Potá­pi Árpád János: A cse­lek­vő nem­zet­hez hoz­zá­tar­to­zik a válasz­tá­son való részvétel

Potá­pi Árpád János sze­rint a Minisz­ter­el­nök­ség Nem­zet­po­li­ti­kai Állam­tit­kár­sá­ga által hir­de­tett cse­lek­vő nem­zet évé­hez hoz­zá­tar­to­zik az ápri­lis 3‑i par­la­men­ti válasz­tá­so­kon és a nép­sza­va­zá­son való részvétel.

A nem­zet­po­li­ti­kai állam­tit­kár a szé­kely­föl­di Sep­si­szent­györ­gyön beszélt erről a szom­bat dél­után tar­tott saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó­ján. A fide­szes poli­ti­kus arra kér­te az erdé­lyi magya­ro­kat, hogy adják le a levél­sza­va­za­tu­kat, és gon­do­san tölt­sék ki az azo­no­sí­tó lapot, hogy a sza­va­zat érvé­nyes legyen.

Olyan ret­te­ne­tes nagy nehéz­ség nin­csen abban, hogy kire sza­vaz­za­nak, hiszen a jelen­le­gi bal­ol­dal egy­ér­tel­mű­en meg­ta­gad­ta a nem­zet­nek azt a részét, ame­lyik nem a mai ország­ha­tá­ro­kon belül lakik. Ráadá­sul cini­ku­san tet­te, mert Szé­kely­ud­var­he­lyen gyár­tat­ta le a szó­ró­anya­go­kat, a pla­ká­to­kat. Reto­ri­ká­já­ban a 2004. decem­ber 5‑i álla­pot­ban van

– jelen­tet­te ki a poli­ti­kus utal­ván a magyar állam­pol­gár­ság hatá­ron túli kiter­jesz­té­sé­ről tar­tott egy­ko­ri népszavazásra.

Újság­írói kér­dés­re Potá­pi Árpád János elmond­ta: a négy évvel ezelőt­ti válasz­tá­son a hatá­ron túli­ak levél­sza­va­za­tai a 199 kép­vi­se­lői man­dá­tum­ból egyet ered­mé­nyez­tek, és a levél­sza­va­za­tok fele érke­zett Erdély­ből. Úgy vél­te, hogy még ha nem is dön­tő ez a szám, akkor is szim­bo­li­kus jelen­tő­sé­ge van annak, hogy az erdé­lyi magya­rok sza­va­za­ta­i­val ala­kul ki az Ország­gyű­lés összetétele.

A poli­ti­kus úgy vél­te: ha az elmúlt 12 év nem­zet­po­li­ti­ká­ja csak abból áll­na, hogy ked­vez­mé­nyes hono­sí­tás­sal magyar állam­pol­gár­sá­got adtak a hatá­ron túli magya­rok­nak, az is tör­té­nel­mi ered­mény len­ne. Ezzel azon­ban csak lehe­tő­sé­get teremtettek.

Magyar­or­szág gaz­da­sá­gi, morá­lis, men­ta­li­tás­be­li meg­úju­lá­sa, meg­erő­sö­dé­se kel­lett ahhoz, hogy a nem­zet­po­li­ti­kát alul­ról támasz­ta­ni tud­ja. Úgy vél­te: annak is kisu­gár­zá­sa van, az is húz­za a nem­zet­ré­sze­ket, hogy Magyar­or­szág fej­lő­dik és szé­pül. Azt is hoz­zá­tet­te: Magyar­or­szág abban érde­kelt, hogy a szom­széd­jai is fej­lőd­je­nek, és egész Közép-Euró­pa jelen­tő­sé­ge meg­nő­jön az Euró­pai Unióban.

Potá­pi Árpád János sze­rint az elmúlt évek­ben már nem jelen­tett hát­rányt hatá­ron túli magyar­nak len­ni. A magyar közös­sé­gek ugyan­is a saját orszá­ga­ik és az EU pénz­for­rá­sai mel­lett a magyar­or­szá­gi for­rá­sok­ra is pályáz­hat­tak. Így sike­rült elin­dí­ta­ni a gaz­da­ság­fej­lesz­té­si prog­ra­mot, így tud­tak egy­há­zi támo­ga­tá­so­kat adni, és így vál­ha­tott a nem­zet­po­li­ti­ka részé­vé a sport is.

Beszél­he­tünk mi bár­mi­ről, épít­he­tünk bár­mit, ha a magyar válo­ga­tott egy Eb‑n jól sze­re­pel, az leg­alább akko­ra töl­te­tet ad az embe­rek­nek, mint más lépések

– fogal­ma­zott.

Az ukraj­nai hábo­rú­ról szól­va kije­len­tet­te: a magyar kor­mány elíté­li az orosz agresszi­ót, és ele­get tesz a szö­vet­sé­ge­si köte­le­zett­sé­gé­nek, de fegy­ve­re­ket nem enged át az ország terü­le­tén, és min­dent meg­tesz azért, hogy Magyar­or­szág kima­rad­jon a hábo­rú­ból. Fon­tos­nak tar­tot­ta, hogy a hatá­ron túli magyar közös­sé­gek is a Híd Kár­pát­al­já­ért segély­prog­ra­mon keresz­tül jut­tat­ják el támo­ga­tá­sa­i­kat a hábo­rú súj­tot­ta rászorulóknak.

Potá­pi Árpád János szom­bat dél­után erdé­lyi lovas fóru­mon vesz részt, és meg­ko­szo­rúz­za Gábor Áron szé­kely ágyú­ön­tő mes­ter ereszt­evé­nyi síremlékét.

Fotó: Bor­so­di Attila

For­rás: orio​go​.hu