Hírek Elszakított területi hirek Ran­gos magyar álla­mi kitün­te­té­se­ket adtak át a csík­sze­re­dai főkonzulátuson

Ran­gos magyar álla­mi kitün­te­té­se­ket adtak át a csík­sze­re­dai főkonzulátuson

A nem­zet és a haza szol­gá­la­tá­ban vég­zett pél­da­ér­té­kű mun­ká­já­ért nyolc erdé­lyi köz­éle­ti sze­mé­lyi­ség­nek ado­má­nyo­zott ran­gos álla­mi kitün­te­té­se­ket Áder János, Magyar­or­szág köz­tár­sa­sá­gi elnö­ke az augusz­tus 20‑i nem­ze­ti ünnep alkalmából.

A díja­kat csü­tör­tö­kön adták át Magyar­or­szág Csík­sze­re­dai Főkon­zu­lá­tu­sán, a csík­sze­re­dai Lázár-ház dísz­ter­mé­ben. A kitün­te­tet­tek. A nem­zet szol­gá­la­tá­ban vég­zett pél­da­ér­té­kű mun­ká­ju­kat ismer­ték el.

A csík­sze­re­dai Lázár-ház­ban csü­tör­tö­kön tar­tott díj­át­adón pél­da­ér­té­kű mun­ká­já­ért elis­me­rés­ben része­sült Haj­du János főes­pe­res, szent­szé­ki taná­csos, a sep­si­szent­györ­gyi III. Szent Bene­dek Plé­bá­nia plé­bá­no­sa; Zsig­mond Győ­ző nép­rajz­tu­dós, etno­mi­ko­ló­gus, a Buka­res­ti Tudo­mány­egye­tem Ide­gen Nyel­vek és Iro­dal­mak Kara Hun­ga­ro­ló­gi­ai, Juda­isz­ti­kai és Romo­ló­gi­ai Inté­ze­té­nek egye­te­mi taná­ra; Lázár Csil­la, a csík­szent­do­mo­ko­si Már­ton Áron Múze­um ala­pí­tó­ja és veze­tő­je; Kásler Mag­da nép­dal­éne­kes, a Maros Művész­együt­tes tán­cos szó­lis­tá­ja, tánc­kar­ve­ze­tő­je; Amb­rus Lajos író, köl­tő, tanár, a Fir­tos Műve­lő­dé­si Egy­let elnö­ke; Szé­kely Ferenc nép­raj­zi író, az Erdő­szent­györ­gyi Figye­lő című köz­éle­ti és kul­tu­rá­lis lap szer­kesz­tő­je; Veress Lász­ló gyógy­sze­rész, a seges­vá­ri Rubin Gyógy­szer­tár főgyógy­sze­ré­sze és Bíró Ferenc, a Har­gi­ta megyei 22. szá­mú Szent Imre Cser­kész­csa­pat vezetője. 

A kitün­te­té­se­ket Tóth Lász­ló főkon­zul, Magyar­or­szág Csík­sze­re­dai Főkon­zu­lá­tu­sá­nak veze­tő­je adta át; az ese­mé­nyen Kovács Ger­gely gyu­la­fe­hér­vá­ri érsek is jelent volt. 

Haj­du János Szé­kely­véc­kén szü­le­tett 1957. novem­ber 21-én. Isten hívó sza­vát meg­hall­va jelent­ke­zett a Meg­tes­te­sült Böl­cses­ség­ről neve­zett Sze­mi­ná­ri­um­ba. 1983. júni­us 19-én Jakab Antal szen­tel­te pap­pá. Szol­gá­la­tát Gye­gyó­szent­mik­ló­son kezd­te segéd­lel­kész­ként, majd két év után Jakab Antal Zer­nyest­re helyez­te, ahol a szór­vány­ma­gyar­ság­nak és a román ajkú hívek­nek is hűsé­ges lel­ki­pász­to­ra lett. Hét év után főpász­to­ra Sep­si­szent­györgy­re irá­nyí­tot­ta, ahol egy újon­nan léte­sí­tett egy­ház­köz­ség­nek temp­lo­mot kel­let épí­te­ni, plé­bá­ni­ai közös­sé­get szer­vez­ni. Több évti­ze­des lel­ki­pász­to­ri szol­gá­la­ta során a szór­vány­ma­gyar­ság közös­ség­gé ková­cso­lá­sa, vala­mint val­lá­si és nem­ze­ti iden­ti­tá­sá­nak meg­ma­ra­dá­sa érde­ké­ben vég­zett tevé­keny­sé­ge elis­me­ré­se­ként Haj­du János a Magyar Érdem­rend Lovag­ke­reszt­je kitün­te­tést vehet­te át. 

