Hírek Elszakított területi hirek Rea­gált a román kül­ügy­mi­nisz­té­ri­um Potá­pi nyi­lat­ko­za­tá­ra: eluta­sít­juk a naci­o­na­lis­ta retorikát

Rea­gált a román kül­ügy­mi­nisz­té­ri­um Potá­pi nyi­lat­ko­za­tá­ra: eluta­sít­juk a naci­o­na­lis­ta retorikát

Egy­ol­da­lú tör­té­ne­lem­szem­lé­le­ten ala­pu­ló naci­o­na­lis­ta reto­ri­kát lát Potá­pi Árpád János pén­te­ki nyi­lat­ko­za­tá­ban a román külügyminisztérium.

A magyar kor­mány nem­zet­po­li­ti­ká­ért fele­lős állam­tit­ká­ra a Kró­ni­ka pén­te­ki lap­szá­má­ban meg­je­lent inter­jú­ban azt mond­ta, Klaus Iohan­nis állam­fő az erdé­lyi magya­rok sza­va­za­ta­i­val került tiszt­ség­be, de nem viszo­noz­ta a támogatást. 

Potá­pi a román állam­fő Erdély vélt kiáru­sí­tá­sá­ról tett ápri­li­si kije­len­té­sét kom­men­tál­ta. Azt is hoz­zá­tet­te: Klaus Iohan­nis­nak tud­nia kell, hogy a szá­szo­kat a magyar kirá­lyok hív­ták be az 1200-as évek ele­jén Erdély­be, kivált­sá­go­kat, auto­nó­mi­át biz­to­sí­tot­tak a Király­föld­nek, amit a magyar ura­lom ide­jén élvez­tek. Az erdé­lyi szá­szok azon­ban ezt úgy hálál­ták meg, hogy a magyar sza­bad­ság­har­cok ide­jén a magya­rok ellen­sé­ge­i­vel szö­vet­kez­tek, és 1918. decem­ber 1‑je után kimond­ták a csat­la­ko­zást Romá­ni­á­hoz. „Én nem vár­tam sok­kal job­bat Klaus Iohan­nis­tól” – tet­te hoz­zá az államtitkár.

Iulia Matei román kül­ügyi állam­tit­kár Potá­pi sza­va­i­ra rea­gál­va a Digi24.ro-nak azt mond­ta, a kül­ügy­mi­nisz­té­ri­um nem sze­ret­né a magyar állam­tit­kár válasz­tá­si kon­tex­tus­ban elhang­zott nyi­lat­ko­za­tát kom­men­tál­ni, annál is inkább, hogy egy­ol­da­lú tör­té­ne­lem­szem­lé­le­ten ala­pu­ló naci­o­na­lis­ta reto­ri­ka áll mögöt­te, amely mes­ter­sé­ges ellen­té­tet ger­jeszt és a jószom­szé­di viszonyt veszé­lyez­te­ti. Hoz­zá­tet­te, hogy a román fél ismé­tel­ten vissza­uta­sí­tot­ta ezt a megközelítést.

Mint mond­ta, a romá­ni­ai hely­ha­tó­sá­gi válasz­tá­sok előtt ezek a kije­len­té­sek nem kívá­na­tos több­let­je­len­tés­sel is bír­nak, és a román fél eluta­sít­ja a bel­ügye­i­vel kap­cso­la­tos nyilatkozatokat.

Azt is leszö­gez­te, hogy Potá­pi Romá­nia elnö­ké­vel kap­cso­la­tos kije­len­té­sei nem helyt­ál­ló­ak, ugyanik az állam­főt a román állam­pol­gá­rok válasz­tot­ták meg és ő min­den román állam­pol­gár elnö­ke, azo­ké is akik meg­vá­lasz­tot­ták és azo­ké is, akik nem. 

Potá­pi Árpád János egyéb­ként a pén­te­ki inter­jú­ban „udva­ri­a­san kor­rekt­nek” minő­sí­tet­te a magyar-román viszonyt, amely­ben sok vitás kér­dés van, amit nem sike­rült tisz­táz­ni, de az ben­ne a leg­po­zi­tí­vabb, hogy a buda­pes­ti kor­mány végez­ni tud­ja a magyar nem­ze­ti közös­ség érde­ké­ben foly­ta­tott mun­kát.

For­rás: maszol​.ro