Reform jön a BL-ben, eltiltják a válogatottól a Szuperligában játszókat
Tizenkét élklub bejelentette a labdarúgó Szuperliga létrehozását, az alapító klubok tárgyalásra hívták az Európai (UEFA) és a Nemzetközi Labdarúgó Szövetséget (FIFA).
Az UEFA bejelentette Bajnokok Ligája reformját a így a sorozat 2024-től már az új formátumban zajlik majd.
Az éjjel kiadott közlemény szerint a bajnokságot „lehető leghamarabb” elindítják, és az alapító klubok 3,5 milliárd eurót kapnak „infrastrukturális beruházási terveik támogatására” és „a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozására”.
A terv, melynek finanszírozásában jelentős szerepet vállal a JP Morgan, női Szuperligára vonatkozó elképzelést is tartalmaz. A rajt időpontjára vonatkozó konkrét információt ugyan nem közölt a 12 egyesület, de egybehangzó médiaértesülések szerint jövőre indulna.
A Szuperligát hat angol – Manchester United, Arsenal, Liverpool, Tottenham Hotspur, Chelsea, Manchester City -, három olasz – Juventus, AC Milan, Internazionale – és három spanyol sztárklub – Real Madrid, FC Barcelona, Atlético Madrid – hozta létre, elsőszámú vezetője pedig Florentino Perez, a Real Madrid elnöke lett.
„A futball az egyetlen sportág a világon, amelynek több mint négymilliárd követője van. A legnagyobb klubok képviselőiként a mi felelősségünk, hogy megfeleljünk a szurkolók kívánalmainak” – fogalmazott Perez, aki szerint az új bajnokság „a labdarúgás minden szintjét segíteni fogja”.
„A tizenkét alapító szurkolók milliárdjait képviseli. Azért egyesültünk ebben a kritikus pillanatban, hogy átalakítsuk az európai versenyrendszert, és olyan alapot teremtsünk, amely fenntartható a jövőben, jelentősen növelve a szolidaritást” – mondta a Szuperligában alelnökké választott Andrea Agnelli, a Juventus elnöke, aki lemondott az európai klubokat tömörítő szervezetben (ECA) betöltött elnöki posztjáról.
Az ugyancsak alelnök, a Manchester Unitedet vezető Joel Glazer arról beszélt, hogy a Szuperliga összegyűjti a világ legjobb klubjait és játékosait, ezzel új fejezetet nyit az európai futballban, amely biztosítja az első osztályú versenyt és lehetőségeket, valamint a nagyobb pénzügyi támogatást a futball piramisának.
A közleményből kiderül, hogy a húszcsapatos sorozatnak 15 állandó résztvevője lenne, további öt pedig az előző szezon eredményei alapján csatlakozhatna. A mérkőzéseket hétköznap rendeznék, így a résztvevő klubok ugyanúgy szerepelnének a nemzeti bajnokságokban. A tervek szerint augusztusban két tízcsapatos csoportban kezdődnének a küzdelmek, minden együttes kétszer – otthon és idegenben – találkozna valamennyi riválisával, az első három egyenesen a negyeddöntőbe jutna, míg a negyedik és ötödik helyezettek egymással küzdenének meg a fennmaradó két helyért. Onnantól oda-visszavágós alapon, egyenes kieséses rendszerben folytatódna a sorozat, majd május végén semleges helyszínen tartanák a döntőt.
Az európai szövetség (UEFA) az angol, az olasz és a spanyol tagszövetségével együtt már a hivatalos bejelentés előtt, vasárnap elítélte a Szuperliga létrehozását. Az UEFA súlyos szankciókat helyezett kilátásba és közlése szerint minden erejével igyekszik megakadályozni az új bajnokság elindulását. Az UEFA és a nemzetközi szövetség (FIFA) mellett Boris Johnson brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök is kritizálta a Szuperliga életre hívását.
Tárgyalásra hívják a FIFA‑t és az UEFA‑t
Az Európai Szuperliga 12 alapító klubja tárgyalásra hívta az UEFA‑t és a FIFA‑t.
A Gianni Infantino FIFA- és Aleksander Ceferin UEFA-elnöknek küldött levélben az ESL arról tájékoztatta a két sportvezetőt, hogy jogi lépések történtek az új szervezet megvédése érdekében, egyúttal sürgős tárgyalásra hívja mindkettőjüket, hogy közösen megvitassák az új versenysorozat részleteit, és hogy az miképpen illeszthető a futball gazdasági rendszerébe.
„Nem arra törekszünk, hogy a Bajnokok Ligáját és az Európa-ligát lecseréljük, hanem hogy versenyezzünk azokkal, és hogy ezek mellett létezzünk” – olvasható a levélben.
Reform a BL-ben, eltiltják a válogatottól a Szuperligában játszókat
Aleksander Ceferin később bejelentette, hogy elfogadta a Bajnokok Ligája reformjára vonatkozó javaslatot, így a sorozat 2024-től már az új formátumban zajlik majd.
Eszerint a jelenlegi 32 helyett 36 gárda szerepel majd a kontinens legrangosabb klubsorozatában, a négycsapatos csoportokat pedig egy nagy tabella váltja fel, így a jelenlegi hat helyett tíz találkozót játszik majd minden résztvevő különböző ellenfelekkel. Az első nyolc automatikusan a nyolcaddöntőbe jut, a 9 – 24. helyezettekre pedig rájátszás vár a 16 közé kerülésért.
Aleksander Ceferin, a szervezet elnöke az európai Szuperliga létrehozását „kapzsiságtól vezérelt” néhány klub „szégyenteljes kezdeményezésének” nevezte, illetve úgy fogalmazott, hogy a lépés „a labdarúgás szerelmeseinek arculköpése”.
Egyúttal megerősítette, hogy a Szuperliga klubjaiban játszó futballisták nem vehetnek majd részt olyan nemzetközi eseményeken, mint a világbajnokság vagy az idei Európa-bajnokság.
Ceferin megjegyezte, az UEFA jogászai már vizsgálják a lehetséges szankciókat, az ő személyes álláspontja pedig az, hogy az érintett játékosokat minden olyan versenysorozattól el kell tiltani, amely a szervezet égisze alatt zajlik.
A szlovén sportvezető elmondta, sok dolgot látott már életében, hiszen büntetőjogi ügyvéd, de olyat, hogy csütörtökön még a támogatásukról biztosították azok, akik hétfőn valami teljesen mást írtak alá, még nem. Hozzátette, a legnagyobb csalódást számára a Szuperligában alelnökké választott Andrea Agnelli, a Juventus elnöke jelenti, aki lemondott az európai klubokat tömörítő szervezetben (ECA) betöltött elnöki posztjáról.
„Nem tudtuk, hogy ilyen közel vannak hozzánk a kígyók, most már igen” – fűzte hozzá Ceferin, aki szerint a futballban folyamatos a változás, hiszen többek között a Juventus is szerepelt már a Serie B‑ben, a Manchester United Sir Alex Ferguson előtt nem tartozott a topcsapatok közé, az Aston Villa pedig nagy klubnak számított.
Forrás: Magyar Hírlap / MTI