Hírek Vélemények/Publicisztikák „Öröm­mel és büsz­kén vál­la­lom azt, hogy a Magyar Kato­li­kus Egy­ház tag­ja vagyok”

„Öröm­mel és büsz­kén vál­la­lom azt, hogy a Magyar Kato­li­kus Egy­ház tag­ja vagyok”

Mind­annyi­an úton lévő embe­rek vagyunk, akik az Isten­hez, illet­ve Isten egy­há­zá­hoz való kötő­dé­sünk­nek is külön­bö­ző foka­in járunk – mond­ta lapunk­nak Tóth Tamás, a Magyar Kato­li­kus Püs­pö­ki Kon­fe­ren­cia tit­ká­ra a nép­szám­lá­lá­si kér­dő­ív val­lá­si-fele­ke­ze­ti kér­dé­sé­vel kap­cso­lat­ban. Az inter­jú­ban beszá­molt az új gyer­mek­vé­del­mi min­ta­pro­jekt első két évé­nek ered­mé­nyé­ről és foly­ta­tá­sá­ról is.

„Örömmel és büszkén vállalom azt, hogy a Magyar Katolikus Egyház tagja vagyok” – INTERJÚ

Tóth Tamás Fotó: MH/Purger Tamás

– Mit jelent az, hogy kato­li­kus? Mi alap­ján vall­hat­ja vala­ki kato­li­kus­nak magát?

– Nekem abban a meg­tisz­tel­te­tés­ben volt részem, hogy sok időt tölt­het­tem kül­föl­dön, jele­sül a kato­li­kus egy­ház szí­vé­ben, Rómá­ban, ahol iga­zán mélyen meg­ta­pasz­tal­hat­tam azt, hogy a kato­li­kus egy­ház tag­já­nak len­ni egy világ­mé­re­tű közös­ség tag­sá­gát jelen­ti. Maga a kato­li­kus szó is egye­te­mest – nyel­ve­ken, hatá­ro­kon is túl­mu­ta­tót – jelent, amely a pápa fősé­ge alatt ben­nün­ket Jézus Krisz­tus­sal, az egy­ház való­di fejé­vel köt össze. Magyar kato­li­kus­nak len­ni szá­mom­ra azt is jelen­ti, hogy öröm­mel és büsz­kén vál­la­lom azt, hogy a Magyar Kato­li­kus Egy­ház tag­ja vagyok, és ez sze­mé­lyes iden­ti­tá­som­nak is elvá­laszt­ha­tat­lan része. Éppen ezért hiszem azt is, hogy a hit – bár sokan úgy gon­dol­ják, hogy szo­ros érte­lem­ben vett magán­ügy, de mint­hogy lényünk részét képe­zi –, ezért vala­hol köz­ügy is.

– Egy föl­szen­telt pap­nál ez talán egy­ér­tel­mű. De mi a hely­zet azok­kal, akik vilá­gi­ak, és mond­juk, csak hébe-hóba jár­nak templomba?

– A kato­li­kus egy­ház egy nagyon szí­nes közös­ség, ezer­fé­le­kép­pen lehet tar­toz­ni hoz­zá az egy­há­zi struk­tú­rá­tól a litur­gi­kus alkal­ma­kon át az egy­há­zi isko­lá­kig vagy szo­ci­á­lis-kari­ta­tív tevé­keny­sé­gig, és ezek bár­me­lyi­ke lehe­tő­sé­get ad szo­ros vagy laza kötő­dés­re. Mi, papok per­sze úgy gon­dol­juk, az az ide­á­lis, ha vala­ki ott van hit­ta­non és min­den szent­mi­sén, de kato­li­kus­nak len­ni nem fel­tét­le­nül ezt jelen­ti. Mind­annyi­an úton lévő embe­rek vagyunk, akik az Isten­hez, illet­ve Isten egy­há­zá­hoz való kötő­dé­sünk­nek is külön­bö­ző foka­in járunk. És akkor még nem beszél­tem a kul­tu­rá­lis kötő­dés­ről, ami kez­det­től fog­va meg­ha­tá­roz­ta az orszá­gunk fej­lő­dé­sét, és fon­tos a nem­ze­ti iden­ti­tá­sunk szem­pont­já­ból is. Gon­dol­ha­tunk hét­köz­na­pi ténye­zők­re: vasár­nap és ünne­pe­ken mun­ka­szü­ne­tet tart a tár­sa­da­lom, még a kevés­bé val­lá­so­sak szá­má­ra is fon­tos a temp­lo­mi eskü­vő, vagy éppen min­den tele­pü­lés­kép meg­ha­tá­ro­zó része a temp­lom… Úgy gon­do­lom, hogy ezek azok az apró­sá­gok, ame­lyek mel­lett sok­szor a szó szo­ros értel­mé­ben elrohanunk.

