Hírek Magyarországi hírek Orbán Vik­tor: az Euró­pai Unió bőví­té­sé­nek meg kell történnie

Orbán Vik­tor: az Euró­pai Unió bőví­té­sé­nek meg kell történnie

Ebben a pil­la­nat­ban sem­mi sincs, amit Magyar­or­szág kínál­ni tud­na Ukraj­na szá­má­ra. Tekin­tet­tel, hogy olyan útvo­na­lon halad­nak, amely meg­győ­ző­dé­sük sze­rint a sem­mi­be vezet, és ehhez nem aka­runk asszisz­tál­ni – fogal­ma­zott Orbán Vik­tor a Magyar Állan­dó Érte­kez­le­ten tar­tott beszé­dé­ben. A minisz­ter­el­nök arról is beszélt, “a világ, amely körül­vesz ben­nün­ket és amely szá­munk­ra fon­tos, a szét­csú­szás álla­po­tá­ban van”. Mint hoz­zá­tet­te, ebben a leépü­lés­ben ráadá­sul sem­mi hero­i­kus nincs, az Euró­pai Unió nem fog lát­vá­nyo­san össze­dől­ni, egy­sze­rű­en csak szét fog csúsz­ni. A minisz­ter­el­nök kiemel­te, ezért a nem­zet­stra­té­gia vele­jé­vé kell ten­ni, hogy ebben a szét­hul­lás­ban a magyar egy­ség minél job­ban fenn­ma­rad­jon és tovább erősödjön.

Orbán Vik­tor minisz­ter­el­nök pén­te­ken, a XXI. Magyar Állan­dó Érte­kez­le­ten elhang­zott beszé­dé­ben tájé­koz­tat­ta a hatá­ron túli szer­ve­ze­tek és egy­há­zak kép­vi­se­lő­it a magyar nem­zet­po­li­ti­ka irá­nya­i­ról és a világ­hely­zet Magyar­or­szág­ra gya­ko­rolt hatásairól.

Fotó: MTI

UKRAJNA ÚTJA A SEMMIBE VEZET

A minisz­ter­el­nök a szom­szé­dunk­ban zaj­ló hábo­rú kap­csán elmond­ta, kulcs­kér­dés, ha egy ország, mint Ukraj­na is, hon­vé­dő hábo­rú­ba kezd, hogy pon­to­san defi­ni­ál­ja a hadi célo­kat. Ezek meg­ha­tá­ro­zá­sa nél­kül erköl­csi­leg vál­lal­ha­tat­lan koc­ká­ra ten­ni az ország pol­gá­ra­i­nak az éle­tét. Mint Orbán Vik­tor hoz­zá­tet­te, nehéz, illet­ve lehe­tet­len olyan orszá­got támo­gat­nia, amely eze­ken a cél­ja­in folya­ma­to­san vál­toz­tat, és Ukraj­na pol­gá­rai szem­pont­já­ból is igaz­ság­ta­lan, hogy nin­csen tisz­táz­va, pon­to­san med­dig és miért érde­mes vív­ni a háborút.

Ebben a pil­la­nat­ban sem­mi sincs, amit Magyar­or­szág kínál­ni tud­na Ukraj­na szá­má­ra. Tekin­tet­tel, hogy olyan útvo­na­lon halad­nak, amely meg­győ­ző­dé­sük sze­rint a sem­mi­be vezet, és ehhez nem aka­runk asszisztálni

– fogal­ma­zott a minisz­ter­el­nök. Mint meg­je­gyez­te, Ukraj­na és egyes orszá­gok veze­tői las­san az egész vilá­got bele­húz­zák ebbe a konf­lik­tus­ba, miköz­ben a konf­lik­tust kivál­tó okot nem vizs­gál­ják és nem is akar­ják fel­ol­da­ni. A minisz­ter­el­nök kiemel­te, a magyar kor­mány­nak ezért nem áll mód­já­ban kül­po­li­ti­ká­ját meg­vál­toz­tat­ni, de a „leg­rosszabb érzé­sek­kel teszi mind­ezt”. Hozzátette,

huma­ni­tá­ri­us segít­sé­get nyújt Magyar­or­szág, de sem­mi olyan lépést nem tesz, amely köze­lebb vin­né a háborúhoz.