Ugyan­csak a Magyar Érdem­rend Lovag­ke­reszt­je kitün­te­tést kap­ta meg Zsig­mond Győ­ző is a hun­ga­ro­ló­gia és a nép­rajz­tu­do­mány terü­le­tén elért ered­mé­nyei, vala­mint a romá­ni­ai magyar egye­te­mi okta­tás, illet­ve tudo­má­nyos és köz­élet meg­újí­tá­sá­ban betöl­tött sze­re­pe elis­me­ré­se­ként. A nép­rajz­tu­dós – etno­mi­ko­ló­gus 1959-ben szü­le­tett a Kolozs megyei Ara­nyos­po­lyán­ban. A kolozs­vá­ri Bab­eș-Bolyai Tudo­mány­egye­te­men 1982-ben szer­zett magyar és fran­cia nyelv- és iro­da­lom sza­kos okle­ve­let, majd ugyan­itt dok­to­ri címet, 1997-ben. Rövid ide­ig a köz­ok­ta­tás­ban dol­go­zott, majd 1992 óta a Buka­res­ti Tudo­mány­egye­tem okta­tó­ja. Kuta­tó­ként a nép­rajz, a név­tan, a nyelv­mű­ve­lés terü­le­te­in ott­ho­nos és ter­mé­keny. A leg­je­len­tő­sebb magyar etno­mi­ko­ló­gus­ként az álta­la kez­de­mé­nye­zett, a népi gom­bá­szat fel­tá­rá­sán ala­pu­ló kuta­tás nem csu­pán magyar, de világ­vi­szony­lat­ban is kiemel­ke­dő. A másik jelen­tős kuta­tá­si terü­le­te a magyar égi­test- és csil­lag­is­me­ret. 12 önál­ló köte­te jelent meg, illet­ve szer­kesz­tő­je és egy­ben társ­szer­ző­je hét tanul­mány­kö­tet­nek, szer­kesz­tő­je három hely­tör­té­ne­ti és két szép­iro­dal­mi kötetnek. 

Lázár Csil­la 1976. janu­ár 25-én szü­le­tett Csík­szent­do­mo­ko­son. Isko­lá­it szü­lő­fa­lu­já­ban, majd a csík­sze­re­dai Már­ton Áron Gim­ná­zi­um­ban végez­te. A kolozs­vá­ri Bab­eș-Bolyai Tudo­mány­egye­te­men 1998-ban szer­zett angol-magyar taná­ri okle­ve­let. Tanár­ként tért vissza és tevé­keny­ke­dett szü­lő­fa­lu­já­ba, ma is ott él. 2010-ben hoz­ta lét­re a Már­ton Áron Múze­u­mot Csík­szent­do­mo­ko­son, azóta is fárad­ha­tat­la­nul dol­go­zik azon, hogy a szent­éle­tű püs­pök élet­mű­ve minél szé­le­sebb kör­ben ismert­té vál­jon, a szé­kely nem­zet pedig pél­da­ként köves­se egy­ko­ri püs­pö­két. Emel­lett kon­fe­ren­ci­á­kat szer­vez, ame­lyek cél­ja egy­há­zi és civil tör­té­né­szek, kuta­tók bevo­ná­sa Már­ton Áron püs­pök tevé­keny­sé­gé­nek és korá­nak jobb meg­ér­té­sé­hez. A csík­szent­do­mo­ko­si Már­ton Áron Múze­um lét­re­ho­zá­sa és veze­tői fel­ada­ta­i­nak ellá­tá­sa terén vég­zett mun­ká­ja elis­me­ré­se­ként Lázár Csil­la a Magyar Arany Érdem­ke­reszt kitün­te­tés­ben részesült. 

