Hírek Morzsák Rit­ka boly­gó­rend­szert tér­ké­pez­tek fel a csil­la­gá­szok a Che­ops-űrtáv­cső segítségével

Rit­ka boly­gó­rend­szert tér­ké­pez­tek fel a csil­la­gá­szok a Che­ops-űrtáv­cső segítségével

A fel­fe­de­zés­hez magyar kuta­tók mun­ká­ja is hozzájárultak

Hat pla­né­tá­ból álló rit­ka boly­gó­rend­szert tér­ké­pez­tek fel a csil­la­gá­szok az Euró­pai Űrügy­nök­ség (ESA) exo­boly­gó­ku­ta­tó Che­ops-űrtáv­csö­vé­nek ada­ta­it is felhasználva.

Ritka bolygórendszert térképeztek fel a csillagászok a Cheops-űrtávcső segítségével

Képünk illuszt­rá­ció Fotó: AFP/European Space Agency /Handout

A HUN-REN Csil­la­gá­sza­ti és Föld­tu­do­má­nyi Kuta­tó­köz­pont (CSFK) köz­le­mé­nye sze­rint a fel­fe­de­zés, amely­hez magyar kuta­tók mun­ká­ja is hoz­zá­já­rult, azért külö­nö­sen érde­kes, mert a boly­gók pályái azt jel­zik, hogy a kiala­ku­lá­sa óta eltelt több mint egy­mil­li­árd évet a rend­szer alap­ve­tő­en vál­to­zat­lan álla­pot­ban töltötte.

A kuta­tók ered­mé­nye­it bemu­ta­tó cikk szer­dán jelent meg a Natu­re című tudo­má­nyos folyóiratban.

A HD110067 kata­ló­gus­je­lű csil­lag csak­nem 100 fény­év­re van a Föld­től, az észa­ki éggöm­bön, a Bere­ni­ké Haja (Coma Bere­ni­ces) csil­lag­kép­ben figyel­he­tő meg. Töme­ge és suga­ra is a Napé­nak körül­be­lül 80 százaléka.

A NASA TESS űrtáv­csö­ve (Tran­sit­ing Exo­pla­net Sur­vey Satel­li­te) 2020-ban olyan csök­ke­né­se­ket ész­lelt a csil­lag fényes­sé­gé­ben, ame­lyek arra utal­tak, hogy boly­gók halad­tak át a csil­lag korong­ja előtt. Az elő­ze­tes elem­zés két lehet­sé­ges boly­gót muta­tott ki – írták.

Két évvel később a TESS újra ész­lel­te a csil­la­got. A koráb­bi és az új ada­tok együt­tes elem­zé­se kizár­ta az ere­de­ti értel­me­zést, helyet­te két másik, az első magya­rá­zat­ban sze­rep­lők­től külön­bö­ző boly­gó léte­zé­sét való­szí­nű­sí­tet­te. Bár ezek a detek­tá­lá­sok az elsők­nél sok­kal kevés­bé vol­tak bizony­ta­la­nok, a TESS ada­ta­i­ból sok min­den még min­dig nem volt ért­he­tő. Ekkor kezd­tek el érdek­lőd­ni a jelen­ség iránt Rafa­el Luque (Uni­ver­sity of Chi­ca­go) és kollégái.

Az erő­fe­szí­té­se­ik ered­mé­nye­ként sike­rült a rend­szer­ben egy har­ma­dik boly­gó jelen­lé­tét is meg­erő­sí­te­ni­ük, miköz­ben meg­ta­lál­ták a kul­csot is a rend­szer értel­me­zé­sé­hez, mivel egy­ér­tel­mű volt, hogy a három boly­gó úgy­ne­ve­zett rezo­náns pályá­kon kering a rendszerben.

A továb­bi pálya­re­zo­nan­ci­ák elő­re­jel­zé­se és a fenn­ma­ra­dó meg­ma­gya­rá­zat­lan ada­tok­kal tör­té­nő össze­ve­té­se lehe­tő­vé tet­te a csa­pat szá­má­ra, hogy fel­fe­dez­ze a rend­szer másik három boly­gó­ját is.

