, hogy min­den elsőbb­ség­re jogo­sult párt és kisebb­sé­gi szer­ve­zet jelölt urna­biz­to­so­kat, a nem par­la­men­ti pár­tok, így az EMSZ részé­re pedig nem jutott urna­biz­to­si hely. 

„Így azo­kon a helye­ken, ahol ugyan volt az EMSZ-nek jelölt­je, urna­biz­to­so­kat még­sem állít­ha­tott. Saj­nos a román válasz­tá­si rend­szer és maga a gya­kor­lat is azt mutat­ja, hogy szá­mos embe­ri beavat­ko­zás – csa­lás vagy figyel­met­len­ség – befo­lyá­sol­hat­ta a válasz­tá­sok ered­mé­nyét. Ez nem meg­en­ged­he­tő. Ez a demok­rá­cia meg­csú­fo­lá­sa. Mivel azon­ban nem ren­del­kez­het­tünk urna­biz­to­sok­kal, csak pont­sze­rű képünk van arról, hogy milyen vál­to­zá­sok követ­kez­het­tek be a vok­so­lást köve­tő­en, a sza­va­zat­szám­lá­lás vagy épp a jegy­ző­köny­vek kiál­lí­tá­sá­nak fázi­sá­ban. A jövő­ben sze­mé­lye­sen is azon leszek, hogy ezt a szá­mos hibát magá­ba fog­la­ló válasz­tá­si rend­szert átalakítsuk”

– jelen­tet­te ki Zaka­ri­ás Zol­tán, aki jelen­leg is tag­ja a román törvényhozásnak.

For­rás: ehir​.ro