sadf

„Mind­annyi­an úton lévő embe­rek vagyunk, akik az Isten­hez, illet­ve Isten egy­há­zá­hoz való kötő­dé­sünk­nek is külön­bö­ző foka­in járunk”

Fotó: MH/Purger Tamás

– Mi volt a leg­utób­bi nép­szám­lá­lás tapasztalata?

– A 2011-es cen­zus kis­sé bizony­ta­lan ered­mé­nyű­re sike­rült, más­ként szólt ben­ne a val­lá­si-egy­há­zi hova­tar­to­zás­ra vonat­ko­zó kér­dés, mint az azt meg­elő­ző évti­ze­dek­ben, és a kér­dés helye is másutt volt a kér­dő­ív­ben. Tíz éve a kér­dés ugyan­is úgy hang­zott, „Milyen val­lá­sú­nak érzi magát?”, ez pedig egy­részt nem volt elég egzakt a sta­tisz­ti­kai mun­ká­hoz, más­részt nem volt össze­ha­son­lít­ha­tó a koráb­bi­ak­kal, har­mad­részt pedig egy hosszú és kime­rí­tő kér­dő­ív végén tet­ték föl, ami­kor­ra sokan már elfá­rad­tak, vagy el sem jutot­tak odá­ig. Elő­for­dult az, hogy tra­di­ci­o­ná­lis, val­lá­sos fal­vak­ban pél­dá­ul sen­ki sem vála­szolt erre a kér­dés­re, alig­ha van rá más magya­rá­zat, mint a mód­szer­tan. Remé­lem, hogy az idei több lehe­tő­sé­get teremt pon­tos képet kap­ni. Tulaj­don­képp szá­munk­ra is a nép­szám­lá­lás­ból derül ki az is, hogy mek­ko­ra csa­lád vagyunk, hogy helyi és orszá­gos szin­ten hány embert kép­vi­se­lünk, hány ember kötő­dik szű­kebb vagy tágabb érte­lem­ben hoz­zánk. Nyil­ván ez már túl­mu­tat az iden­ti­tá­son, mert a lét­szá­munk meg­ha­tá­roz­za a fele­lős­sé­gün­ket is.

– Milyen a mos­ta­ni kérdőív?

– Elő­ször is: elekt­ro­ni­kus. Ez azt is jelen­ti, hogy ami­kor a „Mi a val­lá­sa, fele­ke­ze­te?” kér­dés­re elkezd­jük begé­pel­ni a választ, akkor az auto­ma­ti­kus kitöl­tés már föl­ajánl vála­szo­kat, sőt, még kato­li­ku­son belül is több­fé­le válasz­tá­si lehe­tő­sé­get kínál, hiszen lehet római kato­li­kus, mint a lakos­ság több­sé­ge, vagy görög­ka­to­li­kus. És van egy har­ma­dik lehe­tő­ség is, ez azok szá­má­ra fon­tos, akik se nem római kato­li­ku­sok, se nem görög­ka­to­li­ku­sok, hiszen bár kis szám­ban, de Magyar­or­szá­gon élnek pél­dá­ul örmény kato­li­ku­sok vagy kopt kato­li­ku­sok is. Főleg az elmúlt évek­ben szá­mos közel-kele­ti keresz­tény érke­zett hazánk­ba, szá­muk­ra azt ajánl­juk, hogy a bevett egy­ház hiva­ta­los elne­ve­zé­sét, a Magyar Kato­li­kus Egy­há­zat válasszák ki.

– Ha jól lát­tam, épp a kitöl­tés­re épül a nép­szám­lá­lá­si pla­kát, rek­lám is.

