„Rend­szer­vál­tó értel­mi­sé­gi­ként elké­pesz­tő csa­ló­dás­ként élem meg. hogy a bal­ol­dal még min­dig cen­zú­rát alkalmaz”

Pesty Lász­ló a Kont­rá­nak nyi­lat­koz­va elmond­ta, mély­sé­ge­sen fel­há­bo­rít­ja, hogy 32 évvel a szo­ci­a­liz­mus után meg­pró­bál­nak letil­ta­ni egy fil­met, neve­ze­te­sen az Elkrtukot.

A köz­is­mert film­ren­de­ző-pro­du­cer sze­rint egy­ér­tel­mű­en poli­ti­kai okai van­nak ennek, éppen ezért min­den­kit arra biz­tat, hogy ter­jessze Kálo­mis­ta Gábor alko­tá­sá­nak hírét, majd néz­ze meg azt. „Indít­sunk moz­gal­mat, így tör­het­jük meg a cenzúrát” 

- tet­te hoz­zá a fil­mes szakember. 

Kálo­mis­ta Gábor nem­rég azt nyi­lat­koz­ta, hogy poli­ti­kai okok­ból el akar­ják süllyesz­te­ni az Elkr­tuk című film­jét. Har­minc­két évvel a rend­szer­vál­tás után meg­tör­tén­het ilyen Magyarországon? 

Pesty Lász­ló: Én azt látom, hogy meg­tör­tén­het, és meg is tör­té­nik. Mi –mint a rend­szer­vál­tás aktív részt­ve­vői – fel­tét­le­nül, fana­ti­ku­san hit­tünk a sza­bad­pi­ac­ban. Meg vol­tunk győ­ződ­ve arról, hogy a kom­mu­nis­ta dik­ta­tú­ra évti­ze­dei, a cen­zú­ra, az aczélgy­ör­gyök varázs­ütés­re eltűn­tek a rend­szer­vál­tás­nak neve­zett ese­mény ide­jén, 1988 és 1990 között. Azt hit­tük, hogy a tör­vé­nyek, a több­párt­rend­szer, a legi­tim módon meg­vá­lasz­tott köz­ha­tal­mi szer­vek, az önkor­mány­za­tok, a kor­má­nyok és a sza­bad­pi­a­ci sze­rep­lők egy olyan szisz­té­mát hoz­nak lét­re, ami meg­szün­te­ti a kom­mu­niz­mus alatt elszen­ve­dett kul­tu­rá­lis cen­zú­rát, és vala­mi­lyen egész­sé­ges és sza­bad vilá­got hoz lét­re. Aztán súlyo­san csa­lód­nunk kel­lett, a sza­bad­pi­ac­ban való hit hiá­ba­va­ló­nak bizo­nyult. Nai­vak vol­tunk. És nem­csak a jobb­ol­da­li, hanem a bal­ol­da­li rend­szer­vál­tók szí­vé­ben is van egy kis kese­rű­ség. A csa­ló­dott­ság oka az, hogy az egy­ko­ri álma­ink és az évti­ze­dek múl­va kiala­kult való­ság között hatal­mas sza­ka­dék tátong. Nem szá­mol­tunk azzal, hogy a poli­ti­kai sze­rep­lők és a sza­bad­pi­ac sze­rep­lői között tit­kos és időn­ként egy­ál­ta­lán nem tit­kos szö­vet­sé­gek jön­nek lét­re. Rej­tett kar­tel­lek, ame­lyek min­dig a ked­ve­ző arcu­kat mutat­ják, ám amint a kame­rák és a mik­ro­fo­nok leáll­nak, röhög­ve összekacsintanak.

Kont­ra: Ez úgy hang­zik, mint egy sötét össze­es­kü­vés. Csa­ló­dott a rendszerváltásban? 

Pesty Lász­ló: Nem gon­do­lom, hogy rossz dön­tést hoz­tunk, ami­kor rend­szert vál­tot­tunk, hiszen sike­rült negy­ven évnyi dik­ta­tú­rát elkül­de­ni a pokol­ba. Az álma­ink azon­ban utó­lag illú­zi­ók­nak bizo­nyul­tak. Ami­ről pedig beszél­tem, az nem össze­es­kü­vés-elmé­let, sosem sze­ret­tem a világ-össze­es­kü­vé­ses teó­ri­á­kat. Még­is látom, hogy van­nak olyan hatal­mi össze­füg­gé­sek, ille­gi­tim part­ner­sé­gek, ame­lyek aka­dá­lyoz­zák a világ nor­má­lis műkö­dé­sét. A piac és a poli­ti­kum sze­rep­lői spon­tán módon egy­más­ra talál­tak, közös célo­kat szol­gál­nak, és ami­kor a jog­sze­rű­ség­ről kér­de­zik őket, akkor kaján mosollyal azt vála­szol­ják, hogy ők min­den tör­vényt betar­ta­nak. Ez a jelen­ség húzó­dik meg az egész Kálo­mis­ta-ügy mögött is. 

Kont­ra:  Ezek sze­rint Ön is egyet­ért azzal az állí­tás­sal, hogy az Elk*rtuk poli­ti­kai okok­ból nem kerül­het a mozikba. 

Pesty Lász­ló: Igen. Egy olyan jelen­ség­gel állunk szem­ben, amit a kom­mu­nis­ta dik­ta­tú­ra évti­ze­de­i­ben egy­sze­rű­en cen­zú­rá­nak nevez­tünk. A már emlí­tett érdek­szö­vet­sé­gek, össze­fo­gá­sok bizony meg tud­ják aka­dá­lyoz­ni egy film vetí­té­sét, anél­kül, hogy bár­mi­lyen tör­vényt áthág­ná­nak. Ez har­minc­két év eltel­té­vel, rend­szer­vál­tó értel­mi­sé­gi­ként elké­pesz­tő csa­ló­dást jelent nekem.

Kont­ra: A film­for­gal­ma­zók pia­ci igé­nyek­re hivat­koz­nak, egy inter­jú­ban pedig azt olvas­hat­tuk, hogy az új James Bond-film miatt nem kap elég nagy teret a film. 

Pesty Lász­ló: Volt sze­ren­csém nekem is ezek­hez a nyi­lat­ko­za­tok­hoz. A Buda­pest Film veze­tő­je is a sza­bad­pi­ac­ra hivat­ko­zik, jön­nek ezzel a mesé­vel. Hagy­juk sze­gény James Bon­dot, nem érdem­li meg, hogy egy ilyen aljas érv­rend­szer­ben invol­vál­ják. Az új James Bond­nak sem­mi köze nincs Kálo­mis­ta Gábor film­jé­nek elgán­cso­lá­sá­hoz. Az egész nem több, mint közön­sé­ges hazug­ság. Magyar­or­szá­gon azo­nos idő­szak­ban három, négy, hat fil­met is bemu­tat­nak. A gya­kor­lat az, hogy a pro­duk­ci­ók sza­ba­don ver­se­nyez­nek a néző­kért. Ha sze­ret­né­nek, most is talál­ná­nak rá lehe­tő­sé­get. Ezek a sza­vak­ban libe­rá­lis figu­rák, a sza­bad­pi­ac hősei nem akar­nak sem­mi­fé­le ver­senyt. Azt akar­ják, hogy ez a film ne kerül­jön a fővá­ro­si nézők elé. Ilye­nek a mi libe­rá­li­sa­ink. Vol­taire azt mond­ta: „Nem értek egyet azzal, amit mon­dasz, de éle­tem végé­ig har­col­ni fogok azért, hogy mond­hasd.” Ez szá­mom­ra tisz­ta és egész­sé­ges esz­me­rend­szer. Évszá­za­dok­kal később azok, akik a libe­ra­liz­mus­ra, a fel­vi­lá­go­so­dás­ra, Vol­taire szel­le­mi­sé­gé­re hivat­koz­nak, lét­re­hoz­ták a neo­li­be­ra­liz­must, ami min­den ízé­ben szem­ben áll a tisz­ta libe­ra­liz­mus­sal. Ha Vol­taire lát­ná, amit a mai, a szer­ve­zett bűnö­zés esz­kö­ze­i­re haja­zó mód­sze­rek­kel dol­go­zó neo­li­be­rá­li­sok művel­nek, leköp­né őket.

Kont­ra: A sza­bad­pi­a­ci érv azon­ban hihe­tőbb­nek hang­zik, ha tekin­tet­be vesszük, hogy az euró­pai fil­mek évek óta hát­rány­ban van­nak a nagy ame­ri­kai pro­duk­ci­ók­kal szemben. 

Pesty Lász­ló: Az, ahogy az ame­ri­kai film­gyár­tás és film­for­gal­ma­zá­si szisz­té­ma  az elmúlt évti­ze­dek­ben szé­pen las­san lenyom­ta az öreg kon­ti­nenst, szem­be­szö­kő. Itt hivat­koz­nék Káel Csa­ba nyi­lat­ko­za­tá­ra, ami­vel pre­cí­zen bemu­tat­ta: az euró­pai film­for­gal­ma­zók­nak össze kel­le­ne fog­ni­uk annak érde­ké­ben, hogy fel tud­ják ven­ni a har­cot az ame­ri­kai glo­bá­lis film­ha­ta­lom gőz­hen­ge­ré­nek nyo­mu­lá­sá­val szem­ben. Egy gon­do­lat ere­jé­ig vissza­utal­nék a sza­bad­pi­ac kér­dé­sé­re. Ami a film­ipar­ban megy, sza­bad­nak és pia­ci mecha­niz­mus­nak lát­szik, még­sem az. Az egyik mozi­film­re 24 ezer, a másik­ra 240 ezer jegyet adnak el a pénz­tá­rak­nál. Mond­hat­juk, hogy a nézők dön­töt­tek, ez a sza­bad­pi­ac. Nem ezt akar­tá­tok har­minc­két évvel ezelőtt? A hát­tér­ben azon­ban olyan befo­lyá­so­ló mecha­niz­mu­sok ját­sza­nak sze­re­pet, ame­lyek pre­desz­ti­nál­ják, hogy az egyik­re 24 ezer, a másik­ra meg 240 ezer jegy fogy majd el. Ez a sza­bad­pi­ac tor­zí­tá­sa, a tár­sa­da­lom becsapása.

