Hírek Külföldi hirek Pandóra szelencéje nyílna meg a Balkán határainak átrajzolásával

Pandóra szelencéje nyílna meg a Balkán határainak átrajzolásával

A nyugat-balkáni határok átszabását minden bizonnyal nem támogatnák a nagyhatalmak, hiszen Pandóra szelencéje nyílna meg. A területcserék sok konfliktust és nem kívánt precedenst teremtenének – reagált lapunknak Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek a térséggel foglalkozó adjunktusa arra a sajtóban megjelent hírre, miszerint az EU soros elnökségi tisztségét júliustól betöltő Szlovénia területcseréket javasolt a Nyugat-Balkánon.

A szlovén sajtóban megjelent „nem hivatalos” szlovén kormányzati dokumentum – amelyet állítólag Janez Janša miniszterelnök küldött Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének az év elején – a határok átszabását javasolja a térségben azzal az indokkal, hogy a fennálló etnikai és területi viták rendezése nélkül álom marad a térség országainak uniós integrációja. Javaslatuk szerint az albánok lakta Koszovó Albániához, a Boszniai Szerb Köztársaság pedig Szerbiához csatlakozhatna. – Koszovó lakosságának 95 százaléka szeretne egyesülni az anyaországgal. Hasonló a helyzet Albániában. A kettejük közötti határ pedig de facto nem létezik – hangsúlyozzák.

A horvátok lakta boszniai területek Horvátországhoz kerülnének, így lehetősége nyílna a bosnyák népnek, hogy függetlenül döntsön arról: az EU, vagy a muszlim lakosság körében egyre nagyobb befolyással bíró Törökország felé veszi-e az irányt. Boszniának összesen öt elnöke, 14 parlamentje, 136 minisztere van – a háborút lezáró 1995-ös daytoni megállapodás ugyan véget vetett a fegyveres konfliktusnak, de kormányozhatatlanná tette az etnikailag széttagolt országot.

Janez Janša a napokban elutasította, hogy létezne a szlovén terv, de Szarajevó hivatalos tiltakozását fejezte ki Ljubljanánál. Zágráb pedig közölte: tiszteletben tartja a nemzetközi jogot.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a múlt héten veszélyes játéknak nevezte a határmódosításokra vonatkozó javaslatot, szerinte a Szerbia és egykori déli tartománya, Koszovó közötti nézeteltéréseket csakis párbeszéd útján lehet rendezni. A Szerbia és a tőle 2008-ban egyoldalúan kivált Koszovó között 2013-ban kezdődött párbeszéd uniós közvetítéssel a kapcsolatok rendezéséről, de jelentős előrelépés nem történt.

– Nem egyezhetek bele Koszovó és Albánia egyesülésébe, s tiszteletben tartom Bosznia-Hercegovina területi szuverenitását. A béke és a stabilitás a legfontosabb számunkra

– közölte a napokban Alekszandar Vucsics szerb államfő.

A területcsere már évekkel ezelőtt felvetődött: a három, túlnyomórészt szerbek lakta észak-koszovói járás Szerbiához, a dél-szerbiai Presevo-völgy három, főleg albánok lakta járása Koszovóhoz került volna. Akkor Angela Merkel német kancellár azt mondta, sérthetetlenek a határok.

Forrás: Magyar Nemzet