Hírek Morzsák Nép­da­lok modern köntösben

Nép­da­lok modern köntösben

A nép­ze­ne és világ­ze­ne műfa­já­nak egyik leg­is­mer­tebb, szak­ma­i­lag is elis­mert elő­adó­ja Kovács Nóri éne­kes­nő, aki csak­nem húsz éve van a pro­fi elő­adói pályán, gyö­nyö­rű hang­ja pedig min­dig elva­rá­zsol­ja a közön­sé­get. Az éne­kes­nő a közel­múlt­ban egy új vide­ók­li­pet adott ki az A csi­tá­ri hegyek alatt című nép­dal külön­le­ges feldolgozásával.

Vizu­á­li­san és a hang­zás miatt is élmény Kovács Nóri Csi­tá­ri hegyek című videó­klipje, aki a klip szü­le­té­sé­nek körül­mé­nye­i­ről mesélt. 

– 2019-ben jelent meg az albu­mom Sza­ba­don cím­mel, ame­lyen köz­is­mert magyar nép­da­lo­kat dol­goz­tam fel – kezd­te az ismer­te­tést Kovács Nóri. 

 Ezen a leme­zen volt pél­dá­ul az A csi­tá­ri hegyek alatt, a Tava­szi szél és a Hull a szil­va a fáról. Az volt a célom, hogy a dalo­kat vissza­hoz­zam a köz­tu­dat­ba, hogy ismét közö­sen tud­juk éne­kel­ni őket, sza­ba­don. Fel­dol­go­zá­som­ban olyan popu­lá­ris kön­tös­be búj­ta­tom eze­ket a dal­la­mo­kat, hogy a mai, fia­ta­labb kor­osz­tály­nak is könnyen befo­gad­ha­tók legye­nek, szí­ve­sen éne­kel­jék, ugyan­ak­kor szü­le­ik, nagy­szü­le­ik is ráhan­go­lód­ja­nak a lemez­re, a kon­cert­re. Volt egy köz­vé­le­mény-kuta­tá­som gyer­me­kek és fel­nőt­tek köré­ben, hogy nekik melyek a ked­venc nép­da­la­ik. Ebben a fel­mé­rés­ben elöl vég­zett az A csi­tá­ri hegyek alatt című nép­dal. Nekem is ez az egyik ked­venc dalom, és sze­ret­tem vol­na vizu­á­li­san is meg­je­le­ní­te­ni. Arra gon­dol­tam, hogy készül­jön ebből egy vide­ók­lip, de tegyük kicsit maivá 

– mond­ta az énekesnő. 

Majd elárul­ta, hogy arra gon­dolt, egy társ­mű­vészt fog behív­ni ebbe a pro­duk­ci­ó­ba, aki nem ének­kel és nem népi­es ruhá­ba öltöz­ve lesz a part­ne­re.  – Vala­mi tel­je­sen más, fia­ta­los, új dolog­ra gon­dol­tam – sorolta.

Bara­nya Dávid tánc­mű­vészt kér­tem fel, hogy működ­jön köz­re ebben a pro­duk­ci­ó­ban. Én az ének, a zene nyel­vén fogal­ma­zom meg, ami­ről ez a dal szól, ő pedig a tánc nyel­vén. Ez a két művé­sze­ti ág sze­rin­tem gyönyö­rűen össze tud fonód­ni a klip­ben, és az üze­net elér a nézők­höz, mert vizuá­lisan mond­juk el, ami­ről a dal szól. Kovács Nóri beava­tott a klip szü­le­té­sé­be is. Elmond­ta, hogy nem volt egy­sze­rű a meg­szer­kesz­té­se sem, mert egy téli és egy tava­szi idő­sí­kon ját­szó­dik. A ter­mé­sze­tet meg kel­lett vár­ni. Mint mond­ta, tavaly feb­ru­ár­ban talál­tak havat a Mát­rá­ban, ott készült a klip első része. A tava­szi jele­ne­tet pedig ápri­lis­ban Kama­ra­er­dőn vet­ték fel, a köz­tes jele­ne­te­ket pedig egy stúdióban.

– Nagy türe­lem­mel kel­lett len­nem, míg vég­re készen lett és ki is adhat­tuk. Ugyan­is meg kel­lett vár­nunk a követ­ke­ző telet, mert a mon­da­ni­va­ló ekkor érvé­nye­sült iga­zán. Ami­kor a klip­pel meg­ke­res­tem Bara­nya Dávi­dot, úgy kép­zel­tem el, hogy én éne­ke­lek, ő pedig a tánc­moz­du­la­tok­kal köve­ti a sze­rel­me­met, aki­től éppen elvá­lok. Ő viszont úgy gon­dol­ta, hogy nekem is tán­col­nom kell. Végül meg­győ­zött. Hosszú pró­bák követ­kez­tek, mire össze­ért ez a koreográfia.

