Hírek Külföldi hirek Pan­dó­ra sze­len­cé­je nyíl­na meg a Bal­kán hatá­ra­i­nak átrajzolásával

Pan­dó­ra sze­len­cé­je nyíl­na meg a Bal­kán hatá­ra­i­nak átrajzolásával

A nyu­gat-bal­ká­ni hatá­rok átsza­bá­sát min­den bizonnyal nem támo­gat­nák a nagy­ha­tal­mak, hiszen Pan­dó­ra sze­len­cé­je nyíl­na meg. A terü­let­cse­rék sok konf­lik­tust és nem kívánt pre­ce­denst terem­te­né­nek – rea­gált lapunk­nak Ördögh Tibor, a Nem­ze­ti Köz­szol­gá­la­ti Egye­tem­nek a tér­ség­gel fog­lal­ko­zó adjunk­tu­sa arra a saj­tó­ban meg­je­lent hír­re, misze­rint az EU soros elnök­sé­gi tiszt­sé­gét júli­us­tól betöl­tő Szlo­vé­nia terü­let­cse­ré­ket java­solt a Nyugat-Balkánon.

A szlo­vén saj­tó­ban meg­je­lent „nem hiva­ta­los” szlo­vén kor­mány­za­ti doku­men­tum – ame­lyet állí­tó­lag Jan­ez Janša minisz­ter­el­nök kül­dött Charles Michel­nek, az Euró­pai Tanács elnö­ké­nek az év ele­jén – a hatá­rok átsza­bá­sát java­sol­ja a tér­ség­ben azzal az indok­kal, hogy a fenn­ál­ló etni­kai és terü­le­ti viták ren­de­zé­se nél­kül álom marad a tér­ség orszá­ga­i­nak uni­ós integ­rá­ci­ó­ja. Javas­la­tuk sze­rint az albá­nok lak­ta Koszo­vó Albá­ni­á­hoz, a Bosz­ni­ai Szerb Köz­tár­sa­ság pedig Szer­bi­á­hoz csat­la­koz­hat­na. – Koszo­vó lakos­sá­gá­nak 95 szá­za­lé­ka sze­ret­ne egye­sül­ni az anya­or­szág­gal. Hason­ló a hely­zet Albá­ni­á­ban. A ket­te­jük közöt­ti határ pedig de fac­to nem léte­zik – hangsúlyozzák.

A hor­vá­tok lak­ta bosz­ni­ai terü­le­tek Hor­vát­or­szág­hoz kerül­né­nek, így lehe­tő­sé­ge nyíl­na a bos­nyák nép­nek, hogy füg­get­le­nül dönt­sön arról: az EU, vagy a musz­lim lakos­ság köré­ben egy­re nagyobb befo­lyás­sal bíró Török­or­szág felé veszi‑e az irányt. Bosz­ni­á­nak össze­sen öt elnö­ke, 14 par­la­ment­je, 136 minisz­te­re van – a hábo­rút lezá­ró 1995-ös day­to­ni meg­ál­la­po­dás ugyan véget vetett a fegy­ve­res konf­lik­tus­nak, de kor­má­nyoz­ha­tat­lan­ná tet­te az etni­ka­i­lag szét­ta­golt országot.

Jan­ez Janša a napok­ban eluta­sí­tot­ta, hogy létez­ne a szlo­vén terv, de Sza­ra­je­vó hiva­ta­los til­ta­ko­zá­sát fejez­te ki Ljubl­ja­ná­nál. Zág­ráb pedig közöl­te: tisz­te­let­ben tart­ja a nem­zet­kö­zi jogot.

Szer­gej Lav­rov orosz kül­ügy­mi­nisz­ter a múlt héten veszé­lyes játék­nak nevez­te a határ­mó­do­sí­tá­sok­ra vonat­ko­zó javas­la­tot, sze­rin­te a Szer­bia és egy­ko­ri déli tar­to­má­nya, Koszo­vó közöt­ti nézet­el­té­ré­se­ket csak­is pár­be­széd útján lehet ren­dez­ni. A Szer­bia és a tőle 2008-ban egy­ol­da­lú­an kivált Koszo­vó között 2013-ban kez­dő­dött pár­be­széd uni­ós köz­ve­tí­tés­sel a kap­cso­la­tok ren­de­zé­sé­ről, de jelen­tős elő­re­lé­pés nem történt.

– Nem egyez­he­tek bele Koszo­vó és Albá­nia egye­sü­lé­sé­be, s tisz­te­let­ben tar­tom Bosz­nia-Her­ce­go­vi­na terü­le­ti szu­ve­re­ni­tá­sát. A béke és a sta­bi­li­tás a leg­fon­to­sabb számunkra

– közöl­te a napok­ban Alek­szan­dar Vucsics szerb államfő.

A terü­let­cse­re már évek­kel ezelőtt fel­ve­tő­dött: a három, túl­nyo­mó­részt szer­bek lak­ta észak-koszo­vói járás Szer­bi­á­hoz, a dél-szer­bi­ai Pre­se­vo-völgy három, főleg albá­nok lak­ta járá­sa Koszo­vó­hoz került vol­na. Akkor Ang­e­la Mer­kel német kan­cel­lár azt mond­ta, sért­he­tet­le­nek a határok.

For­rás: Magyar Nemzet