Nincs rend­szer­sze­rű rassziz­mus az Egye­sült Államokban

Donald Trump sze­rint nincs rend­szer­sze­rű rassziz­mus az Egye­sült Álla­mok­ban. Ked­den este Phi­la­delp­hi­á­ban az ABC tele­ví­zió által szer­ve­zett más­fél­órás közön­ség­ta­lál­ko­zón fej­tet­te ki ezzel kap­cso­la­tos véleményét.

Az ame­ri­kai elnök eluta­sí­tot­ta azt az állí­tást, misze­rint faji meg­osz­tott­ság jel­le­mez­né Ame­ri­kát, mert meg­lá­tá­sa sze­rint az Egye­sült Álla­mo­kat a rend­őri erő­szak elle­ni til­ta­ko­zás­ként elárasz­tó tün­te­tés­so­ro­zat nem faji ala­pú. „A prob­lé­ma a foj­tó­fo­gást alkal­ma­zó rend­őrök­kel van” – fogal­ma­zott. Trump mind­azon­ál­tal leszö­gez­te, hogy az ame­ri­kai rend­őr­ség álta­lá­ban „nagy­sze­rű mun­kát végez, a rend­őrök 99 szá­za­lé­ka nagy­sze­rű ember”, s az erő­sza­ko­san fel­lé­pő rend­őrök is több­nyi­re csak azért alkal­maz­nak foj­tó­fo­gást, mert rend­kí­vül rövid idő alatt kell dön­tést hozniuk.

Az elnök tra­gi­kus­nak nevez­te a ken­tu­ckyi Bri­on­na Tay­lor és a min­nea­po­li­si Geor­ge Floyd rend­őri intéz­ke­dés köz­ben bekö­vet­ke­zett halálát.

A ren­dez­vényt ugyan az ABC tele­ví­zió egyik műsor­ve­ze­tő­je mode­rál­ta, de a meg­hí­vott ven­dé­gek kér­dez­het­tek is az elnök­től. Egyi­kük azt fir­tat­ta, hogy miért pró­bál­ta meg kicsi­nyí­te­ni a súlyos­sá­gát a koro­na­ví­rus-jár­vány­nak, amely rend­kí­vül sok áldo­za­tot szed a szí­nes­bő­rű ame­ri­ka­i­ak köré­ben. Az előz­mé­nyek­hez tar­to­zik, hogy nem­ré­gi­ben Bob Wood­ward, a The Washing­ton Post című napi­lap főmun­ka­tár­sa nyil­vá­nos­ság­ra hoz­ta azok­nak a hang­fel­vé­te­lek­nek egy részét, ame­lye­ket újabb, Trum­pról szó­ló köny­ve készí­té­sé­hez rög­zí­tett az elnök­kel foly­ta­tott inter­júi során.

Az inter­jú­ban Trump úgy fogal­ma­zott, hogy már feb­ru­ár­ban tisz­tá­ban volt a jár­vány komoly­sá­gá­val, de nem akart páni­kot kel­te­ni. Ezt az állás­pont­ját ked­den este is meg­is­mé­tel­te. „A cse­le­ke­de­te­im­mel éppen­ség­gel egy foko­zott prob­lé­má­ra rea­gál­tam. Az intéz­ke­dé­se­im nagyon is erő­tel­je­sek vol­tak” – szö­gez­te le.

Elmond­ta a töb­bi között, hogy a Kíná­ból és az Euró­pá­ból érke­ző beuta­zá­sok meg­til­tá­sá­val sok ame­ri­kai éle­tét sike­rült meg­men­te­ni. „Ha nem hoz­tam vol­na meg ezt a dön­tést, akkor több ezer­nyi, vagy még annál is több éle­tet veszí­tet­tünk vol­na el” – mondta.

Geor­ge Step­ha­no­po­u­los műsor­ve­ze­tő kér­dé­sé­re Trump kifej­tet­te: a koro­na­ví­rus elle­ni vak­ci­na akár hetek múl­va is készen lehet. „Nagyon közel állunk hoz­zá” – mond­ta, és három-négy hét­re becsül­te, mire meg­lesz az oltóanyag.

Miköz­ben Donald Trump Phi­la­delp­hi­á­ban talál­ko­zott a válasz­tók­kal, kihí­vó­ja, Joe Biden, a demok­ra­ták elnök­je­lölt­je Flo­ri­dá­ban kam­pá­nyolt, első­sor­ban annak érde­ké­ben, hogy meg­sze­rez­ze a spany­olaj­kú­ak támo­ga­tá­sát. Flo­ri­dá­ban a lakos­ság 27 szá­za­lé­ka spany­ol­aj­kú, és vok­suk dön­tő lehet az elnökválasztáson.

Biden Tam­pá­ban és Kis­simme-ben tag­ál­la­mi stá­tust ígért Puer­to Ricó­nak, amely jelen­leg tár­sult álla­ma az Egye­sült Álla­mok­nak. Kilá­tás­ba helyez­te azt is, hogy „a Biden-Har­ris kor­mány­zat” kesz­tyű­sebb kéz­zel kíván bán­ni a latin-ame­ri­kai orszá­gok prob­lé­má­i­val, mint fogal­ma­zott: nem lesz olyan konf­ront­atív, mint a Trump-admi­niszt­rá­ció. Köz­ben a demok­ra­ta pár­ti alel­nök­je­lölt, Kama­la Har­ris Kali­for­ni­á­ban járt, és ott – elem­zők sze­rint elszól­va magát – a leen­dő „Har­ris-kor­mány­zat­ról” beszélt.

For­rás: Demokrata