Sok­ol­da­lú elő­adó­mű­vé­szi tevé­keny­sé­ge, vala­mint az erdé­lyi magyar kul­tú­ra meg­őr­zé­se érde­ké­ben vég­zett mun­ká­ja elis­me­ré­se­ként a Magyar Arany Érdem­ke­reszt kitün­te­tést vehet­te át Kásler Mag­da is. A nép­dal­éne­kes, tánc­kar­ve­ze­tő 1980. május 30-án szü­le­tett Maros­vá­sár­he­lyen. Tanul­má­nya­it a Bolyai Far­kas Elmé­le­ti Líce­um után a Bab­eș-Bolyai Tudo­mány­egye­te­men, vala­mint a Maros­vá­sár­he­lyi Művé­sze­ti Egye­tem kore­og­rá­fia sza­kán végez­te. Jelen­leg a Magyar Tánc­mű­vé­sze­ti Egye­tem kiren­delt tago­za­tá­nak hall­ga­tó­ja Maros­vá­sár­he­lyen. 2001-től alkal­ma­zott­ja az intéz­mény­nek, amely­ben hiva­tás­sze­rű­en foly­tat­ja tevé­keny­sé­gét. Éne­kes és nép­tán­cos kar­ri­er­je mel­lett remek peda­gó­gi­ai érzék­kel ren­del­ke­zik, amit okta­tás során kama­toz­tat, több tele­pü­lés nép­tánc­cso­port­já­ban. Emel­lett az Üver zene­kar éne­ke­se is. 

Amb­rus Lajos 1941. novem­ber 2‑án szü­le­tett Koron­don. Isko­lá­it szü­lő­fa­lu­já­ban és Szo­vá­tán végez­te, majd a maros­vá­sár­he­lyi Peda­gó­gi­ai Főis­ko­lán szer­zett taná­ri okle­ve­let. Aty­há­ban, Sik­ló­don, majd Koron­don tanít és több mint két évti­ze­den át a Koron­di Líce­um aligaz­ga­tó­ja, a Fir­tos Műve­lő­dé­si Egy­let elnö­ke, 1990-es ala­pí­tá­sa óta az éve­kig több ezer pél­dány­ban meg­je­le­nő Haza­né­ző kul­tu­rá­lis folyó­irat ala­pí­tó főszer­kesz­tő­je. Nyug­dí­jas tanár­ként ma is Koron­don él. A szé­kely Sóvi­dék kul­tu­rá­lis éle­té­ben betöl­tött jelen­tős sze­re­pe elis­me­ré­se­ként Amb­rus Lajos a Magyar Arany Érdem­ke­reszt kitün­te­tést vehet­te át a csü­tör­tö­ki ünnepségen. 

Nép­raj­zi és hely­tör­té­ne­ti tár­gyú köny­ve­ket, vala­mint monog­rá­fi­á­kat és inter­jú­kö­te­te­ket is magá­ba fog­la­ló élet­mű­ve elis­me­ré­se­ként Szé­kely Ferenc szin­tén a Magyar Arany Érdem­ke­reszt­ben része­sült. A nép­raj­zi író 1951. júni­us 5‑én szü­le­tett a Kolozs megyei Pusz­ta­ka­ma­rá­son. Gim­ná­zi­u­mi tanul­má­nya­it Mócson végez­te, majd Szé­kely­ud­var­he­lyen a Mező­gaz­da­sá­gi Szak­lí­ce­um­ban szer­zett dip­lo­mát 1970-ben. Szé­ken, Ákos­fal­ván, Hava­don, Vadas­don és Erdő­szent­györ­gyön dol­go­zott, utób­bi helyen isko­lai ügy­in­té­ző­ként. 2005 – 2006-ban könyv­tá­ro­si szak­ké­pe­sí­tést szer­zett a BBTE kihe­lye­zett könyv­tá­ros sza­kán, ezt köve­tő­en könyv­tá­ros­ként dol­go­zott az erdő­szent­györ­gyi líce­um­ban. 2016 óta nyug­dí­jas. Kuta­tá­si terü­le­te a tár­gyi és szel­le­mi nép­rajz, az iro­da­lom­tör­té­net. Írói, nép­rajz­ku­ta­tói mun­kás­sá­gát több mint 20 nép­raj­zi, hely­tör­té­ne­ti monog­rá­fi­ai és inter­jú­kö­tet fémjelzi. 