Meg­je­gyez­te, ez a magyar poli­ti­ka nehéz­zé teszi a kár­pát­al­jai magyar­ság min­den­nap­ja­it, de a stra­té­gia­vál­tás az egész kár­pát-meden­cei magyar­ság érde­ke­i­vel len­ne ellen­té­tes. Orbán Vik­tor kiemel­te, saj­ná­la­tos, hogy a véres hon­vé­dő hábo­rút foly­ta­tó Ukraj­ná­nak van ide­je veg­zál­ni a kár­pát­al­jai magyarokat.

Nem érde­mes udva­ri­as­kod­nunk. A hely­zet az, hogy évek óta gyöt­rik az ott élő magyar­sá­got, a nekünk kulcs­kér­dést jelen­tő isko­lá­in­kat elle­he­tet­le­ní­tik, be akar­ják azo­kat zár­ni vagy átala­kí­ta­ni ukrán isko­lák­ká. Meg­ta­gad­ják az ott élő magya­rok­tól a magyar nyelv, okta­tás jogát. Nem túl­zok, ha azt mon­dom, hogy a magyar nyelv és okta­tás szem­pont­já­ból a hely­zet a Szov­jet­unió ide­jén jobb volt, mint a jelen­le­gi Ukrajnában

-fogal­ma­zott.

ITT AZ IDEJE A B‑TERVNEK, CSAK NINCS

Orbán Vik­tor hang­sú­lyoz­ta ugyan­ak­kor, egye­dül Magyar­or­szág enge­di meg magá­nak az őszin­te­ség luxu­sát, és ki meri mon­da­ni, hogy az orosz-ukrán hábo­rú­ra kita­lált nyu­ga­ti stra­té­gia össze­om­lott. Ennek a stra­té­gi­á­nak három ele­me volt, amely sze­rint az ukrá­nok nyer­nek a fron­ton, amely­hez a nyu­ga­ti világ tech­no­ló­gi­át és anya­gi for­rást biz­to­sít majd, az oro­szok pedig vesz­te­ni fog­nak, amely új bel­po­li­ti­kai hely­ze­tet fog ered­mé­nyez­ni. A minisz­ter­el­nök sze­rint mind­há­rom elem elbu­kott, és erről pró­bál­ta  már meg­győz­ni az unió veze­tő­it a leg­utób­bi uni­ós csú­cson is. Mint arra akkor csak fel­szó­la­lás­ban, utóbb levél­ben is fel­hív­ta a figyel­met, szük­ség len­ne egy ref­le­xi­ós peri­ó­dust tar­ta­ni, és őszin­tén átgon­dol­ni: van‑e értel­me tovább foly­tat­ni az elhi­bá­zott uni­ós poli­ti­kát, vagy a terv meg­bu­kott, és egy olyan B‑tervre van szük­ség, amely nem hagy­ja magá­ra Ukraj­nát, de olyan meg­ol­dás­ra törek­szik, amely min­den fél­nek jobb, és gátat szab az embe­rek továb­bi pusztulásának.

Fotó: MTI

AZ EU OLYAN MIGRÁNSOKAT FOGADOTT BE, AKIK KONKRÉT TERVEKKEL ÉRKEZTEK, DE NEM VOLT KÖZTÜNK AZ INTEGRÁLÓDÁS

A minisz­ter­el­nök kitért arra is, a leg­sú­lyo­sabb köz­vet­len poli­ti­kai kihí­vás, amellyel szem­be­néz ma Euró­pa, a mig­rá­ció. Mint fel­idéz­te, már a 2015-ös mig­rá­ci­ós hul­lá­mot meg­elő­ző­en már kér­dés volt Brüsszel­ben, hogyan tud­ná az Euró­pai Unió integ­rál­ni a nem euró­pai ország­ból érke­ző­ket. Brüsszel állás­pont­ja akkor az volt,

