Potápi Árpád János Andrássytelepen: a nemzet megerősítése régen és ma is cél volt
Gazdasági fellendülés, a magyar közösség megerősítése volt a célja a 120 évvel ezelőtti betelepítésnek, amely során a ifj. gróf Andrássy Gyula Marosludas melletti földjeire, bukovinai székelyeket, Jász-Nagykun-Szolnok megyében élőket és másokat hívtak, hoztak
– hangzott el csütörtökön délután a Maros megyei Adrássytelepen, ahol az első telepesek megérkezésére emlékeztek, de a helyi Hajdina néptáncegyüttes születésnapját is ünnepelték Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár jelenlétében.

Marosludason, akárcsak az egész megyében egyre jobban fogy a magyarok száma, de a város egyik részén, Andrássytelepen ma is összetartó kis közösség él, amelynek tagjai büszkék arra, hogy azoknak a telepeseknek a leszármazottjai, akiket 120 évvel ezelőtt hoztak ide.
A csütörtöki kettős ünneplés a Boldog Gizella templomkertben kezdődött, ahol Potápi Árpád és más hivatalosságok, lelkészek megkoszorúzták ifj. gróf Andrássy Gyula szobrát. Majd a kis közösség népzene kíséretében vonult át a helyi kultúrotthonba.

Fontos a kitartás Idős és ifjú Andrássy Gyula életéről, politikai pályafutásáról beszélt többek között köszöntő beszédében Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki méltatta a két neves gróf munkásságát. Kiemelte, hogy a betelepítésekkel az akkori magyar állam meg akarta erősíteni a Székelyföld szélén levő Marosludas magyar közösségét, sokgyerekes családoknak kínálva telket és megélhetést.

„A bukovinai székelyek, a Királyhágón túlról érkezők, de a környékről beköltözött telepesek megtartották anyanyelvüket, hitüket és kitartóak voltak. Ezt kívánom a telepesek mai leszármazottainak, de mindenkinek, aki ma Marosludason, Andrássytelepen él, hogy őrizzék meg hitüket és nemzetiségüket. A magyar állam támogatja a nemzet megerősítését, azokat a kulturális eseményeket, amelyek összetartják a magyar közösségeket”
– hangoztatta az államtitkár, aki elmondta, hogy az ő elődei is bukovinai székelyek, akik Istensegítsből származnak.

Köszöntötte a 24-ik évüket betöltő Hajdina néptáncegyüttest, azt kívánva, hogy ezután is sikeresek maradjanak, és népszerűsítsék a magyar néptáncot és népzenét.
Összetartó közösség Szőllős Ferenc büszkén mesélte, hogy a Jászságból jöttek elődei, akik itt telepedtek le, és a bukovinai székelyekkel együtt erős közösséget alakítottak ki. Az akkori telepesek földet kaptak és az volt a feladatuk, hogy megműveljek, gyarapítsák és benépesítsék.

Mint visszaemlékezett sokgyerekes családok érkeztek, és megszerették Marosludason, azonban a kollektivizáláskor elvesztették földjeik nagyrészét és a kicsivel kellett boldoguljanak. Szőllős Ferenc büszke telepes őseire, és úgy érzi, hogy Andrássytelepen most is összetartó közösség van, ahol jó élni, ahol az egyházak sok kulturális eseményt is szerveznek.
A napra pontosan 24 évvel ezelőtt megalakult Hajdina néptáncegyüttes tagja volt Kiss István jelenleg marosludasi alpolgármester is, aki szeretettel emlékezett a kezdetekre, és arra, hogy milyen nagy lelkesedéssel tanultak és táncoltak az akkori fiatalok.
De – mint fogalmazott – most is biztosított az utánpótlás, hiszen a Hajdina mellett működik a Pohánka, Tatánka néptáncegyüttes és Haricska zenekar. A furcsának tűnő elnevezések mind az hajdina növény különböző nevei – tudtuk meg a táncegyüttest alapító Tóth Sándortól.
A családias ünnepséget a Hajdina néptánccsoport fellépése zárta és a jelenlevők a viszontlátás reményében köszöntek el, hiszen táncosok és hozzátartozók újra ünnepelni gyűlnek össze szombaton, amikor Marosludason tartják a 9. Bukovinai Székely Találkozót.
Fotók:Haáz Vince
Forrás: szekelyhon.ro