Veress Lász­ló 1943. augusz­tus 4‑én szü­le­tett a Maros megyei Nyá­rád­szent­an­nán. Fel­ső­fo­kú tanul­má­nya­it a maros­vá­sár­he­lyi Orvo­si és Gyógy­sze­ré­sze­ti Egye­te­men végez­te. 1975-ben főgyógy­sze­ré­szi címet nyert, majd csa­lád­já­val 1980-ban Seges­vár­ra köl­tö­zött. A rend­szer­vál­tást köve­tő­en, a megyé­ben elsők között nyi­tott magán­gyógy­szer­tá­rat, 1991-ben. Rubin néven bejegy­zett pati­ká­ja ma az Állo­más utcá­ban műkö­dik. Veress Lász­ló az ország­ban elő­ször kezd­te el a kap­szu­lák gyógy­szer­tá­ri készí­té­sét is, pati­ká­ja ma több mint het­ven saját elő­ál­lí­tá­sú készít­ménnyel, ter­mék­kel büsz­kél­ked­het. Péter H. Mária maros­vá­sár­he­lyi gyógy­sze­rész, nyu­gal­ma­zott egye­te­mi adjunk­tus ösz­tön­zé­sé­re látott neki a seges­vá­ri gyógy­sze­ré­szet-tör­té­net kuta­tá­sá­nak. Az erdé­lyi magyar­ság köré­ben vég­zett több évti­ze­des közös­sé­gi szol­gá­la­ta, vala­mint a helyi gyógy­sze­ré­szet tár­gyi emlé­ke­i­nek meg­őr­zé­se érde­ké­ben vég­zett tevé­keny­sé­ge elis­me­ré­se­ként Veress Lász­ló a Magyar Arany Érdem­ke­reszt kitün­te­tés­ben részesült. 

Az erdé­lyi magyar fia­ta­lok neve­lé­se, illet­ve az ott élő magyar­ság meg­ma­ra­dá­sa érde­ké­ben vég­zett mun­ká­ja elis­me­ré­se­ként Biró Ferenc részé­re a Magyar Ezüst Érdem­ke­reszt kitün­te­tést ado­má­nyoz­ta Áder János köz­tár­sa­sá­gi elnök. A Har­gi­ta megyei 22. szá­mú Szent Imre Cser­kész­csa­pat veze­tő­je 1965. feb­ru­ár 6‑án szü­le­tett Hosszú­aszó­ban. Szü­lei 1969-ben köl­töz­tek Zete­la­ká­ra, az álta­lá­nos isko­lát ott, míg a közép­is­ko­lát Szé­kely­ud­var­he­lyen végez­te, ahol asz­ta­los szak­mát tanult. Isko­lai évei alatt ver­seny­sze­rű­en spor­tolt. 1990-ben, az erdé­lyi cser­kész­moz­ga­lom újjá­ala­ku­lá­sa ide­jén részt vett a zete­la­ki cser­kész­csa­pat meg­ala­pí­tá­sá­ban. 1991 már­ci­u­sá­ban tett cser­kész­fo­ga­dal­mat Szo­vá­tán. Cser­kész­csa­pa­ta Udvar­hely­szék egyik leg­job­ban szer­ve­zett és leg­né­pe­sebb csa­pa­ta, amely min­den kor­osz­tályt magá­ba fog­lal. A csü­tör­tö­ki ünnep­sé­gen jelen volt továb­bá a buda­pes­ti szü­le­té­sű Sára Ferenc is, aki a kiemel­ke­dő nép­mű­vé­sze­ti mun­kás­ság elis­me­ré­se­ként ado­má­nyoz­ha­tó Mar­tin György-díjat vet­te át a Gyi­me­sek­ben kifej­tett tevékenységéért. 

Fotók: Veres Nándor

For­rás: sze​kely​hon​.ro