Romá­nia elve­szí­tet­te a nem­ze­ti régi­ós alá­írás­gyűj­tés meg­aka­dá­lyo­zá­sá­ra irá­nyu­ló pert Luxembourgban

Romá­nia elvesz­tet­te azt a pert, melyet az Euró­pai Bizott­ság (EB) ellen indí­tott, és amely­ben a nem­ze­ti régi­ók­ról indí­tott euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés nyil­ván­tar­tás­ba véte­lét kifogásolta. 

Az Euró­pai Unió luxem­bour­gi Tör­vény­szé­ke által szer­dán kimon­dott íté­le­tet az intéz­mény hon­lap­ján ismer­tet­ték. A Tör­vény­szék eluta­sí­tot­ta Romá­nia keresetét. 

A bírói tes­tü­let az MTI sze­rint megállapította: 

Az EB csak akkor tagad­hat­ja meg egy euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés nyil­ván­tar­tás­ba véte­lét, ha arra a követ­kez­te­tés­re jut, hogy tel­je­sen kizár­ha­tó a kez­de­mé­nye­zés nyo­mán olyan javas­lat benyúj­tá­sa, mely az uni­ós szer­ző­dé­sek vég­re­haj­tá­sá­hoz kap­cso­ló­dó jogi aktus­ra irányul. 

Az első fokon kimon­dott íté­let ellen a köz­lés­től szá­mí­tott két hónap és tíz napon belül lehet kizá­ró­lag jog­kér­dé­sek­re vonat­ko­zó fel­leb­be­zést benyúj­ta­ni a Bíró­ság­hoz. Amint a pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zést elin­dí­tó Szé­kely Nem­ze­ti Tanács (SZNT) szer­kesz­tő­sé­günk­höz eljut­ta­tott szer­dai köz­le­mé­nyé­ben emlé­kez­tet­nek, Romá­nia 2019. júli­us 8‑án – két hónap­pal a nem­ze­ti régi­ó­kért indí­tott pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés alá­írás­gyűj­té­sé­nek meg­kez­dé­se után – panaszt emelt az Euró­pai Bizott­ság­gal szem­ben az Unió Tör­vény­szé­kén, kér­ve a nyil­ván­tar­tás­ba vétel­ről szó­ló hatá­ro­zat megsemmisítését. 

Az Euró­pai Unió luxem­bour­gi tör­vény­szé­ke hon­lap­ján elér­he­tő kere­set sze­rint Romá­nia úgy ítél­te meg, hogy az EB túl­lép­te a hatás­kö­rét, ami­kor 2019-ben nyil­ván­tar­tás­ba vet­te a nem­ze­ti régi­ók­ról szó­ló euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zést. Romá­nia állás­pont­ja sze­rint a sza­bá­lyoz­ni kívánt kér­dés­ben az EU nem illetékes. 

Ezt a pert Romá­nia elvesz­tet­te a szer­dai íté­let sze­rint. SZNT-elnök: Romá­nia hagy­ja abba az ellen­sé­ges­ke­dést a nem­ze­ti régi­ók ügyé­ben A folya­ma­tos ellen­sé­ges­ke­dés­sel való fel­ha­gyás­ra kéri Romá­nia kép­vi­se­lő­it Izsák Balázs, a Szé­kely Nem­ze­ti Tanács (SZNT) elnöke. 

Az Euró­pai Tör­vény­szék csü­tör­tö­kön tár­gyal­ja Romá­nia Euró­pai Bizott­ság (EB) elle­ni kere­se­tét a nem­ze­ti régi­ók pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zé­se ügyé­ben. A tör­vény­szék az íté­let­tel kap­cso­la­tos saj­tó­köz­le­mé­nyé­ben ismer­tet­te: „eluta­sít­ja Romá­ni­á­nak a »Kohé­zi­ós poli­ti­ka a régi­ók egyen­lő­sé­gé­ért és regi­o­ná­lis kul­tú­rák fenn­tart­ha­tó­sá­gá­ért« elne­ve­zé­sű java­solt pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés nyil­ván­tar­tás­ba véte­lé­ről szó­ló bizott­sá­gi hatá­ro­zat­tal szem­be­ni keresetét.” 