Kont­ra: Milyen mély mecha­niz­mu­sok­ról van szó? 

Pesty Lász­ló: Csak egy pél­da erre. Egy és negyed­éven keresz­tül egy szé­kely kez­de­mé­nye­zés kam­pány­fő­nö­ke vol­tam, ami aztán nagy siker­rel zárult. Nyolc­van szá­za­lék­ban online felü­le­ten dol­goz­tunk. Ezt a csa­pa­tot én ala­pí­tot­tam, és Geril​la​.hu néven híre­sült el. Nagyon gyak­ran kel­lett szem­be­sül­nünk azzal, hogy a Szil­ikon-völgy urai min­den ok nél­kül, tel­je­sen igaz­ság­ta­la­nul letil­tot­ták a kam­pány­tar­tal­ma­in­kat. A glo­ba­liz­mus elké­pesz­tő erő­vel nyo­mu­ló gőz­hen­ger, min­den loka­lis­ta kul­tu­rá­lis kez­de­mé­nye­zést elfojt. Pon­to­san átér­zem, ami Kálo­mis­ta film­jé­vel tör­té­nik, velünk is ez a faj­ta PC-nek tűnő, de való­já­ban a leg­dur­vább cen­zú­ra tör­tént. Még arra sem vet­ték a fárad­sá­got egy-egy letil­tás kap­csán, hogy meg­in­do­kol­ják a dön­té­sü­ket. Ha ez így marad, akkor néhány évti­zed, és a loká­lis kul­tu­rá­lis kez­de­mé­nye­zé­sek egy­sze­rű­en meg­sem­mi­sül­nek. Össze kell fog­nunk, nekünk, a Gerilla.hu-nak egyet­len poli­ti­kai önde­fi­ní­ci­ónk van: sup­port local, aga­inst  glo­bal. A Kálo­mis­ta-szto­ri is erről szól. 

Kont­ra: Ha poli­ti­kai okok miatt aka­dá­lyoz­zák a film mozik­ba jutá­sát, akkor jó eséllyel nem lehet majd meg­győz­ni a dön­tés­ho­zó­kat. Mi a teen­dő a máso­dik lépésben? 

Pesty Lász­ló: Az összes felü­le­ten meg kell pró­bál­ni, ha min­den­hon­nan vissza­pat­tan, akkor kell az asz­tal­ra csap­ni. Tár­gyal­ni kel­le­ne a Netflix­szel, az HBO GO-val, az Ama­zon­nal. Lás­suk, mit rea­gál­nak a hagyo­má­nyos mozik gyű­lölt ellen­sé­gei. Per­sze könnyen lehet, hogy a webes for­gal­ma­zók is el akar­ják majd gán­csol­ni a fil­met, ideo­ló­gi­ai okok­ból. Azt lát­ni kell, hogy Kálo­mis­ta Gábor keresz­tes lovag­ként – bár ezt fél­ve mon­dom, mert las­san a kereszt szó emlí­té­se is til­tott a PC-szó­tár sze­rint – neki­megy egy ellen­sé­ges mecha­niz­mus­nak, kri­ti­zál­ja, vala­mint cen­zú­rá­val, bal­ol­da­li poli­ti­kai befo­lyás­sal vádol­ja azo­kat, akik gátol­ják a film­je for­gal­ma­zást. Arra sze­ret­ném fel­hív­ni az olva­sók figyel­mét, hogy a cen­zú­ra ellen csak úgy lehet fel­lá­zad­ni, ha segí­te­nek áttör­ni a falat. Ezért arra kérek min­den­ki, hogy daf­ke vegyen jegyet, keres­se az inter­ne­ten a fil­met, írjon róla posz­to­kat, láj­kol­ja, és ossza meg a film közös­sé­gi médi­á­ban fel­lel­he­tő anya­ga­it, hasz­nál­ja fel az inter­net adta lehetőségeket. 

A Geril​la​.hu a tőlünk meg­szo­kott kor­sze­rű haté­kony­ság­gal, szí­ve­sen segít abban, hogy – akár az online világ­ban – Kálo­mis­ta film­jé­nek hírét az egész magyar tár­sa­da­lom­hoz eljuttassuk. 

Mond­hat­nám az is, hogy indít­sunk moz­gal­mat, men­jünk le geril­lá­ba! Csak ezzel tör­het­jük meg a cenzúrát. 

For­rás: Kont​ra​.hu