Hírek Clevelandi hirek Események Öt éve a cleve­landi kato­li­kus egy­ház és magyar közös­ség szolgálatában

Öt éve a cleve­landi kato­li­kus egy­ház és magyar közös­ség szolgálatában

Mezei And­rás atya öt éve érke­zett Clevelandbe

Pon­to­san 2015 júni­us 26-án szállt le az a repü­lő­gép a cleve­landi Hop­kins repü­lő­té­ren, ame­lyen Mezei And­rás atya uta­zott. A Szent Imre római kato­li­kus egy­ház­kö­zös­ség leg­na­gyobb örö­mé­re egy fia­tal, ener­gi­kus plé­bá­nos érke­zett, Magyar­or­szág­ról. Aki amúgy Erdély­ből, Gyer­gyó­dit­ró­ból szár­ma­zik. Új len­dü­le­tet, biza­ko­dást és reményt hozott az egy­ház­kö­zös­ség mindennapjaiban.

Azóta eltelt öt év, amely alatt fel­so­rol­ni is nehéz vol­na mennyi min­den­ben vett részt és mennyi össze­jö­ve­telt, zarán­dok­utat szer­ve­zett Mezei And­rás atya, közö­sen a híve­i­vel és a cleve­landi magyar közös­ség külön­bö­ző szer­ve­ze­te­i­nek tag­ja­i­val. Ezt a mun­kát köszön­te meg ez alka­lom­mal a Szent Imre temp­lom közös­sé­ge a vasár­na­pi szent­mi­se végén.

Pel­ler Ildi­kó az egy­ház­kö­zös­ség nevé­ben a követ­ke­ző gon­do­la­to­kat tolmácsolta:

Pel­ler Ildi­kó beszél

A Zsol­tá­rok köny­vé­ből a 89. feje­ze­té­nek pár sora így szól — „Bol­dog az a nép mely tud ünne­pel­ni, arcod fényé­ben, Uram, jár­ni, kel­ni.” E sza­va­kat elő­ször egy Szé­kely­föl­di temp­lom bejá­ra­ta felett olvas­tam. Akkor ott hely­ben mélyen belém vésőd­tek.
A mai szent­be­szé­dé­ben And­rás atya meg­em­lé­ke­zett Szent Lász­ló, magyar király­ról is, akit az Egy­ház Júni­us 27-én ünne­pel, keresz­tény eré­nye­i­ért és kivá­ló bátor­sá­gá­ért.
Ma, Apák nap­ján világ­szer­te meg­em­lé­kez­nek az édes­apák­ról, ami­kor a csa­lád össze­gyűl és együ­vé tar­to­zást is ezúton ünnep­lik. Kér­jük a jó Istent, áld­ja az édes­apá­kat!
A hosszú vírus karan­tén után ezt kell mond­jam, hogy „ jó ma itt len­ni”, a kis Szent Imre csa­lád közös­sé­günk­ben, itt len­ni ma lel­ki atyánk­kal. aki­nek úgy­szin­tén az kíván­juk, hogy az Isten éltes­se a lel­ki atyá­kat. !!!!
Ezen a napon ünne­pe­lünk egy jeles 5. évfor­du­lót körünk­ben.
Érde­kes módon vala­ho­gyan ma itt össze­fű­ző­dik mind a három elő­ző gondolat— 

„Bol­dog a nép mely tud ünnepelni,”


