Október 16. a magyar–székely összetartozás napja
A magyar-székely összetartozás napjává nyilvánította a budapesti Országgyűlés 2018-ban október 16-át, az 1848. évi agyagfalvi székely nemzetgyűlés kezdőnapját.
Az elfogadott határozat szerint az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza olyan megemlékezések szervezését, amelyek a magyarság és a székelység évszázados összetartozását hangsúlyozzák, támogatja olyan programok, hazai és nemzetközi konferenciák szervezését, illetve oktatási anyagok és audiovizuális termékek készítését, amelyek az események és következményeik hiteles bemutatásával kapcsolatosak.
Támogatják iskolai megemlékezések, tanulmányi kirándulások szervezését, emlékművek avatását, az eseményhez kapcsolódó pályázatok meghirdetését is.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere közleményben üdvözölte annak idején, hogy a magyar Országgyűlés a magyar-székely összetartozás napjává nyilvánította október 16-át.
A háromszéki elöljárók szerint az agyagfalvi nemzetgyűlés kezdetének dátuma egy olyan emlékezetes történelmi pillanat, amely a magyar nemzet egységét, a megkérdőjelezhetetlen nemzeti összetartozást igazolja.
„Az 1848. október 16-18-án Agyagfalván megtartott székely nagygyűlésen mondta ki a mintegy 60 000 egybegyűlt, hogy kiállnak a magyar kormány mellett. Az agyagfalvi gyűlés jelentette tehát a székely népfelkelés kezdetét, a székelység csatlakozását az 1848-49-es szabadságharchoz”
– idézték fel.
Értelmezésük szerint akkor az Országgyűlés tagjai azt mondták ki, hogy az országhatárok ugyan elválasztanak, de a székelyek és magyarok nemzeti ügyei közösek.
„Mindannyian ugyanazt akarjuk: jobban élni szülőföldünkön. Nekünk a szülőföld Székelyföld, itt vagyunk otthon, és itt építünk jövőt. Elégtétellel tölt el, hogy ez irányú törekvéseinket egy erős magyar állam támogatja, szóval és cselekedettel is mellettünk áll, megerősítve bennünket mindennapi küzdelmeinkben”
– fogalmazott Tamás Sándor és Antal Árpád a közös közleményben.
Forrás: kronikaonline.ro