Az SZNT jelez­te: a pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zé­sek­kel kap­cso­lat­ban ez a Romá­ni­á­ból indult negye­dik per, ame­lyet az ország vesz­tes fél­ként zár le. 

Két per­ben a Bizott­ság mel­let­ti beavat­ko­zó­ként volt per­vesz­tes, ket­tő­ben pedig fel­pe­res­ként. „A mi szá­munk­ra a kér­dés, hogy ebből tanulnak‑e vala­mit a Romá­nia kor­má­nyai és a román poli­ti­kai osz­tály? Tanulnak‑e vala­mit abból, hogy a presz­tízs­vesz­te­ség­gel Romá­nia kül­po­li­ti­kai tekin­té­lyét rom­bol­ják, és felébred‑e ben­nük a szán­dék, hogy kilá­bal­ja­nak a folya­ma­tos vál­ság­ból?” – teszik fel a kér­dést a közleményben.

A Szé­kely Nem­ze­ti Tanács cél­ki­tű­zé­se Szé­kely­föld terü­le­ti auto­nó­mi­á­já­nak eléré­se. Alkot­má­nyos esz­kö­zök­kel, pár­be­széd útján akar­juk ezt meg­va­ló­sí­ta­ni. Maga a pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés, amely a nem­ze­ti régi­ók gaz­da­sá­gi eman­ci­pá­ci­ó­ját szol­gál­ná, Szé­kely­föld ese­té­ben szin­tén az auto­nó­mia felé vezet – áll az Izsák Balázs SZNT-elnök által alá­írt közleményben.

– Közel más­fél mil­lió euró­pai pol­gár támo­gat­ja ezt a kez­de­mé­nye­zést, kíná­la­tun­kat Romá­nia, Spa­nyol­or­szág, Olasz­or­szág és más álla­mok, de az Euró­pai Unió felé is: konf­ron­tá­ció helyett válasszuk a fej­lesz­tés, az épí­tés útját. Ennek a meg­ér­té­sét gátol­ja nem csak a több­sé­gi naci­o­na­liz­mus, hanem a glo­ba­liz­must támo­ga­tó »prog­resszív« ideo­ló­gia, amely tehe­tet­len­ség­re kár­hoz­tat­ja, s a vál­sá­gok meg­ol­dá­sá­ra kép­te­len­né teszi az Euró­pai Bizott­sá­got. A pert Romá­nia veszí­tet­te el, de az iga­zi vesz­tes a román állam­pol­gá­rok közös­sé­ge. Ezzel szem­ben a Szé­kely Nem­ze­ti Tanács isme­ri a fel­fe­lé veze­tő utat.” 

Míg az Euró­pai Unió Tör­vény­szé­ke elbí­rál­ta Romá­nia kere­se­tét, a pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zést elin­dí­tó Szé­kely Nem­ze­ti Tanács és part­ne­rei tel­je­sí­tet­ték a kez­de­mé­nye­zés érvé­nyes­sé­gi fel­té­te­le­it. Több mint 1,4 mil­lió támo­ga­tó alá­írást gyűj­töt­tek össze, és a meg­kö­ve­telt hét helyett 11 ország­ban gyűj­töt­tek a küszöb­ér­ték­nél több alá­írást. Eddig hét ország ille­té­kes ható­sá­gai iga­zol­ták hiva­ta­lo­san is a küszöb­ér­ték túl­lé­pé­sét, ez pedig az alá­írás­gyűj­tés érvé­nyes­sé­gét jelzi. 