E sza­vak­kal üdvöz­löm ma a ked­ves híve­ket és ked­ves And­rás atyát.
Ezek a sza­vak legye­nek mind­annyi­unk szá­má­ra egy meg­hí­vás is. Meg­hí­vás az ünnep­lő hála­adás­ra.
Első­sor­ban hálás imánk száll­jon az égbe mennyei atyánk­hoz, a bősé­ges áldá­sa­i­ért ame­lyek­kel eláraszt­ja éle­tün­ket, és sze­re­tő gond­vi­se­lé­sé­ért irán­tunk, a gyer­me­kei iránt és hogy ma itt lehe­tünk.
A héten lesz öt éve, hogy Magyar­or­szá­gon egy „bátor” kato­li­kus pap kezé­be vet­te a ván­dor­bo­tot és útnak indult az isme­ret­len­be, hogy elvál­lal­ja a meg­hí­vást a cleve­landi magyar Szent Imre temp­lom kor­mány­zá­sá­ra. Hoz­ta magá­val Erdély feny­ves erdő­i­nek finom lehe­le­tét, hoz­ta magá­val a szí­vé­ben izzó magyar­sá­gát és hoz­ta a meg-nem alku­vó Isten­hez való elszánt kötö­dé­sét. Azóta is immár öt éve, Mezei And­rás atya a Szent Imre temp­lom híve­it nyá­já­nak fogad­va veze­ti, terel­ge­ti a őket az Isten­hez veze­tő úton. A vasár­na­pi szent­be­szé­dei pedig taní­ta­nak és figyel­mez­tet­nek mind­annyi­un­kat, hogy erről az Isten­hez veze­tő útról soha le ne tér­jünk.
Sze­re­tet­tel köszön­tünk atya téged ma, a velünk töl­tött első 5 év alkal­má­ból.
A hívek kéré­sét tol­má­cso­lom most, Ked­ves And­rás atya! Első­sor­ban tud­nod kell, hogy mi imád­ko­zunk érted, lel­ki pász­to­run­kért, lel­ki atyán­kért és arra kérünk hogy te imád­kozz értünk.
Köszö­ne­tün­ket fejez­zük ki most:
Köszön­jük — egy­ház­köz­sé­günk érde­ké­ben vég­zett sok fára­dal­mas mun­kát és a lel­ki ott­hont, amit terem­tesz itt szá­munk­ra.
Köszön­jük szé­pen— a szent­mi­sé­ket ame­lye­ket bemu­tatsz temp­lo­munk­ban, és még a koro­na­ví­rus ide­jén is a „reme­te” elzárt­sá­god­ban fára­doz­tál, hogy leg­alább a videó köz­ve­tí­té­sen keresz­tül része­sül­hes­sünk a szent­mi­se hall­ga­tás­ban.
Köszön­jük —a szent­sé­gek kiszol­gál­ta­tá­sát ame­lyek­kel gaz­da­gí­tod éle­tün­ket és lel­kün­ket, a beteg­lá­to­ga­tá­so­kat, a gyász­ban a vigasz­ta­lást, a nehéz­ség­ben a biz­ta­tó sza­va­kat.
Köszön­jük szé­pen — a pél­da­adást magyar­sá­gunk mel­let­ti kiál­lá­sod­dal és tevé­keny­sé­ge­id­del, hogy soha ne feled­kez­zünk meg arról, hogy hon­nan szár­ma­zunk, és hogy ez iránt mi a köte­les­sé­günk.
Köszön­jük szé­pen —- a sok iga­zi tár­sa­dal­mi ese­ményt, amit körül­te­kin­tő veze­té­sed­del irá­nyí­tasz és ezál­tal lehe­tő­vé teszed, hogy a Szent Imre temp­lom hívei köze­lebb kerül­je­nek egy­más­hoz, hogy job­ban meg­is­mer­hes­sük és meg­be­csül­hes­sük egy­mást.
— azért, hogy itt a nagy ide­gen ten­ger­ben meg­ma­rad­has­son ez a kis magyar közös­ség bekap­cso­lód­va a magyar nem­ze­tünk szív­ve­ré­sé­be.
Utol­já­ra, de nem kevés­bé, — köszön­jük jó ked­ve­det és humo­ro­dat, amellyel mosolyt vará­zsolsz a leg­ko­mo­lyabb ember­arc­ra is.
Talán nem vagyunk egy könnyű közös­ség, nem tudom, te hogyan lát­tad ezt ? De most a humor jegyé­ben eláru­lok egy tit­kot– , ugyan­is itte­ni elő­de­id elbe­szé­lé­se­i­ből meg­tud­tuk, hogy nekik az első velünk-töl­tött 5 év volt a tűz­pró­ba, és ter­mé­szet­sze­rű­en a leg­ne­he­zebb, De ha azt vala­ki kibír­ja, a töb­bi ezután már semmiség.

Még-egy­szer köszön­jük szé­pen amit tet­tél és teszel értünk, kíván­juk a jó Isten bősé­ges áldá­sát rád, And­rás atya, ma, hol­nap, hol­nap után és örök­re. Köszönjük !!!

Tor­ta

Ezután az alka­lom­ra készült dió­tor­ta fel­vá­gá­sá­ra és annak elfo­gyasz­tás­ra került sor a temp­lom­kert­ben fel­ál­lí­tott asz­ta­lok­nál, ahol az egy­be­gyűl­tek beszél­get­het­tek is egy­más­sal szemtől-szemben.

Csi­bi Lóránd