– A lehe­tő leg­egy­sze­rűbb módon sze­ret­tük vol­na min­den­ki­nek föl­hív­ni a figyel­mét arra, hogy mit kell ten­nie, ha kato­li­kus­nak val­la­ná magát. És ugyan­ez a sok­szí­nű­sé­get is meg­je­le­ní­ti, hiszen a pla­ká­ton fölöt­te nagyon sok arc talál­ha­tó, aki­ket mind össze­köt közös kato­li­kus hitük, és az is, hogy vál­lal­ják mind­ezt. És helyet kapott raj­ta ter­mé­sze­te­sen a Szent Péter-bazi­li­ká­nak a Szent­lel­ket ábrá­zo­ló üveg­ab­la­ka is.

áopj

„A val­lá­si közös­sé­gek kép­vi­se­lői részé­ről egy­sé­ges igény­ként merült fel, hogy tér­jünk vissza a 2001-ben és azelőtt is hasz­nált kérdéshez”

Fotó: MH/Purger Tamás

– Volt egyez­te­tés az egy­há­zak­kal a kér­dő­ív meg­al­ko­tá­sá­nak külön­fé­le fázisaiban?

– Igen, a KSH több egyez­te­tés­re hívott ben­nün­ket, egy­há­zak és egy­há­zi szer­ve­ze­tek, vala­mint val­lá­si közös­sé­gek kép­vi­se­lő­it. Mind­annyi­unk részé­ről egy­sé­ges igény­ként merült fel, hogy tér­jünk vissza a 2001-ben is és azelőtt is hasz­nált kér­dés­hez. Épp az emlí­tett prob­lé­mák miatt.

– Kicsit más vizek­re evez­ve: hol tart a gyer­mek­vé­de­lem ügye a Magyar Kato­li­kus Egyházban?

– Most zárult le egy két­éves pro­jekt, ame­lyet az Ame­ri­kai Egye­sült Álla­mok kato­li­kus püs­pö­ki kon­fe­ren­ci­á­já­val együtt­mű­köd­ve vég­zett a Magyar Kato­li­kus Püs­pö­ki Kon­fe­ren­cia fenn­tar­tá­sá­ban műkö­dő Kato­li­kus Peda­gó­gi­ai Inté­zet. A két­éves pro­jekt kiér­té­ke­lé­se szep­tem­ber­ben volt egy szak­mai kon­fe­ren­cia kere­té­ben. A pro­jekt során har­minc­nyolc hazai isko­lát válasz­tot­tak ki „min­ta­is­ko­lá­nak”, ahol elkezd­ték a gyer­mek­vé­del­mi prog­ra­mot mély­sé­gé­ben meg­va­ló­sí­ta­ni. A pro­jekt kere­té­ben 76 tanár­to­vább­kép­zés és több száz gyer­mek­prog­ram való­sult meg, zömé­ben közös­ség­for­má­ló és pre­ven­ci­ós fog­lal­ko­zá­sok. Most követ­ke­zik a máso­dik fázis.

– Az mit takar?

– A min­ta­is­ko­lák alap­ján a kato­li­kus isko­lák mind­egyi­ké­ben sze­ret­nénk saját gyer­mek­vé­del­mi fele­lős­sel dol­goz­ni. Ez utób­bi egyéb­ként az álla­mi tör­vé­nyek sze­rint most nem is köte­le­ző, mi azon­ban fon­tos­nak tart­juk. A Páz­mány Péter Kato­li­kus Egye­tem Böl­csé­szet- és Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Kará­val együtt­mű­kö­dés­ben van egy szak­vizs­gát adó gyer­mek­vé­del­mi szak­irá­nyú kép­zé­sünk is peda­gó­gu­sok szá­má­ra. Emel­lett az Egye­tem a peda­gó­gus alap­kép­zé­sé­be is beépí­ti a gyer­mek­vé­del­mi isme­re­te­ket, vala­mint a szo­ci­á­lis terü­let­tel együtt­mű­köd­ve meg­erő­sí­ti és kibő­ví­ti az e terü­le­ten folyó munkát.

fsg

„Azt sze­ret­nénk, hogy minél töb­ben ismer­jék föl, ha a gye­rek­nek prob­lé­má­ja van”

Fotó: MH/Purger Tamás

– Mi a vég­ső céljuk? 