elég erő­sek vagyunk ahhoz, hogy integ­rál­ni tud­juk azo­kat, akik Euró­pá­ba jön­nek, ráadá­sul az euró­pai demog­rá­fi­ai folya­ma­tok miatt szük­sé­günk is lesz rájuk, hogy fel tud­juk tar­ta­ni a gaz­da­sá­gi és jólé­ti rendszereket.

Orbán Vik­tor úgy vél­te, a mig­rá­ci­ót pro­pa­gá­ló uni­ós poli­ti­ku­sok a viták során úgy beszél­tek az Euró­pá­ba érkezőkről,

mint­ha azok vala­mi gaz­da­ság­po­li­ti­kai vagy gaz­da­ság­tech­ni­kai sejt­hal­ma­zok len­né­nek, akik ide­jön­nek és dolgoznak.

Ugyan­ak­kor a minisz­ter­el­nök kiemel­te, a való­ság­ban nem beszé­lő gépe­ket enged­tek be az EU-ba, hanem hús-vér embe­re­ket, a saját kul­tú­rá­juk­kal, tör­té­nel­mük­kel és ter­ve­ik­kel. Meg­je­gyez­te, bár Magyar­or­szá­got hosszú éve­kig ütöt­ték-vág­ták, ami­ért gátat sza­bott az ille­gá­lis mig­rá­ci­ó­nak, és ellen­állt a mig­rán­sok köte­le­ző szét­osz­tá­sá­nak, nem­ze­ti hatás­kör­ben tart­va annak eldön­té­sét, hogy a magya­rok kik­kel élje­nek együtt és kik­kel nem, mára az Izra­el-elle­nes agresszív tün­te­tés­hul­lá­mok is iga­zol­ják, hogy hazánk jó dön­tést hozott.

AZ EURÓPAIAK VÉLEMÉNYE SORMINTÁVÁ VÁLT

Két nap van az égen, és egyik sem Euró­pa – fogal­ma­zott a minisz­ter­el­nök, kifejt­ve Euró­pát az a kér­dés kínoz­za, hogy jelen­tő­sé­gé­nek csök­ke­né­sét kese­rű­en meg­ta­pasz­tal­va ebben a gaz­da­sá­gi tér­ben hogyan viselkedjen.

Egy olyan világ­ha­tal­mi és világ­gaz­da­sá­gi rend­szer jött lét­re, amely­ből Euró­pa kiszo­rult, ahol Euró­pa leér­té­ke­lő­dött, a nagy pro­jekt eldön­té­sé­ben az euró­pa­i­ak véle­mé­nye leg­fel­jebb sor­ve­ze­tő­ként jöhet szá­mí­tás­ban, de sem­mi­kép­pen nem befo­lyá­so­ló ténye­ző­ként. Az Euró­pát las­san de biz­to­san maga mögött hagyó gaz­da­sá­gi növe­ke­dést pro­du­ká­ló Kína, és az Egye­sült Álla­mok­kal fog­ja kiala­kí­ta­ni azo­kat a meg­ál­la­po­dá­so­kat, ame­lyek eldön­tik, mer­re halad­jon a világ. Ez önbe­csü­lé­si krí­zis itt Euró­pá­ban nem ehhez vol­tunk szokva

-fogal­ma­zott. A minisz­ter­el­nök elmond­ta, két isko­la van jelen­leg, az egyik, amely­hez Magyar­or­szág is tar­to­zik a ver­seny­ben a keres­ke­dés­ben hisz, és abban, hogy Euró­pa vissza tud kapasz­kod­ni az élme­zőny­be. A másik isko­la a bezár­kó­zást, a koc­ká­za­tok mini­ma­li­zá­lá­sát válasz­ta­ná. A minisz­ter­el­nök hang­sú­lyoz­ta, Magyar­or­szág tör­té­nel­mi adott­sá­ga­i­nál, ipar­szer­ke­ze­té­nél fog­va kép­te­len lesz az élet­szín­vo­na­lat tovább emel­ni, ha egy tíz­mil­li­ós bel­ső piac­ra alapoz.

Nekünk az egész világ­gal kell együtt­mű­kö­dünk és keres­ke­dünk, mert csak akkor tudunk nagyobb élet­szín­vo­na­lat elérni

-fogal­ma­zott, kiemel­ve, az Euró­pa Tanács­ban is folya­ma­tos vita van a bezár­kó­zást vagy a ver­seny és a keres­ke­dést pro­pa­gá­ló orszá­gok között, de ebben az még eldön­tet­len kér­dés­ben hazánk egy­ér­tel­mű­en az utób­bit támogatja.

Fotó: MTI

AZ EURÓPAI UNIÓ SZÉTCSÚSZIK

A minisz­ter­el­nök arról is beszélt, olyan viták zaj­la­nak Brüsszel­lel, ame­lyek már nem segí­tik Magyar­or­szág fej­lő­dé­sét. Elmond­ta, a közel­jö­vő­ben két súlyos vita is vár hazánk­ra. Az első arról szól, hogy fennmaradjon‑e az egy­han­gú dön­tés­ho­za­tal, mivel a nagyobb álla­mok azt sze­ret­nék, hogy elég legyen a több­sé­gi sza­va­zat a dön­tés­ho­za­tal­hoz. Orbán Vik­tor úgy vél­te, ha a hagyo­má­nyo­san szu­ve­re­nis­ta bri­tek nem lép­nek ki az EU-ból, akkor ilyen viták fel sem merül­het­tek vol­na. Távo­zá­suk­kal azon­ban meg­bil­lent az egyen­súly az Euró­pai Egye­sült Álla­mo­kat lét­re­hoz­ni aka­ró álla­mok javá­ra. A minisz­ter­el­nök elmond­ta, ehhez kap­cso­ló­dik a másik vita, amely az unió bőví­té­sé­ről szól. Kifej­tet­te, érde­kes módon Brüsszel­ben is egy­re erő­söd­nek a bőví­tést aka­ró han­gok, ez azon­ban meg­té­vesz­tés. Egyes álla­mok ugyan­is azzal érvel­nek, hogy ha 36-ra bővül­ne a tag­ál­la­mok ará­nya, akkor továb­bi köz­pon­to­sí­tás­ra van szük­ség. Orbán Vik­tor úgy vél­te, Brüsszel­ben a bőví­tést akar­ják fel­hasz­nál­ni annak a bel­ső átala­kí­tás­nak a keresz­tül­vi­te­lé­hez, amely még job­ban meg­erő­sí­te­né a központosítást.

A világ amely körül­vesz ben­nün­ket és amely szá­munk­ra fon­tos – hiszen egy elszi­ge­te­lő­dő Magyar­or­szág­nak nincs jövő­je – a szét­csú­szás álla­po­tá­ban van

– jelen­tet­te ki a minisz­ter­el­nök. Mint hoz­zá­tet­te, ebben a leépü­lés­ben ráadá­sul sem­mi hero­i­kus nincs, az Euró­pai Unió nem fog lát­vá­nyo­san össze­dől­ni, egy­sze­rű­en csak szét fog csúsz­ni. Meg­je­gyez­te, ez a szét­csú­szás elemész­ti az együtt­mű­kö­dést is az orszá­gok között, és Magyar­or­szág nem vál­lal­koz­hat arra, hogy ezt meg­aka­dá­lyoz­za. A minisz­ter­el­nök kiemelte,

a nem­zet­stra­té­gia vele­jé­vé kell ten­ni, hogy ebben a szét­hul­lás­ban a magyar egy­ség minél job­ban fenn­ma­rad­jon és tovább erősödjön.

For­rás: MTI