Az éne­kes­nő elmond­ta, hogy más nép­dal­ból is ter­vez vide­ók­li­pet készí­te­ni. Sok­szor tapasz­tal­ja, hogy a fia­ta­lok nem értik a nép­da­lok szövegét.

 Az archa­i­kus nyel­ve­ze­tet nem fel­tét­le­nül tud­ják értel­mez­ni, de ha adnak egy kis vizu­á­lis segít­sé­get, akkor könnyebb a meg­ér­tés. Mint mond­ta, sok vissza­jel­zést kap, hogy a kli­pen keresz­tül tuda­to­sult a hall­ga­tók­ban, miről is szól való­já­ban a nép­dal. Beszél­ge­té­sünk alatt szó­ba került a Bol­dog­asszony köpe­nyén című lemez bemu­ta­tó kon­cert­je is, ame­lyet nagy siker­rel mutat­tak be novem­ber­ben. Elmond­ta, hogy zenész­tár­sa­i­val együtt arra az elha­tá­ro­zás­ra jutot­tak, hogy ezt foly­tat­ni kell. Sze­ret­nék nagyobb váro­sok­ban, eset­leg a diasz­pó­ra terü­le­tén is bemu­tat­ni a kon­cer­tet.
A fel­lé­pé­sek során is fel­tűn­nek az éne­kes­nő fel­lé­pő ruhá­i­hoz illő éksze­rek, kiegészítők. 

Kovács Nóri 2013-ban kezd­te saját magá­nak ter­vez­ni a kiegé­szí­tő­ket. Ez las­san kiszé­le­se­dett, mert mások­nak is tet­szett, és kér­ték, hogy nekik is készít­sen. Így szü­le­tett meg a Kelen­gye már­ka, ami, mint mond­ta, soká­ig csak hob­bi maradt.


– Aztán jött a pan­dé­mia, ami­kor nem vol­tak fel­lé­pé­sek, időm is több lett, és sze­ret­tem vol­na alkot­ni. Akkor kezd­tem a kéz­mű­ves alko­tás felé for­dul­ni. Az ékszer­ké­szí­tés került elő­tér­be, még­pe­dig a suj­tás­zsi­nór­ral készült éksze­rek. Nem volt lehe­tő­sé­gem sze­mé­lye­sen tanul­ni a pan­dé­mia kel­lős köze­pén, így az inter­ne­ten, videó­kon keresz­tül sajá­tí­tot­tam el ezt a tech­ni­kát. Saját magam készí­tek egy medált, ami­be népi motí­vu­mo­kat fes­tek, kar­co­lok. Ezek a népi motí­vu­mok azok, ami miatt egye­di­ek a suj­tás­zsi­nó­ros éksze­re­im. Most egy nagyon izgal­mas, új közös pro­jekt­be kezd­tem Hege­dűs Esz­ter muzeo­ló­gus­sal, aki a Hun­ga­ri­kum-díjas Bere­gi kereszt­sze­mes hím­zést gyűj­ti, oktat­ja és alkot­ja a Bereg Múze­um mun­ka­tár­sa­ként. Együtt gon­dol­tuk végig, mi len­ne, ha kereszt­sze­mes ere­de­ti hím­zés­min­tá­kat ten­nénk Kelen­gye fül­be­va­lók­ra. Kicsit fél­tem, hogy fog visel­ked­ni a vászon, hiszen az egy igen speciá­lis, kicsit vas­tag anyag, de szé­pen simult a külön­bö­ző for­má­jú kabo­son­ja­im­ra. Elké­szült az első két pró­ba­da­rab, és lát­tam, hogy ez műkö­dik. Csak a kép­ze­let szab­hat határt a továb­bi alko­tá­sok­nak. Egy kiál­lí­tást is sze­ret­nénk majd lét­re­hoz­ni ebből az ékszer­kol­lek­ci­ó­ból, ami­nek már neve is van: Bere­gi kelen­gye – osz­tot­ta meg ter­ve­i­ket Kovács Nóri.

Kelen­gye éksze­rek (Fotó: Nagy Ernő)

For­rás: magyar​nem​zet​.hu