– Azt sze­ret­nénk, hogy az isko­lák­ban ne egy-két peda­gó­gus vagy csak a gyer­mek­vé­del­mi szak­em­be­rek fele­lős­sé­ge legyen segí­te­ni, ha bár­mi­lyen okból kiszol­gál­ta­tot­tabb gyer­me­ket ismer­nek meg, hanem minél töb­ben legye­nek érzé­ke­nyek, ismer­jék föl, ha a gye­rek­nek prob­lé­má­ja van. Ehhez az érzé­keny­ség­hez járul hoz­zá a kép­zés is. A pilot­pro­jek­tek­ben egyéb­ként a min­ta­is­ko­lák tel­jes dol­go­zói közös­sé­ge részt vett az igaz­ga­tó­tól a kony­hás­né­ni­ig: össze­han­gol­va könnyebb segí­te­ni, és ez főleg a közös műkö­dé­sü­ket teszi haté­ko­nyab­bá a gyer­me­kek érde­ké­ben. A Kato­li­kus Peda­gó­gi­ai Inté­zet eze­ken túl egy új együtt­mű­kö­dé­si folya­ma­tot is elin­dí­tott, amely­nek kere­té­ben 2023-ban a római Pápai Ger­gely Egye­te­men műkö­dő gyer­mek­vé­del­mi kép­zést tud­ják elhoz­ni Magyarországra.

– Friss hír, hogy kész van a Római Mise­könyv új magyar kiadá­sa, ben­ne pedig a hatá­ron túli egy­ház­me­gyék ünne­pei is sze­re­pel­nek. Milyen vál­to­zás­ra szá­mít­hat­nak a hívek?

– Már a tava­lyi eucha­risz­ti­kus kong­resszus­ra sze­ret­tük vol­na kiad­ni, de az elhú­zó­dó enge­dé­lye­zé­si folya­mat, aztán a gaz­da­sá­gi vál­ság­gal járó papír­hi­ány hát­rál­tat­ta ezt a mun­kát. Műhely­ti­tok, de a kés­le­ke­dés­nek ez is oka: a pél­dá­nyok köté­se kéz­zel készül, folya­ma­to­san zaj­lik, ez egy las­sú folya­mat. Az első pél­dá­nyo­kat egyéb­ként már meg­kap­ták az egy­ház­me­gyék, de a készí­tői kapa­ci­tás­tól függ, hogy mikor tud­juk min­den egy­ház­me­gyé­ben egy­sé­ge­sen beve­zet­ni majd, cél­dá­tu­mot ezért még nem tudunk meg­ne­vez­ni. Az két­ség­kí­vül nagy vál­to­zás, hogy iga­zi Kár­pát-meden­cei mise­könyv szü­le­tett: a romá­ni­ai, szer­bi­ai, hor­vát­or­szá­gi, szlo­vé­ni­ai, auszt­ri­ai, szlo­vá­ki­ai és ukraj­nai magyar nyel­vű kato­li­kus egy­ház­me­gyék ünne­pei is sze­re­pel­nek ben­ne. Elő­ké­szí­tés­kor a kör­nye­ző orszá­gok kato­li­kus püs­pö­ki kon­fe­ren­ci­á­i­nak enge­dé­lyét kel­lett kér­nünk ehhez, és mind egy­ön­te­tű­en és azon­nal igen­nel vála­szol­tak a fel­ve­té­sünk­re. A szlo­vák püs­pö­ki kar külö­nö­sen is köszön­te ezt a lel­ki­pász­to­ri böl­cses­sé­get, hogy a hiva­ta­los magyar nyel­vű mise­könyv­ben az ő ünne­pe­i­ket is magyar nyel­ven föl­vesszük és olvas­ha­tó­vá tesszük. Nagy lépés­nek gon­do­lom, hogy mi, Kár­pát-meden­cei magyar kato­li­ku­sok még job­ban érez­het­jük a szent­mi­sé­ben való összetartozásunkat.

For­rás: magyar​hir​lap​.hu

%d bloggers like this: