Nin­cse­nek egye­dül az ősho­nos kisebbségek

Egy újabb fon­tos lépést tet­tünk célunk felé. Az Euró­pai Par­la­ment­ben nagy több­ség áll az ősho­nos kisebb­sé­gek védel­me mögött. Ismét bizo­nyos­sá­got nyert az, hogy az ősho­nos kisebb­sé­gek itt, Euró­pá­ban nin­cse­nek maguk­ra hagy­va – nyi­lat­koz­ta a Magyar Nem­zet­nek Vin­c­ze Loránt azt köve­tő­en, hogy teg­nap a Mino­rity Safe­Pack nevű euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés köz­meg­hall­ga­tá­sát tar­tot­ták az uni­ós parlamentben. 

Az euró­pai szin­tű kisebb­ség­vé­del­mi keret­sza­bá­lyo­zást sür­ge­tő pro­jekt tör­té­nel­met ír, amennyi­ben az Euró­pai Bizott­ság jog­al­ko­tást kez­de­mé­nyez a javas­la­tai alapján.

Miköz­ben a Szé­kely Nem­ze­ti Tanács alá­írás­gyűj­té­se e sorok írá­sa­kor is foly­ta­tó­dott, a kisebb­sé­gi jogok elő­moz­dí­tá­sá­ért indí­tott másik euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés, a Mino­rity Safe­Pack teg­nap dél­előtt már az Euró­pai Par­la­ment ille­té­kes szak­bi­zott­sá­gai előtt mutat­ko­zott be. Lapunk is írt róla koráb­ban: a Romá­ni­ai Magyar Demok­ra­ta Szö­vet­ség (RMDSZ) kez­de­mé­nye­zé­sé­re az Euró­pai Nem­ze­ti­sé­gek Föde­ra­tív Uni­ó­ja (FUEN) által koor­di­nált alá­írás­gyűj­tés 2018-ban zárult le, és a ren­del­ke­zés­re álló egy év alatt tizen­egy uni­ós tag­ál­lam­ban több mint 1,2 mil­lió támo­ga­tói nyi­lat­ko­za­tot szer­zett. Az Euró­pai Bizott­ság a folya­mat követ­ke­ző lép­cső­fo­ka­ként már tavaly feb­ru­ár­ban fogad­ta a Mino­rity Safe­Pack csapatát,

az Euró­pai Par­la­ment a vírus­hely­zet miatt azon­ban csak most tud­ta meg­hall­gat­ni a nem­ze­ti, etni­kai és nyel­vi kisebb­ség­vé­del­met az uni­ós jog részé­vé ten­ni aka­ró terveket.

Az RMDSZ EP-kép­vi­se­lő­je az uni­ós par­la­ment­ben.
Fotó: Euró­pai Parlament

Vin­c­ze Loránt: Olya­nok is fel­szó­lal­tak az ügy mel­lett, akik koráb­ban soha

Az EP-ülést köve­tő­en Vin­c­ze Loránt, az RMDSZ euró­pai par­la­men­ti kép­vi­se­lő­je, a FUEN-elnö­ke a Magyar Nem­zet­nek úgy érté­kel­te a tör­tén­te­ket: „A mai napon egy újabb fon­tos lépést tet­tünk célunk felé. Nagyon elé­ge­dett vagyok a Mino­rity Safe­Pack euró­pai kisebb­ség­vé­del­mi kez­de­mé­nye­zés köz­vi­tá­já­val az Euró­pai Par­la­ment­ben. A fel­szó­la­ló EP-kép­vi­se­lők három­ne­gye­de biz­to­sí­tott ben­nün­ket támo­ga­tá­sá­ról, és sür­get­te az Euró­pai Bizott­sá­got, hogy ültes­se jog­sza­bá­lyok­ba kéré­se­in­ket. Ezek a támo­ga­tó han­gok azt bizo­nyít­ják, hogy az Euró­pai Par­la­ment­ben nagy több­ség áll az ősho­nos kisebb­sé­gek védel­me mögött. Ismét bizo­nyos­sá­got nyert az, hogy az ősho­nos kisebb­sé­gek itt, Euró­pá­ban nin­cse­nek maguk­ra hagy­va” A Mino­rity Safe­Pack nem­zet­kö­zi kam­pá­nyát is irá­nyí­tó Vin­c­ze Loránt – aki az EP-ben a pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zé­sek jelen­tés­te­vő­je is – elmond­ta: olyan kép­vi­se­lő kol­lé­gái is fel­szó­lal­tak és támo­gat­ták az ügyet, akik­kel koráb­ban soha­sem egyez­te­tett a kérdésben.

„Fon­tos­nak tar­tot­ták, hogy eljöj­je­nek és elmond­ják: az Euró­pai Par­la­ment­nek fog­lal­koz­nia kell az ősho­nos közös­sé­gek­kel, az Euró­pai Uni­ó­nak tör­vé­nye­ket kell elfo­gad­nia a védel­mük­ben” – mondta.

Hoz­zá­tet­te: a román fel­szó­la­lók ugyan­ak­kor árnyal­ták a képet. „Romá­nia most sem cáfol­ta meg magát, a román fel­szó­la­lók tovább­ra is követ­ték a kez­de­mé­nye­zé­sün­ket eluta­sí­tó állás­pon­tot, de ezút­tal is maguk­ra marad­tak” – tet­te hoz­zá Vin­c­ze Loránt.

Két kez­de­mé­nye­zés, ket­tős nyo­más a Bizottságon

Az Euró­pai Bizott­ság­ra (EB) az ügy­ben kiemelt nyo­mást helyez, hogy a euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zé­sek tör­té­ne­te során a brüssze­li tes­tü­let eddig sosem kez­de­mé­nye­zett jog­sza­bályt azok javas­la­tai alap­ján, hiá­ba felel­tek meg a kri­té­ri­u­mok­nak, s vol­tak sikeresek.

A Mino­rity Safe­pack ese­té­ben soká­ig a kom­pe­ten­cia is kér­dé­ses volt, ugyan­is az EB elő­ször azzal dob­ta vissza a kez­de­mé­nye­zést, hogy annak tár­gya, a kisebb­ség­vé­de­lem tag­ál­la­mi hatás­kör­be tartozik.

Utób­bi hatá­ro­zat azon­ban elbu­kott az Euró­pai Unió Bíró­sá­gán, így kapott zöld jel­zést az aláírásgyűjtés.

A Szé­kely Nem­ze­ti Tanács jelen­leg is tar­tó, hazánk­ban is nép­sze­rű nem­ze­ti régi­ós kam­pá­nya nyo­mán az a kér­dés is magá­tól érte­tőd­het, hogy több, egy­aránt az ősho­nos kisebb­sé­gek joga­i­nak elő­moz­dí­tá­sát cél­zó euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés erő­sí­ti vagy épp gyen­gí­ti egy­mást? Vin­c­ze Lorán­tot erről egy koráb­bi inter­júnk­ban kér­dez­tük, a poli­ti­kus akkor kifejtette:

a két kez­de­mé­nye­zés kiegé­szí­ti egy­mást, és az SZNT nem­ze­ti régi­ós pro­jekt­jé­nek javas­la­tai erő­sí­tik mind­azt, ami a Mino­rity Safe­Pack­ben a kul­tú­ra és nyelv­hasz­ná­lat terén már szerepel.

– Az Euró­pai Uni­ó­nak mind­ezt úgy kell értel­mez­nie, hogy igen­is hatal­mas a nyo­más az ősho­nos kisebb­sé­ge­ken – mond­ta akkor az RMDSZ euró­pai par­la­men­ti kép­vi­se­lő­je, hoz­zá­té­ve: ma már uni­ós szin­ten is lát­vá­nyos, hogy való­já­ban ren­de­zet­len a kisebb­sé­gek hely­ze­te a tag­ál­la­mok­ban, ame­lyen vál­toz­tat­ni kell.

A Fidesz-KDNP részé­ről Gál Kin­ga EP-kép­vi­se­lő, az uni­ós par­la­ment kisebb­sé­gi mun­ka­cso­port­já­nak társ­el­nö­ke szó­lalt meg teg­nap az ügy­ben. Mint azt Brüsszel­ben újság­írók­nak leszö­gez­te, az Euró­pai Bizott­ság­nak mielőbb uni­ós kisebb­ség­vé­del­mi keret­terv­vel kell elő­áll­nia vála­szul a Mino­rity Safe­Pac­ket támo­ga­tó, 1,3 mil­lió állam­pol­gár aka­ra­tá­ra. Remé­nyét fejez­te ki aziránt is, hogy a nem­ze­ti régi­ós kez­de­mé­nye­zés is eléri majd a szük­sé­ges küszöbértéket.

Mond­hat­nak nemet. Ha leg­alább egy­mil­lió uni­ós pol­gár össze­fog, az Euró­pai Bizott­sá­got jog­al­ko­tá­si javas­lat elő­ter­jesz­té­sé­re szó­lít­hat­ják fel. Az össze­gyűj­tött alá­írá­sok­nak leg­alább hét EU-ország­ból kell szár­maz­ni­uk, illet­ve az alá­írá­sok szá­má­nak az egyes orszá­gok­ban el kell érnie az adott ország ese­té­ben elő­írt mini­mu­mot. A támo­ga­tói nyi­lat­ko­za­tok benyúj­tá­sát köve­tő­en az Euró­pai Bizott­ság fogad­ja a szer­ve­ző­ket, akik rész­le­te­sen ismer­tet­he­tik a kez­de­mé­nye­zést, majd arra is lehe­tő­sé­get kap­nak, hogy az Euró­pai Par­la­ment­ben nyil­vá­nos meg­hall­ga­tá­son ismer­tes­sék a javas­lat­cso­mag­ju­kat. Az Euró­pai Bizott­ság végül hiva­ta­los választ ad, amely­ben közöl­he­ti, hogy a kez­de­mé­nye­zés­re vála­szul milyen jogi lépé­se­ket ter­vez. A brüssze­li tes­tü­let úgy is dönt­het ugyan­ak­kor, hogy a kez­de­mé­nye­zés nyo­mán nem fog új jog­sza­bály­ra irá­nyu­ló javas­la­tot ten­ni. Az eddi­gi sike­res, tehát a fen­ti kri­té­ri­u­mok­nak meg­fe­lelt öt euró­pai pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés ese­té­ben utób­bi történt.

For­rás: Magyar Nemzet