Nem­ze­ti régi­ók: hiva­ta­lo­san is sike­res az SZNT euró­pai alá­írás­gyűj­té­se Immár hiva­ta­lo­san is elis­mert­té vált a nem­ze­ti régi­ó­kért indí­tott euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés alá­írás­gyűj­té­sé­nek a sike­res­sé­ge – jelen­tet­te be csü­tör­tö­kön Izsák Balázs, a pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés bizott­sá­gá­nak a kép­vi­se­lő­je. Az SZNT veze­tő­je szer­dai sep­si­szent­györ­gyi saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó­ján közöl­te, októ­ber 16-án lejárt a három hóna­pos határ­idő, amíg a tag­ál­la­mok­nak be kell kül­de­ni­ük a pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zést támo­ga­tó alá­írá­so­kat ellen­őr­ző hatá­ro­za­to­kat. Az Euró­pai Bizott­ság ez alka­lom­mal pró­bál ki egy új prog­ra­mot, ami kés­lel­tet­te a folya­ma­tot, ám Izsák Balázs levél­ben fog­ja meg­sür­get­ni a kés­le­ke­dő Dánia, Cip­rus és Hor­vát­or­szág ható­sá­ga­it, vala­mint az EB‑t.

A román bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um érte­sí­tet­te az SZNT‑t az ellen­őr­zés ered­mé­nyé­ről, vár­ják, hogy a hatá­ro­za­tot fel­tölt­sék az EB olda­lá­ra. Ha az alá­írá­so­kat elfo­gad­ják, a kez­de­mé­nye­zők dön­tik el, mikor nyújt­ják be a doku­men­tu­mot, ám azelőtt kidol­goz­nak egy tör­vény­ter­ve­ze­tet. „Meg­ta­lál­juk a leg­meg­fe­le­lőbb pil­la­lan­tot, ami­kor a leg­na­gyobb eséllyel nyújt­juk be a kez­de­mé­nye­zést” – mond­ta újság­írói kér­dés­re Izsák Balázs.

A leg­ke­ve­sebb, ami­vel meg­elé­ged­né­nek, hogy az Unió hatá­roz­za meg és ismer­je el a nem­ze­ti régi­ó­kat, azok vál­ja­nak a közös­sé­gi jog ala­nyá­vá. Ha az EB úgy dönt, nem kez­de­mé­nyez uni­ós jog­sza­bályt a beter­jesz­tés nyo­mán, a szer­ve­zők élnek a jog­or­vos­lat lehe­tő­sé­gé­vel, és bíró­ság­hoz for­dul­nak. Ugyan­ak­kor pár­hu­za­mo­san épí­tik az euró­pai szin­tű szer­ve­ze­tet, a nem­ze­ti régi­ók közös­sé­gét, fel­hasz­nál­va az alá­írás­gyűj­tés során kiala­kult kap­cso­lat­rend­szert, az erköl­csi tőkét, ame­lyet az 1,5 mil­lió kéz­jegy jelent. 

Romá­nia koráb­ban az alpe­res olda­lán lépett be abba a per­be, ame­lyet a kez­de­mé­nye­zők nevé­ben Izsák Balázs és Dabis Atti­la indí­tott az Euró­pai Bizott­ság ellen. A bizott­ság ugyan­is 2013-ban úgy ítél­te meg, hogy a java­solt sza­bá­lyo­zás nyil­ván­va­ló­an nem tar­to­zik a hatás­kö­ré­be, és akkor még eluta­sí­tot­ta a pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés bejegy­zé­sét. A bizott­ság hat évi peres­ke­dés és egy jog­erő­sen elve­szí­tett per nyo­mán vet­te nyil­ván­tar­tás­ba 2019-ben a pol­gá­ri kezdeményezést. 

A per­be Romá­nia, Szlo­vá­kia és Görög­or­szág az EB olda­lán, Magyar­or­szág pedig a kez­de­mé­nye­zők olda­lán lépett be. 

A nem­ze­ti régi­ó­kért elin­dí­tott euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés lénye­ge, hogy az EU tag­ál­la­mai a gaz­da­sá­gi lema­ra­dás meg­szün­te­té­sét szol­gá­ló kohé­zi­ós for­rá­sok elosz­tá­sá­nál legye­nek tekin­tet­tel a régi­ók nem­ze­ti, kul­tu­rá­lis jel­leg­ze­tes­sé­ge­i­re is.

For­rás: kro​ni​ka​on​line​.ro