A rezo­náns boly­gó­rend­sze­rek azo­no­sí­tá­sa azért rend­kí­vü­li jelen­tő­sé­gű, mivel a rend­sze­rek kiala­ku­lá­sá­ról és a köz­vet­le­nül azt köve­tő idő­szak fej­lő­dé­sé­ről árul­nak el fon­tos infor­má­ci­ó­kat a kuta­tók­nak. „Úgy tűnik, a boly­gók leg­in­kább rezo­náns pályá­kon kelet­kez­nek a csil­la­gok körül, ám nagyon könnyen elhagy­hat­ják azo­kat a leg­ki­sebb zava­rok (per­tur­bá­ci­ók) hatá­sá­ra is. Pél­dá­ul egy nagyon nagy töme­gű boly­gó, a közel­ben elha­la­dó másik csil­lag, vagy akár egy hatal­mas becsa­pó­dá­si ese­mény is könnyen véget vet­het a kényes egyen­súly­nak” – magya­ráz­ták a kutatók.

A beszá­mo­ló sze­rint a csil­la­gá­szok sok több boly­gó­ból álló rend­szert ismer­nek, ame­lyek­ben ma már nem áll fenn a rezo­nan­cia, de a kerin­gé­si peri­ó­du­sok olya­nok, hogy a múlt­ban vala­mi­kor ez lehe­tett a hely­zet. A rezo­nan­cia-álla­po­tot soká­ig meg­őr­ző boly­gó­rend­sze­rek azon­ban ritkák.

„Úgy vél­jük, hogy az összes rend­szer csak körül­be­lül egy szá­za­lé­ka marad rezo­nan­cia-álla­pot­ban” – magya­ráz­za Rafa­el Luque. Ezért is külön­le­ges és továb­bi vizs­gá­la­tok­ra érde­mes rend­szer a HD110067, amely máig vál­to­zat­lan, ősi álla­po­tát mutatja.

A beszá­mo­ló sze­rint eddig mind­össze három olyan rezo­náns boly­gó­rend­szer ismer­nek, amely­ben hat pla­né­ta van, és ebből ket­tőt a Che­ops-nak köszön­het­nek a csillagászok.

„A Che­ops új fel­fe­de­zé­se fénye­sen iga­zol­ja, hogy a jó 10 évvel ezelőtt meg­fo­gal­ma­zott műkö­dé­si elv, az égen szin­te bár­mi­kor, bár­ho­va irá­nyít­ha­tó ult­ra­pon­tos űrfo­to­mé­ter kon­cep­ci­ó­ja kivá­ló­an műkö­dik. Az ame­ri­kai TESS-űrtáv­cső által talált egzo­ti­kus rend­szer való­di ter­mé­sze­tét soha nem ismer­het­tük vol­na meg a Che­ops rugal­mas és cél­pon­tok­hoz alkal­maz­ko­dó adat­gyűj­té­se nél­kül” – hang­sú­lyoz­ta Kiss Lász­ló, a Che­ops-kon­zor­ci­um tudo­má­nyos irá­nyí­tó tes­tü­le­té­nek magyar tag­ja a közleményben.

A HD110067 a leg­fé­nye­sebb csil­lag, amely körül leg­alább négy boly­gó kering. Mivel ezek mind­egyi­ke a Nep­tu­nusz­nál kisebb mére­tű, és való­szí­nű­leg kiter­jedt lég­kö­rük van, ezért ide­á­lis cél­pon­tok a NASA/ESA/CSA James Webb-űrtáv­cső és az ESA jövő­be­li Ari­el- és Pla­to-űrte­lesz­kóp­jai szá­má­ra, ame­lyek­kel a boly­gók lég­kö­ré­nek össze­té­te­le is tanul­má­nyoz­ha­tó lesz majd.

A köz­le­mény sze­rint a fel­fe­de­zés­hez Bár­czy Tamás (ADMATIS Kft., Mis­kolc), Csiz­ma­dia Szi­lárd (Ins­ti­tut für Pla­ne­ten­forschung, Deu­tsches Zent­rum für Luft- und Raum­fahrt, Ber­lin), Kiss Lász­ló (HUN-REN Csil­la­gá­sza­ti és Föld­tu­do­má­nyi Kuta­tó­köz­pont, Buda­pest), Simon Atti­la (Abte­i­lung für Wel­tra­um­forschung und Pla­neto­lo­gie, Phy­si­ka­lis­ches Ins­ti­tut, Uni­ver­sität Bern, Bern) és Sza­bó M. Gyu­la (ELTE Got­hard Aszt­ro­fi­zi­kai Obszer­va­tó­ri­um, Szom­bat­hely) mun­ká­ja is hozzájárult.

For­rás: magyar​nem​zet​.hu